Szomoruan indult a napom.Keselyű úr 2azaz két napja nem beszél velem.Már már gondolkodtam hogy felhivom de nem akartam én engedni, legutobbi vitánk elég durvára sikeredett.Aztán megtörtént amire nem számitottam: Hajnali 2óra 21 perckor egy számomra ritkán látogatott benzinkut 4-es kútfejénél megpillantottam egy szürkésfehér skoda octavia 1.4 16v.jármüvet szabadjelzőjén a már fogalommá váló 79számmal. Nem hittem el kiszáltam.Valami egyedi azonositót kerestem hogy biztos legyek benne,igen ő az.Eggyetlen egy taxis van ma Budapesten aki hajnali fél háromkor is GAZDASÁGI RÁDIÓT hallgat.Tankolni kezdtem hisz ezért jöttem ám ekkor megjelent Szasza de hogy honnan került elő őrőkké rejtély marad számomra.Láttam tétova mozdulatain gondolkozik rajta hogy elsomfordál mögöttem de gyözött benne az arisztokratikus neveltetés,inkább odajött köszönni.Megnyugodott ő is én is igy már nevetve mentünk kávézni.Szent a béke.Hurrá!

Hoppá!!!!

Napszemüveg?????:-)))

Figyelem,figyelem! Kémeink jelentették hogy Keselyű uratlátták ma az Őrs vezér tere nagy bevásárló központjában.Viselete a következő:Világos nadrág,kapucnis felső,igen feltünő kötött sál,nagyon morcos ábrázat.Különös ismertetőjele:Skoda octavia,fehér-szürke,79kód.Ne próbálják feltartoztatni,teásüvege van.Status:Különösen veszélyes.Meneküljetek!Bárki aki látja értesitse a legközelebbi szolgálatban lévő Csogut.Köszönjük.

Este - amint megébredtem - azonnal bekapcsoltam a telefonom. Még szinte le sem tettem már meg is csörrent. Keselyű úr volt az és szomorúan ecsetelte, hogy most van itt Újpesten a gumisnál és valami miatt az olajteknője bekrepált. Pontosabban, nem ragaszkodik már annyira a benne található olajhoz. Igazán, nem tudtam érdemben segíteni neki, de tudattam vele, hogy lélekben ott vagyok mellette és ha úgy érzi, hogy valamiben segítségére lehetek, akkor csak szóljon. Gyorsan elkészültem az esti szertartással és már robogtam is le az autóhoz. Az első utam Keselyű úr által megadott gumishoz vezetett, de mivel nem néztem jól széjjel, így nem láttam meg őt. Hívtam telefonon és értekeztünk. Odáig jutott, hogy majd valahova el kell őt vontatni, de még épp intézi a részleteket. Közöltem vele, hogy ha nincs más, akkor majd én segítek neki! Még egyszer hívott, hogy vontatókötélre lenne szüksége, mert már jött segítség de a kollégánál sincs kötél. Sajnos ebben nem tudtam segíteni neki, mert mióta autó van alattam erre nem volt szükségem:-) Kérdeztem tőle, hogy kiderült-e már, hogy mitől és hol ment szét az olajteknő, de ez még mindig rejtély volt számára. Gyorsan lezavartam még egy fuvart, majd ismét hívtam őt, hogy hol tart. Na ekkor már javában zajlottak az események. A segítsége nem más volt, mint a 116-os Tomi (végre letelt az egy hónap, amikor is nem említhettem meg őt), aki nagyon rossz idegállapotba került ekkora már. Gondolom, vagyunk egy páran, akit vontattak, vagy épp fordítva, ő vontatott. Ilyenkor az ember mindig izgul egy kicsit, hogy vajon ez a művelet a másiknak mennyire megy. Tamás az elején bizakodó volt, de miután felkötötték a 2 autót, hogy vontassa keselyű urat és ő, mármint Keselyű úr, beült hozzá az anyósülésre, már igen bizonytalan volt abban, hogy valóban volt része Keselyű úrnak vontatásban szerepelni eddigi élete során. Tudom, most azt hiszitek próbálom eltúlozni a dolgot, mert ez így ebben a formában lehetetlen. NEM, ez valóban megtörtént:-) Persze Keselyű úr gyorsan kiolvasta a tamás szeméből, hogy rossz helyen pihent meg és átszállt a saját autójába, és méghozzá a megfelelő ülésre. Én az első 20 méteren már érzem, hogy profit vontatok, vagy esetleg egy hozzá nem értőt. Tamásnak ehhez nem kellett még 10 méter sem, mert olyat rántott alatta az autó, hogy majd kiesett a szélvédőn. Sokat bírt Tamás autója, mert végül is egybe maradt. Igaz, ez nem keselyű úron múlt:-) A nagy izgalomra megéheztek, főleg a Tamás, mert hajnalban majd Csömörre kell Keselyű urat kivontatnia, és ez némileg borús jövőképet festett autója állapotára nézve:-) Úgy döntöttek, hogy meghívnak engem is egy vacsora erejéig, hiszen már épp ideje meghálálni ezt a sok fáradozást, ami abból áll, hogy írok róluk. Volt mit mesélniük, látszik rég találkoztunk. Megtudhattam vacsoraközben, hogy Tamásnak valami nézeteltérése volt az Ungvár utcában az egyik fával. Nem szokott az ilyeneken sokat agyalni, így most is a legegyszerűbb megoldást választotta. Az autójával vetett véget a fa életének. Igaz, ez picit átalakította a Lacettijének a karosszériáját. Sebaj, az a fa sem fog többé árnyékot vetni:-) Nem kapkodtuk el az étkezést, és miután végig ettük az étlapot kimentünk elszívni egy cigit. Itt került sor arra az eseményre, hogy keselyű úr két kezét összekulcsolva könyörgött nekem, hogy írjak róla minél többet. Erre tanúm is van a 116-os Tomi személyében. Kicsit még szakmáztunk, áhítattal végig hallgattuk Tamás beszámolóját, hogy milyen jól belejött a diszpécserkedésbe, majd érzékeny búcsút vettem tőlük.

