Ön 1989 óta egyéni vállalkozó, egy adószámmal, egy telephellyel. Emellett 10 éve elnöke egy szakmai képviseletnek, az Országos Taxis Szövetségnek és a BKIK Ipari tagozaton belül működő Közlekedési Osztályban is tagja az elnökségnek. Mindez hogyan tud együtt jól és hatékonyan működni?

Kiválóan, hiszen pontosan látom, hogy amit a vállalkozók megfogalmaznak, azok az igények milyen módon jönnek be a kamarába, és hogyan tudjuk a megoldás felé terelni a kamarán keresztül a rendeletalkotókat, az esetleges jogszabályi változtatásokra. Ilyen változás a 2013 előtti 20 évben sajnos nem történt a személyszállítási szabályozásban Magyarországon. 2009-től viszont, mióta a jelenlegi kamarai tisztségviselőkkel együtt dolgozom - különböző pozíciókban – nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni. Sokszor megkapjuk, hogy a személyszállítók érdekérvényesítő képessége miért ilyen jó és hatékony? Hiszen

az elmúlt öt évben olyan változások mentek végbe, amit nem csak a vállalkozók, hanem a fogyasztók is megtapasztalhattak. Utóbbiaknak kiszámíthatóvá vált az utazás, annak az ára, a feltételrendszere kiváló. Budapesten Európában egyedüliként bankkártyával, akár érintés nélkül vagy mobiltelefonal is tudnak már fizetni. Németországban és Angliában - Londonon kívül -, lasszóval kell olyan taxist fogni, akinél ez lehetséges.

Olyan innováció indult el nálunk, amit nem lehet elvitatni. 

Ideje, mert a nyakunkon és mindennapjainkban itt az elektromos autók kérdése...

Vannak olyan európai városok, ahol arra törekszenek, hogy az elektromobilitást vezessék be, és teljesen kiszorítsák a benzines és dízelautókat. Mi ezzel szemben a realitást fogalmaztuk meg. Mert látni kell, hogy a magyar vállalkozók mit bírnak, elvégre a fejlesztéseket nekik kell megfizetniük. A vállalkozók az autókat javarészt már lecserélték, de például 2018-tól már csak EURO5-ös vagy annál magasabb motorkategóriás autó szolgáltathat Budapesten, ami annyit jelent, hogy 6-7 évesnél fiatalabb lesz az autóparkja Budapestnek.

Ezek szerint Budapest jó példával jár elől?

Sokan pozitív példának látják a fővárost, ami ugyancsak a BKIK-nak is köszönhető. Volt több olyan év is, amikor több mint egy tucatszor napokat ültünk a kamarában, hogy egymást győzzük meg, mit vállalunk mi magunkra  költséget, ráfordítást, energiát, tanfolyamokat, képzéseket illetően. Hiszen ez nem csak abból áll, hogy a vállalkozó lecseréli környezetbarátabbra az autóját, hanem rengeteg mást is a nyakukba vettek, ami a fejlesztésekkel párhuzamosan  folyamatos és állandó költséget jelentenek. Ráadásul

a vállalkozók évek óta kérték az áfahatár emelését, hiszen a személyszállításban tevékenykedők nem tudják visszaigényelni az üzemanyag áfát. Így érdekellentét volt, nem akartak fejlődni, bevételt növelni, hiszen nem akarták túllépni a határt. Kapcsolatba léptünk az országos  érdekképviseletekkel, az NGM-el, és rengeteg zárt ajtós egyeztetés után úgy döntött az NGM és a  kormány, hogy 8 millió forintra megemeli az áfahatárt. Többek közt azért is, mert a BKIK-n keresztül a szakma olyan érveket tudott felsorakoztatni, amik végül meggyőzték a kormányt.

Ennek pedig már az első két negyedév alapján kijelenthető, hogy meg is lett az eredménye. Az átlagvállalkozó éves 3-4 milliós bevétele már az első két negyedévben összejött, ezt követően mertek előre lépni és fejleszteni.

Akkor minden szép és jó?

Még nem. A vállalkozók részvétele a kamarában még mindig nem olyan, mint amilyen elvárható lenne. Mi igyekszünk, és a BKIK is nagyon jó online felületet üzemeltet. Rengeteg fontos információ, hírlevél jut el a tagokhoz. Soha nem látott mennyiségben kapnak hírt, gazdasági változásokról, kamarai rendezvényekről, előadásokról, kiállításokról. Ha valaki figyelemmel kíséri és érdeklődést mutat a saját szakmájában a változások iránt, elég ha böngészi a kamara oldalát. Mi lepődtünk meg legjobban, mikor tavaly a változó jogszabályi környezet miatt összehívtunk egy fórumot a közlekedési osztályon és az ipari tagozaton belül. Olyan sokan jöttek, hogy még  soha nem voltak ennyien. Igaz, jó előadókat sikerült meghívnunk, érdekes témákat feszegettünk és olyan módon tudtak az előadók és a szakmai  szervezetek vezetői is pozitív  válaszokat adni, hogy jó híre ment a rendezvénynek. A következő komolyabb esemény már körvonalazódik, november 14-én. Ott egy nagyszabású kiállítást és fórumot szeretnénk tartani és kinyitni az ablakot, az ország minden szegletében dolgozó vállalkozóknak. Ezen a TAXIS EXPO-n ,szakmai programok, meghívott előadók és  fórumok is lesznek. A kamaráknak nem félnie kell az ilyen rendezvényektől, az lenne a jó, ha ezek  rendszeressé válnának. Hiszen így tudnak csak eljutni minden vállalkozói réteghez. Szerencsére ezek az előadások, bemutatók, prezentációk már  mind letölthetők a BKIK oldaláról, tehát aki nem tudott részt venni, az utólag is pótolhatja.

