Miért is lenne jobb a rosszabb?

Galló pedig balos...

Kampányidőszakban kispadon ül a józan paraszti ész, ha ugyan nem az „árulóknak” fenntartott vádlottak padján. ((A jó ízlést pedig nyugodtan tegyük csak dupla zárójelbe.))

Ilyenkor a fanatikus füleké a jelen, nekik pedig csupán olyasmi a zene, amilyet például Lukács György mondott egykor. A maga szubjektív, de amúgy persze a „haladással” nyilván egybecsengő, „objektív” módján azt állította a filozófus, hogy a legrosszabb szocializmus is jobb a legjobb kapitalizmusnál. Például Pol Pot Kambodzsája kívánatosabb, mint Olof Palme Svédországa… Hát, neked legyen mondva, Gyuri bácsi.

Az ellenzék mintha az efféle fanatikus haladó hagyományokat követné, azt sugallván, ennél a kormánynál még a legrosszabb oppozíció is jobb. E tekintetben nincs apelláta, nem számít már semmilyen tárgyilagos mérlegelés. Pirulás nélkül mondják, odáig fajult a helyzet, az a tuti, hogy nincs mese, lett légyen bármi, akkor is a rossz a jobb. Még akkor is az, ha ez a rossz, nem csak amolyan átlagosan, szokásosan rossz, hanem éppen a legrosszabb.

Na, ilyenkor áll fel a józan ész, és vissza se nézve ballag az öltözőbe. Legyint, ez most tényleg nem az ő meccse.     

Merthogy bizonyosan nem ez a kormány a lehetséges kormányok legjobbika. De arról ne nyissunk fölösleges vitát, hogy ez a mai ellenzék bizonyosan az elmúlt évtizedek legrosszabbika.

Mindeddig többnyire egy vagy két nagyobb párt köré szerveződhettek a protest-hangulatok, a rájuk adott szavazat tehát jobban hasznosult, akárki volt is kormányrúdnál. Ezzel szemben a mai ellenzék pártosodási szaporasága közmondásos, ami hagyján, ha ez a szaporodás lényegi társadalmi tagoltságon alapulna. Csakhogy sokaságuk semmi ilyesmit nem fejez ki, sokkal inkább mentális értelmiségi szükségleteken, hajcihőkön alapuló szétszóródás ez, megfejelve fölöttébb ambiciózus, de nem igazán képességes, hitelüket vesztett, avagy azzal sosem rendelkező személyekkel. A kormányváltó ellenzéki szándék következésképp egyéni és kiscsoportos érdekeknek rendelődik alá, üzeneteik ezért - a túlélési zsetonok ingadozó árfolyamát követve - igencsak hektikusak. Roppant elszántsággal akarják leváltani a kormányt, ám mégsem annyira, hogy a másik eközben túlélje a váltást, ők pedig „hős Csapajevként” e harcba belehaljanak.

Ami akár még érthető is, persze csak egzisztenciálisan, mintsem politikailag.  

Politikai közösködésre nem azért képtelenek, mert eszmeileg-ideológiailag sem illenek össze (ezen még túltennék magukat, ha lenne ilyesmijük), hanem mert kezükben zseb-kalkulátorral folyvást arra sandítanak, mikor mit lép a másik, melyiküknek jöhet ki jobban az áprilisi matek?

 „Sokszínű vonzerejük” stagnálását maguk is érezve, mint utolsó mentsvárra, lépten-nyomon a szavazók bölcsességére hivatkoznak. Reményeik „aranyfedezete”, hogy amit ők az elmúlt években külön-külön és együttesen is elherdáltak, azt a választók majd egyetlen nagy indulati egységbe forrva visszaszerzik.

Nekik?!

De hát, ha ez meg is történne, mitől változnának meg, hogyan lennének hirtelen mások, a legrosszabból „jobbak”?

Avagy tényleg a minél rosszabb, annál jobb forgatókönyvére, a káoszra számítanak?

Melegíthetnek a káosz-kutatók?

 

Mit szavaznak meg?
Valami pontos cikket mutass már erről, mert anélkül azt lehet hinni, hogy valamit félreértesz, mint pl. a 20 ezer betelepített dolgot, stb. .

