:-))))))))))))

Ne bazz. Most akartam lefeküdni aludni.De ezek után rémálmaim lesznek.

Hát nem is tudom ? Talán : Tasunkó Szapa

Walther Csogu Matthau:

Emillio, a baj az írásaiddal az, hogy olyan ...hogy is mondjam...magasságokban van, hogy reagálni sem könnyű rá. Ez nem téged minősít, hanem engem. Én ennél sokkal, de sokkal egyszerűbb vagyok:-) Egész pontosan...vagyis magyarul: nincs olyan lexikális tudás mögöttem, amivel tudnám hozni azt, mint Te :-) A másik meg a csajos téma...20 éve van egy társam...tisztelem, becsülöm...szeretem...és úgy érzem, talán a halál is csak egy gyenge próbálkozással fog tudni élni, hogy elszakítson tőle. Így jókat derülök azokon a hódításokon, amiket sok taxis mesél, de hozzáfűzni, nem tudok...és talán nem is bánom ezt. De bármikor leszek étekkóstoló egy királyi lakomán, amit Te főzöl :-)) Remélem őszinteségem miatt nem neheztelsz meg rám:-)

Tegnap megtudtam, hogy Pista bácsi nem akárki, hanem egy igazi világutazó és híres emberekkel is „beszélgetett” már. Történt a következő: Állok a Pannóniában a droszton, mikor Pista bácsi leparkol. Bejelentkezik és szabályokat megszegve már jön is felém. Arcán barátságos mosoly, amiből azonnal tudtam, hogy bajban vagyok:-)) Igazam lett. Megállt az autóm mellett, rám nézett és a következő váddal illetett: - Csogu, Te nem szeretsz engem! Sok mindenre számítottam, de erre a kijelentésre nem. Mert mit tagadjam? Nem Pista bá az ideálom :-)) Én a gyengébbik nemet részesítem előnyben, abból is azt a típust, aki tudja, hogy egy hölgy lehet okos, lehet szép, lehet humoros, de igazán a hasán keresztül érhet a férfi szívéig. ...és itt nem arra gondolok, hogy páros lábbal ugrálnak a gyomromon:-) Pistánk a kijelentése után – szemében huncut mosollyal – várta a reakciómat. Én legszívesebben felvettem volna gyorsan egy címet, mintsem válaszolnom kelljen, de pont nagy csend volt az URH-ban. - Mire alapozod ezt fater? – kérdeztem vissza. - Hallottam, hogy írtál rólam az interneten. Igazam lett, sz@rban vagyok:-) - Igen, írtam…valamit. - Szerinted én olyan vagyok, mint Walter Matthau? Vigyázz csogu, vigyázz! Okosan kell itt válaszolni, mert különben az öreg kiakad – ez járt az agyamban. - Nézd, ha nem is kinézetre, de a gesztikulálásod megszólalásig hasonlít rá. - Nem tudom, nem ismerem. - Nem láttál még tőle filmet? - Azt láttam, de személyesen nem ismerem. - Jó, hát én sem így értettem. Nem is érthettem így. - Ó, Te nem is tudod, hogy kikkel beszélgettem már személyesen. Nocsak, még a végén kiderül valami Pistánkról... - Mesélj, kikkel?! - Például Charles Bronsonnal. Hmmm...nem tagadom, meglepődtem. Nem néztem volna ezt ki az öregből, de hát ki tudja, kiben milyen múlt lakozik. - Hogy történt? - Ó, ez már régi sztori. Anyámmal sétáltam a Sanzelizén. Egyszer csak odakiáltottam egy ürgének. Jó napot Béla bátyám! Mire anyám megkérdezte, hogy normális vagyok-e, mit kiabálok itt? Mondtam neki, hogy miért, ez az ember nem a Béla bácsi a Baross utcából? Nem – válaszolta anyám – ez Charles Bronson a moziból. Pedig megszólalásig olyan volt, mint Béla bácsi...még vissza is köszönt: Hello. Azonnal más szemmel néztem Pistára...Ő már beszélgetett Charles Bronsonnal is:-) A gond az, hogy ma este az egyik etikásunkkal is beszélgetett...nem kellett volna...kedden jön be etikára:-( Szegény fater...sajnálom...nem rossz ember, csak van egy stílusa, ami nem mindig fogyasztható.

Csogu! Azt se tagadd le, hogy jó kapcsolatok révén elintézték Neked, hogy az APEH felé nem kell adót fizetned, sőt Ők adnak vissza Neked adó-hozzájárulást! + felterjesztettek kormány kitüntetésre, ami pénzjutalommal jár! (HE -_HE)

Aha! A történelem megint ismétli önmagát! Egyszer - mintha már megtörtént volna, hogy neves vezérünk - bizonyos Gyurka , kinek a glóriáját tövisből fonták, udvariasságból leültették az Őt megillető trónra , és hogy ne fázzon, kicsit előmelegítették számára! Pedig az Ő csapata nem is focizott sehol sem! Igaz, akkor még nem találták fel a labdát! A mai konszolidált világban max. a kispadra ültetnék! Persze, a kispad sem a parlament előtt lenne! Azért, hogy megfelelő módon post humus rehabilitálják, - utcát neveztek el róla! De szeretnék végig hajtani a Cucó sugárúton!

