Ugye tomajer?

A páholyod üzenetét tolmácsoltad? ;)

Isten óvja Amerikát!

Vagy valami ilyesmi :-)
Mindenesetre, remélem minden érintett, aki boldog ettől a fejleménytől, eltekint az elkövetkezendőkben, az USA ócsárolásától.
Ami onnan mostantól érkezik, az kizárólag csak jó (szuperjó) lehet! :-P

Persze, független... ;)

Normális vagy , Azt a nőszemélyt.,mely bíróság elé áll EURÓPA elveszítése miatt,,

Köcsög újságírók! Mennének inkább dolgozni valamit

Több Erzsébet hídi járat közlekedése akadályozott lehet az ultraliberálisok tervezett balhéja miatt

Bezzeg ha tomajer, balelölülő és a többiek vesznek néha egy népszabit, még mindig működhetne...

:-)

Osztán voltál-é szavazni drága barátom? Ha igen,kire? Ha nem,miért nem? Anyát nem tudsz választani,de politikust igen. Ez van,megérdemled! Részemről Merkel anyut választottam és elégedett vagyok...

Egyformán utálom az összes tetves politikuspatkányt orbántól gyurcsányig oda és vissza.
Szerintem ez természetes állapot, az ember nem szeretheti hazájának megnyomorítóit.
Mi itt a probléma, még mindig nem értem.

Te ennyire elvakultál a gyűlöletben?

Néhány választópolgár hálátlan gaztettnek érzi, ahogy Nemzeti Mutyikormány működik?
Mi itt a probléma?

Kifütyülték Orbánt az MTK-stadion avatóján mondott beszéde közben

"Két éve nem történt ilyen hálátlan gaztett budapesti stadionavatón!"

Ez most speciel igaz...

Nem ad interjút a Kutyapárt elnöke a Mandinernek

Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnöke interjút adott volna a Mandinernek, ám aztán elállt ettől. Ugyanis nem tetszenek neki a kommentek. Innen szép a politikacsinálásba belekezdeni – üzenjük a bátor, vicces, eredeti, vagány, rock'n'roll Kutyapártnak és elnökének.

Ti bizonyítottátok, ezzel az un. kiegészítő szavazólappal!

Az a csodálatos logikád, mely szerint ha valaki az egyik szart nem akarja, akkor a másikat feltétlenül igen.

Üzenet a magyaroknak: „Önöknek legalább még van saját fővárosuk” ( a ballibek - tomajerbalelölülőstb.-ék - máshogy szeretnék!!! )

Álságos az egész kiegészítő szavazólap, mégpedig azért, mert a 2. pontban a paks kettőt és hitelét hozta fel. Nyilván jobban szeretne világbank függőséget a "kedves, titokzatos" valaki.  Avagy a 2. pontban buktatok le! (ballibek)

Nem csak Tomajerék nem voltak aktívak, hanem más se.
Most az idők végezetéig lopjanak nyugodtan, mert az előző is lopott?
Minden választás után nőtt eddig a korrupció és lopás, akármelyik nyert.
Ideje lenne véget vetni ennek.

A libsi! :-)

Jezsuita tartományfőnök: ahol félelem van, ott nincs szabadság

Ember Zoltán

újságíró. 2016. 09. 20. 13:57

Mit gondolnak a menekültkérdésről és a népszavazásról a jezsuiták? Mit jelent kereszténynek lenni most? Milyen ember Ferenc pápa? Mik a menekültválság okai? Milyen a magyar állam és az egyház viszonya? Forrai Tamással, a magyarországi jezsuiták tartományfőnökével beszélgettünk.

A jezsuita rend a menekültválság kezdete óta többször is hallatta hangját a hazai nyilvánosságban. Milyen alapvető problémáik vannak a népszavazási kérdéssel?

A jezsuiták szeretnék jobban, mélyebben megérteni a kialakult helyzetet és annak okait. Veszélyesnek érezzük azt, hogy egy nagyon összetett kérdést leegyszerűsítünk. A leegyszerűsítés megnehezíti a menekültválságról szóló gondolkodást, az értelmes párbeszéd lefolytatását. Maga a referendumi szöveg jogi értelmezése is vitatott, és a népszavazásnak lehetnek nem szándékolt következményei is.

Mire gondol?

Aggaszt minket a félelem növekedése. Magyarországon mintha a valós, de felnagyított félelmeken alapuló értelmezés kapott volna igazán teret.