Ne haragudj, nem ismerlek, és vitázni sem akarok veled. De te tisztában vagy azzal, hogy Orbénék mindent megszavaznak Brüsszelben, ami a migráció "támogatásával" kapcsolatos? Azzal is tisztában vagy, hogy több, mint 20 ezer ázsiai és afrikai lett betelepítve ebbe az országba, az elmúlt kb. 2 évben? Továbbá tudsz az ukrán bevándorlókról, akik 100-150-en vannak bejelentve az 50 négyzetméteres vásárosnaményi házakba? Ezeknek FIDESZES tisztviselők adják meg az állampolgárságot, meg a 250 ezer forintos nyugdíjat a semmire, cserébe a szavazatért. 

Tehát akkor a kérdés: Kitől vég meg minket Orbán???

Minden mondata érvényes ma is.

2014. március. 26. 08:59 2014. március. 26. 14:12 w.hvg.hu

Tóta W.: Nem kell, hogy szeress

Választani lehet szerelem nélkül is. Ahogy autót szoktunk. Ha nem tesszük, döntenek helyettünk a szerelmesek.

Nincs kire szavazni, jaj. Mindenki olyan gáz. A kormányzás szar, az ellenzék béna, különben is minden párt tele van ciki arcokkal, a programjuk meg kidolgozatlan, illetve hülyeségek vannak benne. Nincs is más megoldás tehát, mint kukit/puncit/kétfarkú kutyát rajzolni a szavazólapra, vagy elmenni helyette bulizni.

Vonzások és választások

Különös probléma ez. Azért különös, mert amúgy naponta választjuk a kicsit kevésbé szart. Felvágottat és háztartási gépet, tévéműsort, hírportált, autót és kütyüt.

Mindegyiknek van valami hibája. Gyenge minőség, korlátozott élettartam, rejtett hibák, szoftvergondok, vagy ha ezeket ki is tudjuk küszöbölni, akkor drága, sokat fogyaszt és hamar lemerül. Egyetlen termék van, amitől tökéletességet várunk el, és az a politikai párt. Ez azért van így, mert a betegség, az elhajlás lett a norma. A rajongás.

Egy autónál könnyedén tudomásul vesszük, hogy tankolni kell, sokba kerül, adózni kell utána, elromolhat, és nincs benne minden extra. De nem is akarjuk feleségül venni, hanem arra használjuk, amire való.

Nem kell bele szerelmesnek lenni. Kivétel ez alól a veteránautósok és márkabuzik szűk szubkultúrája, akiknek ez a hobbijuk, és így természetes, hogy szerelemből választanak. Viszont autót bütykölni egészséges hobbi, közjogi méltóságokért rajongani azonban veszélyes, önpusztító deviancia.

Mégis milliók érzik úgy, hogy addig nem választanak pártot, amíg nem találják meg a tökéleteset. A herceget fehér lovon. Pártában maradnak évről évre, mert finnyás ízlésükig senki sem érhet fel. Ha valaki szóról szóra felmondja, amit gondolnak a világról, amikor épp nem a tükör előtt illegetik magukat, akkor nekiállnak cikizni a bajuszát.

Vannak ezeken belül, akik direkte azért nem választanak, mert az annyira kispolgári, az igazán menő arc ezzel is demonstrálja nagyságát, hogy lebeg a pártok felett, mint Sólyom László, aki mellesleg addig lebegett, amíg le nem verték az égről. Ha elmenne választani, azzal lealacsonyodna, és még azt hinnék róla, hogy nem veti meg magasról ezeket a pojáca politikusokat, tehát nem is jobb arc náluk.

Vásárolj magyar árut!

A taxistól vagy a bármixertől érdekes módon nem tartózkodunk ilyen kínos távolságtartással, senki sem feltételezi ugyanis, hogy barátkozni vagy szeretkezni akarnánk velük. Üzletet kötünk. Ideje volna észrevenni, hogy a párt egy termék, és választani közülük nem igényel több odaadást, mint telefont, szalámit vagy autót venni. Még csak nem is presztízsáru, csak eszköz. De ugyanúgy nem mindegy, mint az autó vagy a telefon típusa. Tartós fogyasztási cikk.