Mint azt már a mai blogban jeleztem, tegnap volt szerencsém a 069-es Csabival és Keselyű úrral elfogyasztani egy vacsorát. Csabit hívtam elsőként és ő simán rábólintott a kajameghívásra. Kíváncsi voltam mi van vele most, hogy új céghez szerződött. Örömmel közölhetem: Köszöni, jól van:-) Keselyű urat hívtam ezután és bevallom kicsit féltem, hogy elutasítja az ajánlatot, de a legnagyobb meglepetésemre simán rábólintott ő is. Közölte, hogy épp az Erzsébet hídon suhan a pesti oldalra, így már irányba is van. Mire én megérkeztem már mindketten ott voltak, ami alapban meglepő, de amikor megtudtam, hogy Keselyű úr volt az első, akkor éreztem, ez nem egy sima vacsora lesz. Már ahogy beléptünk a büfébe, az nem hagyott kétséget az ott kiszolgáló hölgyben, hogy hurrá, taxisok érkeztek ismét. Én szép csendben megrendeltem az étlapot, míg a két vendégem vitatkozgatni kezdtek. Érdekes, ha ezek ketten együtt vannak, akkor mindig vitáznak, de különben barátok. A büfé többi vendége szerintem esküdni merne, hogy két ősellenséget tisztelhetnek Csabában és Keselyű úrban. Mind1, lényeg az, hogy végre megkaptuk a kaját. Szépen csemegézek, ők vitáznak, amikor is belépett 4 rendőr. Csaba (hiába a régi reflexek) azonnal beletemette az arcát a tányérjába, míg Keselyű úr olyan kollegális pillantásokat vetett az egyenruhás vendégek felé. Kifejezetten gyanús!!!:-) Pár perc zavart csend után, amit a rendőrök üdvrivalgása tört meg (trafipaxos autóval érkeztek és amíg ők táplálkoztak addig a kocsi dolgozott), mert pár autósnak sikerült beleszállni a kihelyezett csapdájukba. Először még csak ők ünnepeltek egy-egy ilyen esetnél, de később Keselyű úr is csatlakozott hozzájuk. Igaz, az elején még csak magában mosolygott, majd mikor látta, hogy a rendőröknek tetszik az ő pozitív visszajelzése, akkor már egy-egy ilyen esetnél önfeledten tapsolt. Csaba ezt nem nézte jó szemmel és gyorsan összevitáztak azon, hogy melyikük a becsületesebb, utaspártibb taxis. Mikor végre magamhoz tértem a félrenyelt ételtől, akkor elküldtem mind a kettőt a picsába, csakhogy billenjen már helyre az agyuk:-) Mikor végeztünk a kajálással és Keselyű úr is elfogadta, hogy csak 2 fajta desszert van éjszaka és hiába ostromolja a büfés hölgyet kérdéseivel, akkor fizettünk, majd Csabával megvártuk Keselyű urat míg elbúcsúzik a rendőröktől. Kint elszívtunk pár szál cigit, miközben Keselyű úr elmesélte, hogy miként vált alkalmassá katonának, majd miként érte el, hogy a Petőfi laktanyában riadót fújtak miatta és már a legfőbb vezérezredestábornokhadseregparancsnokkal beszélt. Sajnos az egészségi állapota nem javult neki, mármint Keselyű úrnak, és elég látványosan köhécselt. Ezen még az a szép sál sem segített, amit én előnyösnek ítéltem meg, de Csabi (szerintem irigységből) végig dehonesztált. Mint minden jónak, ennek a spontán összeröppenésnek is vége szakadt. Sajnos a hideg az nagy úr. Elköszöntünk egymástól, de előtte még Keselyű úr megesketett, hogy majd mindent szépen le fogok írni. Én örömmel tettem ennek a kérésének eleget:-)