De mi marad az emberekben, ha az őszi eső lemossa a plakátokat? Az érzelmi túlfűtöttség hol fog később plusz nehézséget okozni?

Ahol félelem van, ott nincs szabadság. A félelem növekedése negatív hatással lehet a társadalmi békére és bizalomra. Komolyan befolyásolhatja például a magyar–cigány együttélést, a Nyugaton munkát vállaló magyarok helyzetét, a magyarság egészének nemzetközi megítélését is.

Lényegében azt mondja, hogy a migránsellenes kampánynak súlyos következményei lehetnek. Uniós szinten milyen veszélyeket hordoz ez a népszavazás?

Jogi munkacsoportunk szerint problémás, hogy ennyire eltérnek a szakmai vélemények magáról a népszavazás jogi értelméről. Úgy véljük, a kérdés jogtechnikailag nyitott kapukat dönget. Aggasztónak találjuk, hogy a népszavazás hosszabb távon akár az EU-ból való kilépés kérdését is felvetheti. Erről azonban ma nincs párbeszéd, nem tudjuk, milyen lenne az életünk az EU-n kívül. Mi Magyarországot az Európai Unióban képzeljük el.

A Brexit után szerintünk nem érdemes a tűzzel játszani.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Névjegy

Forrai Tamás Gergely (52) a Jézus Társasága szerzetesrend magyarországi tartományfőnöke. Budapesten született, katolikus családban nőtt fel. Történelem-latin szakot végzett az ELTE-n, utána 1990-ben lépett be a rendbe. 1986-ban harmadéves tanárszakosként, világiként kezdte a katolikus teológiát az akkori Pázmányon. „A lelkiségi megújulási mozgalmak erősen formáltak. Ekkor jöttem rá, hogy nem a latin-történelem, amit tovább szeretnék adni, hanem a hitem”, mondta a 24.hu-nak. Jezsuitaként filozófiát tanult Münchenben, teológiát Dublinban. 1998-ban Budapesten szentelték pappá, 1999-től a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója. 2010-től választották jezsuita tartományfőnökké. Hatéves ciklusa idén télen jár le, a rendalkotmány értelmében nem lehet újraválasztani. Kérdésre válaszolva, hogy elképzelhető-e számára egy vatikáni karrier, azt mondta, erre sem igénye, sem képessége nincsen. „Egyelőre néhány hónapos pihenésre, feltöltődésre megyek. A következő feladatomat már az új tartományfőnök fogja számomra kijelölni, várhatóan Magyarországon”, mondta.

A magyar miniszterelnök nemrégiben kezet fogott a pápával, máskor a kontinens keresztény gyökereinek megvédéséről értekezett, amolyan “végvári szellemben”. Ön hogyan értékeli a magyar állam és a katolikus egyház viszonyát manapság?

A keretek világosak. Az állam és az egyház alkotmányjogilag világosan el van választva egymástól, ugyanakkor egymásra utaltak is. Nehézség talán az, hogy a kormányzat néha olyan erőt tulajdonít az egyháznak, ami szerintem nincsen meg. És nehézség az, hogy ehhez a formálódó, új együttműködéshez képest szerintem kevés a kormányzati egyeztetés.

Sem a vasárnapi boltzárról, sem a menekültekről, sem az oktatás átalakításáról, sem a keresztényüldözés-elleni államtitkárságról nem hallottam előkészítő megbeszélésről, valódi párbeszédről.

Az oktatás talán most a legérzékenyebb téma. Látható, hogy bár az állam az egyházi arányt még növelné, de az egyházak több oktatási feladatot már nem tudnak vállalni. Olyan nagyságrendű iskolarendszer került át egyházak fenntartásába, ahol néhány százalékos normatíva csökkentés megrendítheti a fenntartókat.

Létezik-e vallásháború keresztények és muzulmánok között, vagy valamiféle civilizációk összecsapása?