Magyarországon meghonosodott, sőt lassan egyeduralkodóvá válik az a képzet, hogy a pártválasztás érzelmi, becsületbeli és szellemi azonosulást jelent, rajongást, verekedést a telepi játszótéren amiatt, hogy melyik a jobb zene. Kétségtelenül vannak milliónál is többen, akik ebbe kétségbeejtően beleélik magukat. Ők tuti elmennek szavazni. Az a réteg, amelyik szerint a kormánnyal és a miniszterelnökkel érzelmi viszonyban kell lennünk, és ráadásul meg is találta az igaz szerelmet, na az biztos választó. Nyilván halmozottan hátrányos helyzetű emberek ők politikai tudatosság szempontjából, de attól még joguk van választani, és élnek is vele.

És ők fognak dönteni, ha a többiek elhiszik, hogy választani csak úgy lehet, ahogy ők teszik. Hogy a politizálás menetelést, ostoba ömlengést, feneketlen gyűlöletet, beszűkült tudatot és paranoiát jelent, és hogy nincs ennek alternatívája, csak ugyanez pirosban, zöldben meg barnában. Hogy nem elegendő kiválasztani azt, amelyik a legkevésbé para, amelyik egy kicsivel tisztességesebbnek tűnik, ahonnan hallatszik néha egy értelmes mondat, vagy legalább kérdés. Vagy aki annyit mond, hogy nem kell őbelé szerelmesnek lenni, nem is erre szerződik, mert nem ez a normális viszony hatalom és nép között. Megkeresni, szavazni rájuk, és aztán visszatérni a hétköznapokhoz anélkül, hogy onnantól mindenben egyet kellene érteni velük. Ha pedig nem teljesítik, amit elvártunk tőlük, akkor négy év múlva szívbaj nélkül szavazni másra. Ennyi az állampolgár dolga, nem az, hogy szeresse a miniszterelnökét.

Ha ezt sem teljesíti, akkor döntenek helyette azok, akik szerint viszont igenis szeretnie kell, különben rossz ember. Azután már nem lesz választása.

Ingyen sör meg virsli, természetesen ....  
....minden Május elsején a ligetben :-)

Nehogymá összekeverd a csótánypártot a Kétfarkú kutyával!
Örök élet és ingyen sör!

Ingyen sört is ígértek majd?

És a fideszes gyíkemberektől ki fog megvédeni minket?

Dögös a cica,de a politika másról szól!

Most nem kell kormányt válltani,sajnos Orbánnál nincs jobb aki megvédné Magyarországot,Európát!! Nyissátok ki a szemeteket!!!

Nesztek!

:-D

2018. március. 20. 08:52 2018. március. 20. 09:32 Itthon

Tóta W.: Most verd be jól a patkószeget

Tóta W. Árpád

Senkit sem érdekel, mekkora egyéniségek vagytok. A ti dolgotok kormányt váltani.

Február 17-én hivatalosan is elkezdődött az április 8-ra kiírt parlamenti választás kampánya. Ebben a hét hétben a hvg.hu beszámol minden eseményről, amely a választók döntését befolyásolhatja, pörög a kamuméterünk, ott leszünk a nagy csaták helyszínén, és úgy általában: megmutatjuk, milyen Magyarországon szavazunk 2018 tavaszán.

Tányércsapkodás és artikulálatlan részegdisznózás szűrődik ki az ellenzék tárgyalásáról, be meg nem hallatszik semmi. Hódmezővásárhely is eltűnt a térképről. Pár nap levegőzés után visszatért a vaksi, szolipszista korlátoltság: a pártérdek minden előtt. Sőt, még az se, csak a bénult döntésképtelenség, az egymásba kapaszkodás, utolsó melegedés az akolban.

Senkik vagyunk, senkik leszünk

Vegyük előre a nevetséges kis fiszfasz pártokat. Nem kell már udvariaskodni, ők sem teszik egymással, a választókkal meg pláne. Ide tartozik a Momentum, az Együtt és az LMP. Bokros Lajos még ide is kevés.

Ezeknek a pártoknak nulla esélyük van egyéni mandátumot nyerni, nincs széles e hazában olyan körzet, ahol labdába rúghatnának. Tehát minden egyes képviselőjelöltjük a probléma része, nem a megoldásé. Egyikükre sincs szükség.

Vannak közöttük olyan tehetséges emberek, akiknek a munkáját lehetne használni a felszabadulás után. Csapatonként egy-kettő, talán három is megérdemelné, hogy az amúgy alulbútorozott MSZP-DK előre engedje őket, sőt akár a Jobbik is. A többi most is tudja, hogy nem fog bekerülni a parlamentbe, a megszerzett szavazatai pedig kárba vesznek, és akadályozzák a kormányváltást. És ez a helyzet a listájukkal is. Nem lesz Momentum-frakció, sem Együtt, és nem látom be azt sem, mi értelme lenne az LMP-re szavazni. Mert akkor majd ott ülnek a parlamentben, és havonta egyszer Kövér László felolvassa, amit a zsebébe csúsztattak? Ha kedve tartja?