Az biztos, hogy a Csabi génből nincs jóban a vízzel:-))

Árvízi védekezésre volt beosztva. Homokzsákokat pakolt. :))))))))))

Őőőőő, pénteken a szigeten volt még... ...és különben is, Te miért örülsz ennek ennyire?:-)

Con mucho gusto! :))

eh:( köszi Dodi:)

Többnyire otthon! :)))

Tudható, hol van?:)

Utolsó senki kollégánk már nem tagja a Főtaxinak! :))

Ez a beírás elkerülte a figyelmem:-) Az "izomdzsekit" Utolsó senki kollégának (1135) adtam át. A télit és a nyárit is:-) Az írásod második felét nem értem, mire célzol ezzel...legalábbis az én nézeteimmel nem egyezik...szerintem. ...és én is Jó munkát, eredményes tagmegtartást, balesetmentes közlekedést kívánok neked:-)

Nem tudok erre neked korrekten válaszolni. Már nem merek, megmondom őszintén. Eddig a vezetőség részéről meglepő korrektség tapasztalható. Az arra kinevezett emberek szinte úgy tevékenykedhetnek, egymást tartva kontroll alatt, mintha saját cégünket irányítanánk. Szívem szerint azt mondanám, hogy mi nem fogjuk elrontani, de az eszem azt diktálja, hogy ne tegyek olyan kijelentést, amivel már megégettem magam az elmúlt pár évben...nem is egyszer. Így talán az a megfelelő válasz arra, hogy mi nem fogunk-e ebbe a hibába esni, hogy nagyon ezen vagyunk...épp ezért próbálom agitálni a korrekt, normális taxisokat, hogy töltsük fel a létszámot, mert ami most hétvégén volt, az vicc...a szó rossz értelmében. Engem speciel egyszerre 3 helyre küldtek irányítani a dolgokat...a végén rájöttem, nem idegelem magam, mert tök felesleges, hanem csak vigyorogtam, amikor a negyedik helyre lettem vezényelve:-))) A dolgozó etikások közül szinte egyikünk sem dolgozott a legnagyobb pörgésben, hanem a kollégák munkáját segítettük...sőt, én más cégesek munkáját is, mivel tereltem be hozzájuk a megrendelőket, ezzel felszabadítva a forgalmi sávot, hogy a buszok is haladni tudjanak. Mondjuk az baromira jólesett, hogy az egyik kolléga megjegyezte, hogy: - Ez nektek baromira nem éri meg emberileg Majd kijavítottam őt, hogy téved, mert emberileg éri meg csak :-)) De azonnal meg volt ennek is a gyümölcse. 2 fiatal hölgy rendelt egy Rádiótaxit, hogy Cinkotára hazamenjenek. Ott a Rádiónál úgy van, hogy csak akkor jár a kedvezményes 2777 forintos fuvar, ha azt előrejelzi a diszpécsernek és a taxis ennek a tudatában nyom a címre. Na ezt elmulasztották a lányok és lett egy kisebb konfliktus taxis és utas között... Ekkor léptem én oda. Meghallgattam a taxist és igazat kellett neki adnom. Majd meghallgattam az utast és neki is igazat adtam. Közben megkértem az egyik kollégámat, hogy gyorsan üssön be a GPS-ébe egy Cinkotai címet, hogy tudjam hány kilométerről van szó. Ennek a tudásnak a birtokában tettem egy hozzávetőleges árajánlatot telefonos tarifával, amit az utas azonnal elfogadott. Majd a taxishoz fordultam, hogy hajlandó-e így teljesíteni a fuvart? Szó nélkül rábólintott és már ment is az utasokkal...még odasúgtam neki, hogy ne felejtsen el törzsutaskártyát adni nekik. Szóval nagyon jól esett, hogy nem csak én próbálok meg egy közösségi érdekben gondolkodni, dolgozni, hanem más is...és talán ez annak is köszönhető, hogy látják a fiúk, hogy mi is megtesszük, amit képességeink és lehetőségeink megengednek. Hmmm...elolvastam, amit írtam, elég nyálas szöveg ez így elolvasva, de tényleg minden szó igaz.