Azt hiszem, hogy igaza van Ferenc pápának, amikor azt mondta, ez nem vallásháború. Az iszlámot sem hajlandó azonosítani a terroristákkal, illetve tagadja, hogy az Iszlám Állam a valódi iszlámot képviseli. A menekültválság szerintünk sem egy keresztény-muszlim ellentét, hanem legalább annyira az iszlámnak és a modernitásnak robbanásszerű találkozása. A feszültségeket felerősíti, hogy az iszlám egyháztörténetileg egy olyan állapotban van most, mint a kereszténység volt több száz éve. Az iszlám még nem folytatott le a tisztázó beszélgetéseket, nincsenek eszközei arra, hogy a modernitással való találkozását, a kulturális sokkot teológiailag kezelni tudja. De ez nem jelenti azt, hogy ez a civilizációk összecsapása lenne. Hozzáteszem: optimistán látom Magyarországot, ez valamilyen szinten még mindig a béke szigete, hiszen sok más hellyel ellentétben nem történt atrocitás, erőszak az ide érkezettekkel szemben!

A félelem, a bezárkózás, a mások iránti gyűlölet ugyanakkor veszélyesen erősödik a magyar társadalomban, ami nyilván nem lehet egyetlen kormányzat célja sem.

A jezsuiták szerint, mik az okai a migrációnak?

A menekültválságot elsősorban a globális kapitalizmus válságának tartjuk. Ez egy hosszú történelmi folyamat, olyan fájdalmas előzményekkel, mint a gyarmatosítás. A politikai és gazdasági érdekek globális láncolata ma már az egész világot kontrollálatlanul és önpusztítóan átfonja. Az ebből fakadó problémákat – ökológiai katasztrófák, menekültválság, szociális válság – már nem lehet pusztán nemzeti szinten kezelni. A menekültválság így csupán következmény.

Vagy más problémákkal együtt és másokkal közösen sikerül kezelni a menekültválságot, vagy sehogy.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Azt mondta, válságban van a kapitalizmus. Mi jöhet utána?

A jezsuiták számára az a kérdés, hogy lehet-e újfajta, keresztényibb, önkorlátozóbb, azaz kevesebbet fogyasztó életvitelt behozni a fejlett világba. Ez egy új kapcsolatot jelent a harmadik világ felé is. Tehát nemcsak nekünk kéne kevesebbet fogyasztani, és mondjuk Afrikának többet adni, hanem egy egészen új kapcsolatot felépíteni.

Egy hírhedt, jobboldali publicista szerint, Ferenc pápa “vagy egy demens vénember vagy egy gazember”. Hogyan éli meg a rend a pápa személyét ért igaztalan támadásokat?

Fájdalmasan. Ferenc pápa egyszerű, közérthető lelkipásztori nyelvezettel beszél. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért akarják félreérteni. A támadásoknak sok személyes oka is lehet. Talán az is közrejátszik, hogy egyeseknek nehéz elfogadni azt, hogy a pápa nem politikai ideológiát művel, és hogy őt nem lehet beskatulyázni, még a menekültkérdésben sem.

Hozzáteszem: az, akit megbotránkoztat az, hogy a pápa menekültek lábát megmossa, olvassa el az Evangéliumot.

A pápával egyet kell-e értenie a katolikus hívőnek?

Nem kell mindenben. Ebben a kérdésben is teljesen világos az egyház tanítása, amikor megkülönböztetjük a hitbeli és a nem hitbeli kérdéseket. Nem hitbeli kérdésekben a zsinat tanítását követi a pápa, így nem akarja megmondani, ki hogyan szavazzon, és nem szól bele abba, hogy Európa hány menekültet fogadjon be. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, ha megszólal. Véleménye nagyon fontos a hívőknek, mert evangéliumi alapon álló, prófétai iránymutatást ad.

Ferenc pápa jezsuita szerzetes is. Milyen lelkiséget hozott a pápa az egyházba?

Egyszerűséget, közvetlenséget, jókedvet. Az egyszerűség nem valamiféle szegénységideológia, hanem egy hosszú, szerves folyamat része, amely a II. Vatikáni Zsinattal kezdődött. Ferenc pápa többször mondta, hogy amikor a püspöki vendégházba költözött a pápai rezidenciáról, akkor azt nem ideológiai alapon teszi, hanem a saját maga elszigetelődését szeretné megakadályozni, hiszen ő szerzetes, és a közösség valóságában éli az életét. A pápa egy mély jezsuita gondolkodást képvisel: egy Jézus-centrikus, Szentírásból kiinduló, és a konkrét valóságot néző, nem az ideológiákban gondolkodó szemléletet.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Ferenc pápa egy tág perspektívából látja az európai kereszténységet, ami egy egészséges távolságvételhez segíti.

Ahogy ő mondja, Európa olyan, mint egy megújulásra képtelen nagymama.