Meg lehet érteni őket is, emberileg. Bizonyára hisznek abban, hogy a párt, amelyet építettek, fontos és különleges dolog, amit nem szabad feladni. Hosszan tudják ecsetelni, miben különbek ők, mint az egyébként kilencven százalékban ugyanazt képviselő többi. Van nekik saját szabadpiac-értelmezésük, meg pontosításaik a finn oktatási modellhez képest. Na és arcok, akik persze alkalmasabbak és hitelesebbek, mint a másik mosópor.

De hát ki nem szarja ezt le rajtuk kívül? És kit érdekel, hogy a laposra taposott, lábhoz parancsolt, alig látható ellenzékben ki mit motyog, ha az arc megint Németh Szilárdé lesz, a hang Bayer Zsolté, a kéz pedig Tiborczé?

Ti mind egyéniségek vagytok. De a különbözőségetek ma irreleváns. Fizikusnyelven: elhanyagolható. Két tömeg tart egymás felé, és az fog győzni, amelyik nagyobb. Tény, hogy ez nem fair meccs. Ha ez a tömeg bizonyul nagyobbnak, akkor majd lehet állítani a gravitációs erőkön. Most viszont csattanás jön. A hiteletek és az értékeitek egyetlen funkciót tölthetnek be hasznosan: támogathatják azokat, akiknek van esélyük győzni. Ezt tette Karácsony Gergely, pedig sok kedve nem volt hozzá. Nyilván nem esett jól feladni a hübriszt, a kényelmes tudatot, hogy „okosabb vagyok, mint egy szoci”. De talán nagyobb súlya volt annak a gondolatnak, hogy „mire megyek az okosságommal nélkülük”.

Jaj persze, a töredékszavazatok meg az állami támogatás, azok nagyon fontos dolgok, viszont végképp nem izgatják a szavazót. Nemcsak azért, mert ők nem ebből élnek, és kábé kétszázezer ember tud egyáltalán ezekről a dolgokról, hanem mert ha úgy is van – nem arról szól a mérkőzés, hogy ezt a kottát összetépjük? Mennyire nevetséges az az ellenzék, amelyik Orbán egérlabirintusában pattog a sajtdarabkáért ahelyett, hogy ráborítaná az asztalt?

Ezek a saját szuverenitásukba beleszerelmesedett pártocskák pont ugyanazt a szerepet töltik be, mint a kamupártok. Csak károsabbak, mert több sikerrel hitetik el, hogy van a létezésüknek értelme.

Szövetség a nemzetért

Máris túl sokat foglalkoztunk velük, de nem értelmetlenül. A választás lényege szempontjából éppilyen fölösleges kötekedés az, ami a Jobbik és az MSZP-DK között zajlik.

Mindkét párt az elmúlással néz szembe. A szocialistákat belülről falja fel a Fidesz. Már most úgy ülnek egymással szemben, csőre töltött fegyverrel, mint Carpenter horrorjában a túlélők, akik nem tudhatják, melyikük az alakváltó idegen. A Jobbikkal ez kevésbé sikerült, de azt már ők is értik, hogy az esélyessé nőtt kihívót Orbán akár törvénytelen eszközökkel is le fogja verni. Ehhez rendelkezésére áll titkosszolgálat, pártsajtó és az összes hatóság az NVB-től a NAV-on át az alvilágig. Gátlásai pedig nincsenek.

Senki nem vár pártegyesülést, közös listát, vagy akár nyílt, hivatalos visszalépéseket, pláne, hogy utóbbiak – Orbán utolsó pitiáner szemétkedése nyomán – az országos listát sodornák veszélybe. Enélkül is ki lehet nyilvánítani az ideiglenes szövetséget. Elég egy közös nyilatkozat. Nagyjából így nézne ki:

 

Ezt nyugodtan aláírhatja a Jobbiktól a DK-ig mindenki, és pont elég célkitűzés a belátható jövőre. Nincs szó arról, hogy együtt kell megcsinálni. Csak annak a felvállalása, amiben mindenki egyetért. És ezek kellően fajsúlyos dolgok ahhoz, hogy a többi vitát félretegyük egy napra. Helyben pedig nem nehéz egyértelműsíteni, hogy kire kell szavazni – hátra lehet lépni pecsétes igazolás nélkül is.