Keselyű úr most hívott ebben a pillanatban és tájékoztatott, hogy 17. 30-tól állt munkába. A forgalom jelenleg enyhült már, így a megrögzött éjszakások is előmerészkedhetnek. Tegnap eljutott orvoshoz, aki felírt neki egy csomó gyógyszert és pihenést javasolt. Amikor megtudta, hogy Keselyű úr taxis, akkor inkább sok sikert kívánt neki.

Keselyű úr végül is nem jutott el az orvoshoz:-( Nagyon csúnyán köhög és komolyan aggódom érte, mert magas láza is lehet. Biztos az van neki, mert olyanokat mondott, hogy csak kapkodtam a fejem:-) Részletekbe nem mennék bele, mert a végén már annyi per lesz a nyakamban, hogy ügyvéd hegyekre fogom költeni a taxizásból eredő profitom, ahelyett, hogy egzotikus tájakra utaznék (Maglód és környéke). Na, egyet azért csak leírok, mert tudom, égtek a vágytól, hogy meg tudjátok milyen furfangos gyógymódja van a mi Keselyűnknek, az influenza ellen. Állok a Nyugatiban egyszer csak valami fehér taxi süvít el mellettem veszet dudálás közepette. Ha nem olyan 100 km sebesség környékét súrolta volna, akkor esküdni mernék rá, hogy a Szasza volt. Hívom is őt azonnal és élénk, mondhatni friss hangon jelentkezett a vonal túlsó oldalán. Mondtam neki a gyanúm, hogy mint ha őt láttam volna, de ….erre megerősített, hogy igen, ő volt az. Utassal robogott, mivel az utasa késében volt. - Szasza, te beteg vagy! Ennyivel hogy lehet menni? - Nézd, utas azt kérte siessünk, én meg siettem. Nekem számít az, hogy jó véleménnyel gondoljon rám az utas, amikor kiszáll a kocsimból. Itt már tutira tudtam, hogy valami nincs vele rendben! - Különben jól vagy? Voltál dokinál? - Nem vagyok jól, és főleg dokinál sem voltam. Még csinálok 1-2 kanyart, majd mikor reggel hazaérek kikúrálom magam. Iszok forralt bort pálinkával és elszívok mellé egy szivart. Ez segíteni fog. Nem tudom, szerintem nagyon rosszul lesz tőle, és meg fogja bánni, így e-képpen figyelmeztettem: - Nagyon jól teszed, ez szerintem is hatni fog! Hiába na, komolyan a szívemen viselem a sorsát ennek a rendes kollégának:-)

Maga egy igen bátor ember!:-))))

Jobbulást Keselyű Úr!!!!!!!!!!!!!!!!!

Most hívott keselyű úr és sajnálattal kell tudatnom a nagyérdeművel, hogy szegény nagyon megvan fázva. Már többször elindult orvoshoz, de nem tudott eljutni odáig, mert vagy megintették, vagy címet dobtak elé, amit nem akart kihasználatlanul hagyni. Elnézéseteket kéri, amiért ilyen sokáig nem adott életjelet magáról, de nagyon makacs torokgyulladással küzd. Na léptem tovább meló.