Teológiailag a zsinat józan tanítását képviseli: nem megy el egy tradicionalista hókuszpókuszba, de nem is enged meg mindent. Nagyon mély összeszedettségben és személyes formában tudja ünnepelni a szentmisét.

Kik a jezsuiták?

Jézus Társasága egy világszerte elterjedt szerzetesrend a katolikus egyházon belül. Tagjai a jezsuiták, akik papok vagy testvérek. A tizennyolcezer jezsuita tagot számláló társaság valamennyi földrészen tart fenn intézményeket. Magyarországon hatvan szerzetessel működnek, amely magyar viszonyok között nagynak, más jezsuita tartományok között kicsinek számít. Négy nagyobb bázisuk van: Budapest, Szeged, Marosvásárhely és Miskolc. A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) felajánlják szolgálatukat Róma püspökének, a pápának mint Krisztus helytartójának. Krisztus katonáinak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük, a pápa oda küldi őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása. A jezsuiták külön fogadalommal erősítik meg, hogy nem törekszenek egyházi címek, méltóságok és elismerések megszerzésére, pápai felkérésre azonban elfogadhatnak ilyet. Jézus barátai nem viselnek szerzetesi ruhát, és nem vonulnak el a világtól (legalábbis nem hosszabb távra), ennek megfelelően nem monostorokban, illetve kolostorokban élnek, hanem ún. rendházakban. Krisztus katonái, missziós rendként nagy hangsúlyt fektetnek a hit védelmére és terjesztésére. A lelkipásztori tevékenység mellett a lelkigyakorlatok, meditáció, az oktatás, a párbeszéd kultúrájára való nevelés, a kommunikáció és a médiaszolgálat a rend további meghatározó feladatai. Jelmondatuk: Ad majorem Dei gloriam, azaz Mindent Isten nagyobb dicsőségére! Egy jezsuita a haláláig jezsuita marad – sírkövén három dátum szerepel: a születéséé, a haláláé és az a dátum, amikor belépett a rendbe.

A jezsuiták mit javasolnak a menekültválság megoldására, valamiféle integrációt?

Mit értünk integráció alatt? Egészen különböző dolgokat. Szerintem a magyar történelem egyik sikertörténete, ahogy a különböző történelmi pusztítások után a betelepülteket sokáig integrálni tudtuk. A hungaricus név alá befért a magyar zsidóság, a magyar svábok kettős identitása is. Ez akár minta is lehetne számunkra.

Mi azt látjuk, hogy a nyugati tömeges integráció megbicsaklott. Ugyanakkor „tömegesen” látunk egyéni integrációs sikereket.

Figyelemreméltónak tartjuk például, ahogy keresztény családok fogadnak be menekülteket Franciaországban. Mi Magyarországon elsősorban az állam által befogadott családok segítésén és gyerekek iskoláztatásán keresztül szeretnénk modelleket kialakítani, másokkal együtt keresve azt, hogy hogyan is működhet az integráció a gyakorlatban. Keresve, azaz nincsenek kész megoldásaink!

A Jezsuita Menekültszolgálat tavaly júliusban kezdte meg működését. Fő feladatuk a menekültek segítése. Mik az eddigi tapasztalataik?

Ma sokkal komplexebbnek látjuk a helyzetet, de több is mind a tapasztalat, mind a segítő partner. Egy év alatt formálódott ki, hogy merre is menjünk. Ma két nagy területet látunk. Az egyik a direkt szociális segítségnyújtás az állam által befogadott családoknak. A másik a nevelésen keresztüli integráció. Úgy gondoljuk, hogy ha a menekültek gyermekei magyarul tanulnak, magyar iskolába járnak, magyar barátaik lesznek, akkor a szüleik is jobban be fognak illeszkedni.

Én magam egy budapesti és egy győri családot is ismerek, akik befogadtak a házukba menekülteket. És nálunk, a pesti jezsuita rendházunkban is lakik egy iraki kurd muzulmán család, négy gyerekkel, amíg nem tudnak elindulni saját lakás felé.

A probléma az, hogy a magyar szociális ellátórendszer sajnos nagyon gyenge. Akik megkapják a magyarországi menekült státuszt, azok az utcára kerülnek, ugyanúgy, mint a magyar hajléktalanok, akiket szintén segítünk. Ezért van szükség segítségre, ez következik a keresztény hitünkből.