Mennyire vannak jelen a negatív hangok a BKIK-val kapcsolatban?

Vannak, voltak és lesznek kritikusaink, de a 2013 előtti káoszban, a versenykörnyezet olyan módon volt szennyezett,  hogy még  maga a Versenyhivatal is szóvá tette teljes káoszt. Szükség volt az új szabályozásokra, mert rengeteg vállalkozás tönkrement, nem volt jövőkép. Olyan szolgáltatók jelentek meg a piacon, akik nem rendelkeztek alapvető feltételekkel. Lelakták a vállalkozások munkaeszközöket,  sok vállalkozó keveredett  adóhátralékba. Mert kiszámíthatatlan volt a rendszer. De az új rendeletek megteremtették a lehetőségét annak, hogy stabilizálódjanak a vállalkozások. És bebizonyította az elmúlt öt év is, hogy jó irányba mozdult a kamara. Hiszen akik komolyan vették a vállalkozásukat, azok megmaradtak és fejlődtek. Ennek is  köszönhető, hogy 2013 éve előtt 16 éves volt az átlagéletkora a budapesti taxiknak, most 8, és jövőre ez változik 6,5 évre. Ezeket a gépjárműcseréket nem lehetett volna végrehajtani, ha nincs forrás. A forrást pedig a szabályozott környezet teremtette meg.

A személyszállító vállalkozók száma hogyan alakult ebben az időszakban?

A különböző médiumok híreszteléseivel szemben igenis jól. Többek közt a HVG jelentette ki néhány hete, hogy visszaesett a taxisok száma, a túlszabályozás miatt. Ezzel szemben a valóság az, hogy az elmúlt két évben 5300 taxis üzemelt a fővárosban, most október eleji adat szerint pedig  már 5600-an rendelkeznek engedéllyel. Tehát több  százzal még emelkedett is. Viszont nőtt a taxiigény is, ami a kiszámíthatóságnak köszönhető.

Még mindig túl sok olyan vállalkozó van, akik rossz fényt vetnek erre a szakmára. Ez ellen mit lehet tenni?

Fontos teendője a kamarának, hogy a sok tisztességtelen vállalkozó által keltett rossz hírnevet helyreállítsa. A Kamara már sok eredményt ért el a hatósági intézményrendszerben, hiszen kezdeményezésük hatására az NFM ellenőri főosztályt  is létre hozott, többek közt a reptéren is folytonos a jelenlétük. Ezek a szervek rendelkeznek hatósági jogkörrel, rengeteg szabálytalanságot feltártak és szankcionáltak, szintén az érdekképviseletek és a BKIK kérésére. Tudtuk, hogy amíg nem veszi le a hatóság a rendszámot, amíg nem vonja be az engedélyt, míg nem kap többszázezer forintos büntetést a szabályszegő, addig nem lesz változás. Mi viszont ezeket az üzeneteket eljuttattuk a rendeletalkotóknak, és már jogszabályokban szerepelnek. Tehát az utcáról, a taxisoktól érkezett ez a kérés, és a BKIK segített ezt  is véghez vinni.

Miben kell még javulni? Mik a feladatok a jövőben?

Hatékonyságban. Ellenőrzésben és a konkrét szankcióknak a hatékonyságában. Még mindig túlságosan liberálisak vagyunk a szabálysértési eljárásoknál és a szankció kiszabásában. Hiszen feltételezzük, hogy a vállalkozó önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy tévedett. Ezért nagyon fontos, hogy a BKIK-érdekképviseletek-Hatóság hármas kapcsolata megmaradjon, mert ez elengedhetetlen fontosságú a jövőben. Csak akkor tud jól működni az ellenőrzés és a hatósági folyamat, ha napi kapcsolat van a vállalkozók és a hatóság között. Ebben pedig a Kamara az összekötő kapocs. És még valami.

A Kamarának köszönhetően, ma már teljesen természetes egy budapesti vállalkozónak, hogy megél a vállalkozásából, ami 2013 előtt nem volt egyértelmű. Ma már megszokták, hogy ha bemennek egy kormányablakba, öt perc alatt elintézhetnek mindent. Ezeket könnyű megszokni, de értékelni is kell,

mert ezeket nem ajándékba adják, ezekért a változásokért  valakik keményen dolgoztak.