Á dehogy. Neki mindig van mit csinálni.

Dogozik?????????? Már Főtaxis????????

Nem fog most jelentkezni. Dolgozik ezerrel. Üdv Szasza gólyabácsi

Ja és Ricsi!Előttünk a tél a fagy,újj élmények várnak ránk!Telefon legyen bekapcsolva!

Hali.Ezt az esetet ugy oldottuk meg hogy vittünk pár zsák útszóró sót és kitoltuk nagytudású kollegánkat,amiről te beszélsz az sokkal jobb volt Csejtei u 19 előtt kikötöttük a kocsiját egy tűzcsaphoz és négy óra várakozás után a közterületes autó szabaditott ki minket mig élek nem felejtem el.Keselyű úr nevéhez méltóan még profitált is a dologból ugyanis az ő kiszabaditására hozatott sót eladta egy ottlakó német úriembernek aki nem birt kiállni az udvarról mondhatni jó áron.A végeredmény mi hárman ott szobroztunk kb 4 orát 1 kollega rohangászott só és közterületes kocsi után,Szasza meg jól bekeresett.Mindig mondom neki csak születni volt nehéz.Vagy még az se.Ha jól viselkedtek egyszer elmondom hogyan akadt el hősünk egy nap kétszer is ugyanott.Viszlát.

Kitolt velem:-) Úgy látszik illegalitásba vonult, mert semmi hír felőle. Utolsó információ morzsám annyi volt, hogy szeretne nekem az előző irományért valami csekélységgel kedveskedni, de azóta semmi.:-) Így nem marad más hátra, mint a régi sztorikból válogatni. Nyugalom, van abból is bőven:-) Gondolkodtam, hogy mik is azok a történések, ami Keselyű úrral kapcsolatban megerősítette bennem, hogy nem épp a szerencsésebb alomból való, hasonlóan hozzám:) Nem kellett sokáig töprengenem. 2 éve történt. Hideg, de száraz napokat éltünk meg. A hőmérő keményen mínusz alatt jelezte az éjszakai hőmérsékletet, de mint említettem, szerencsére száraz hidegről beszélünk. Ekkor szólalt meg az URH. Keselyű úr volt az és kérte a diszit, hogy vegye el a címet, mert elakadt, nem bír a címre menni. A diszi is kicsit csodálkozott, hiszen sokkal jobb kifogásokhoz van szokva és nem ilyen átlátszó szöveghez. Eladta a címet és az élet folyt tovább. Én még azon gondolkodtam, hogy majd miként említsem meg Keselyű úrnak, hogy lehetőleg majd nyáron ne hivatkozzon arra, hogy megolvadt az aszfalt és vegyék vissza tőle a címet, miközben simán csak nem talál oda. Csengett a telefonom és a 069-es Csabi volt a vonal túlsó oldalán. Elég vidám hangulatban mesélte, hogy fogalma sincs, hogy Keselyű úr hogy tudta ezt összehozni, de valóban el van akadva egy jégfolton, de olyan keményen, hogy félő lecsúszik az autó az útról. Ha jól emlékszem (mert Keselyű úrnak nem csak ez az egy ilyen elakadása volt száraz időben), úgy oldották meg a kérdést, hogy felhívták a közterületeseket, és azok jöttek csúszás mentesíteni a terepet. Később ennek a cégnek Keselyű úr még sok megbízatást adott:-) Arról nem beszélve, hogy a végén már Csabával ügyeletes beosztást készítettünk, hogy aznap épp ki megy majd menteni Keselyű urat:-) Persze volt olyan, hogy az autója zárta ki, de olyan is, hogy sárban akadt el. Nem unatkoztunk és mi örültünk a Csabával a legjobban annak, amikor végre kitavaszodott:-)

Szia Ricsi! Szeretnék keselyű sztorit,még.MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG!MÉG! ;-))))))))))))))))))))))))))))))!!!!!!!!!

Caligulába peddig mostanában az Édennél szoktam látni az autóját.

Szerintem nyissunk új topikot akikre Keselyü úr haragszik cimmel.Hosszu lenne a lista.