:-)) Szeretettel várunk:-)

Végre meg van a válasz, arra a kérdésre, hogy ki az, aki kicsit élesebben figyelmezteti a kollégákat arra, hogy mi visszük a Romkert felsőt. Itt, ebben a topikban is volt erre megjegyzés és sajnos más fórumon is. Én meg csak kapkodtam a fejem, mert elképzelni sem tudtam, hogy ki az, aki ilyet tenne. Ma fültanúja voltam ennek…és elnézést azoktól, akik ezt jelezték, de (megvallom őszintén) nem nagyon hittem nekik. Az elkövető: Walter Matthau alteregója, Pista bácsi :-))) Történt a következő: Sikerült végre eljutnom a Romkert felsőhöz. Elől leparkoltam, majd sétáltam vissza a treffes autóhoz (amennyiben éppen van ilyen). Mögöttem egy Plusz Taxi állt és utána próbálkozott Pista bácsi leparkolni. Nem nagyon sikerült neki, picit elszámította az ívet, pontosabban nem kalkulálta bele a Plusz Taxis kollégát, mint fizikai akadályt. Erre kipattant az autóból és láthatóan baromira beidegelve magát megindult a kolléga autója felé. Ezt vizuálisan úgy képzeljétek el, hogy két karját az égbe emelve szentségelt, egy rátermettebb kocsist megszégyenítő stílusba. Nem semmi látványnak sem, ha nem ismerem tuti menekülőre fogom:-)) Szerencsére akkor értem oda, mire az öreg elérte a kolléga hátsó ajtaját, majd a kocsijához visszaküldve a Pluszos kollégához fordultam. Ő ült az autójában és figyelte a körülötte zajló eseményt. Én szokásomhoz híven egy mosoly kíséretében a nyitott ablakhoz hajoltam, kezem a karjára helyezve barátságos hangon megkértem, észérvekre alapozva, hogy álljon egy kicsit feljebb, hogy mind a két cég békében megférjen egymás mellett. Na itt lepődtem meg először. A kolléga karjára téve a kezem valami olyasmit éreztem, mintha egy elefánt lábát fogtam volna meg. „Kissé” vaskos volt és baromira kemény. Közben Pista bácsi újabb támadásba lendült, immár a lábaival is kaszálva a levegőt, ezzel elérve azt, hogy pár fiatal a buszmegállóból átsietett ijedtébe a másik oldalra, hogy onnan figyelje a fejleményeket. Mivel baromira nem lett volna kedvem egy párhetes kómához, így az öreget ismételten visszatereltem az autójába. Közben a Pluszos kolléga előbbre állt. Odasétáltam hozzá és megkérdeztem milyen néven várakozik. Mondta, hogy 2 autós rendelésen van, szemben áll a másik kolléga (ott állt) és mondta a nevet is. Majd megkérdezte, hogy a szabad jelzőjét felkapcsolhatja-e, mert úgy talán hamarabb megtalálja a megrendelő. Ekkor derült arra fény, hogy mielőtt megérkeztem volna, már volt szerencséje Pista bátyánkhoz, aki leoltatta vele a szabad jelzőjét (nem semmi az öreg). Mondtam neki, hogy ezt hanyagolja, mert nem vagyunk annyian, hogy az öreget visszatartsuk ha ezt meglátja. Ez hatott, azonnal letett a szándékáról, közben én elkezdtem megkeresni az utasát, hogy minél előbb útjára indulhasson. Nem jártam elsőre nagy sikerrel, mert hát ilyenek ezek a kedves megrendelők. Rendelnek, azt nem jönnek :-( Közben Pistánk újból erőre kapott és az autójából kiszállva (szerintem kedden etikán megszavaztatom, hogy az öreg ne ihasson hétvégén kávét, mert túl élénk) frejkolta magát nagyon és csak a határozott kérésemnek köszönhetően maradt az autója mellett, ahová már érkezett pár kolléga és azt hallgatták, hogy az öreg milyen terveket sző, ha a Pluszos nem megy el 1 percen belül. Ekkor a Pluszos kiszállt és átsétált a kollégájához, gondolom információt cseréltek. Emberünk közel 2 méter magas és nem lenne jó pingpong asztalnak a háta, mert nem lenne szabványméret….túl méretes :-))) Vigyorogva néztem Pista bátyánkra, hogy na vajon még mindig olyan harcias-e a kedve. Ő is megdöbbent az „ellenfele” méretein, de hamar magához tért és közölte, hogy az a nagy szerencséje a tagnak, hogy Én megérkeztem :-))) Majd elindult körbe az autója körül, miközben ingen keresztül látszott, hogy megfeszülnek izmai, ezzel elérve azt, hogy a megmaradt nézőközönség is szétrebbent a buszmegállóból :-) Mákom volt, mert 2 hölgyet megszólítva kiderült, hogy Ők rendelték a Plusz Taxit azon a néven, amin várakozott emberünk is. Gyorsan beültettem őket és barátságos kézfogás után útjára engedtem a kollégát. Pistánk csak ekkor nyugodott meg kissé, de látszott rajta, hogy bármikor képes lenne egy újabb bevetésre :-) Különben csípem az öreget, mert egy igazi morózus hangulatú tag, azaz igazi elégedetlenkedő, de ha valamit JÓL csinál az ember, ő az első, aki elismeri a munkád és gratulál hozzá. Azért ma éjszaka, amikor kissé lazább lesz a munkatempó, elbeszélgetek vele és megérem, hogy picit visszafogottabban adjon hangot véleményének más társaságnál dolgozó kollégákkal szemben. …és a Pluszos kollégát meg majd megpróbálom megtalálni és feldobni neki egy labdát…szerintem nem állna rosszul a kocsiján egy Max Taxis matrica :-))