Nyilván van ellenszenv – olykor látványos, sőt hisztérikus – a Jobbik és a baloldali ellenzék között. Közvélemény-kutatásokkal nem foglalkozom, mert terrorizált országban semmi értelmük. De világos, hogy ha az egyik csoport azon nő fel, hogy a komcsik vizitdíjjal lőtték ki a magyarok szemét, a másik meg azon, hogy Vona Gábor egyenlő Adolf Hitler, akkor nem lesz tökéletes az összhang.

Ám ezek az ellentétek sem teszik zárójelbe a legfontosabbat: Orbán leváltását. Mert mi a Jobbik baja a baloldallal? A kommunista örökség? Hiszen a Fidesz azt építi fel újra, míg az MSZP-ből eltűnt már minden veterán komcsi. Biszku Béla meghalt, Rogán Antal él és virul. Vagy talán a vizitdíj? Bárki szívesen befizetné ma már az ezerszeresét, csak ne kelljen belehalni egy rutinműtétbe. Netalán az a példátlan eset, hogy Gyurcsány hazudott, és ez kiderült? És most mi folyik minden nap, reggel, éjjel és este?

És mi a szocik kifogása a Jobbik ellen? Hogy egy diktatórikus eszme kiszolgálóiként indultak, és a múltjukat erőszak, szabadságellenesség és oroszbarátság pettyezi? Komoly felvetések, de ha valaki nem beszélhet kutyáról és szalonnáról, az pont az MSZP. Az alternatíva pedig az a kormány, amelynek ez nem a múltja, hanem a jelene, és jövőként sem kínál mást.

Mindkettőjük tudja, honnan jött, és van gyakorlatuk a megbocsátásban, hiszen saját maguknak megbocsátottak mindent. Kis lépés az emberiségnek, hogy ezt kiterjesszék a többiekre. Egyben meghaladják azt a fullasztó világot, amiben élünk: ahol csak a párt számít, és a kívülállókkal szóba állni is bűn.

Egyikük sem fog egyébként teljhatalmat szerezni. Sem Gyurcsány, sem Vona, legkevésbé Karácsony Gergely. Sűrű, bozontos kompromisszumok között, és szoros ellenőrzés mellett fognak dolgozni. És közben kihajolnak az ablakon, és megkérdeznek minket, hogy egyetértünk-e. Akármilyen színű lesz, Magyarország új kormánya nem engedheti meg magának, hogy leszarja a többséget.

A mostani viszont igen. Ezért kell leváltani. Nem bárkire, hanem mindenki másra.

Gyurcsány és a felvöröslő káosz

A dögöljönmegorbánviktor nem tartozik a politikai irányzatok közé, ezen kívül meg mást nem látunk, csak vergődést.

„És miért van ez? Mert békeidőben és demokráciában a szélsőséges kisebbség általában nem jut hatalomra. Vagy fogalmazzunk így, aljasság, hazudozás, övön aluli módszerek nélkül nem kerül a kormányzás közelébe. Ugyanis a szélsőségesek soha nincsenek többségben egy békebeli, civilizált társadalomban, és tisztességes választáson soha nem kapnak annyi szavazatot, hogy egyedül alakíthassanak kormányt. Időnként szerencséjük van, és ők a mérleg nyelve, ilyenkor zsaroló koalíciós partnerként garázdálkodnak, mint ahogyan a rendszerváltás utáni legkártékonyabb magyar párt, az SZDSZ tette.

A módosított választási rendszer épp az ilyen kényszerkoalíciók és a helyzettel járó zsarolási lehetőségek valószínűségét csökkentette minimálisra, nagyon helyesen, hiszen így egy öt-hat százalékos szavazói bázisú koalíciós partner nem élősködhet egy szinte többséget szerző párton, nem zsarolhatja azt, nem teheti tönkre például a kultúrát meg az oktatást, mint ahogyan azt a fent említett pártförmedvény tette.

Magyarországon ma nincs rendes ellenzék. Rendes ellenzék lenne egy olyan párt, amely a kormánypárt nyomában loholna, alig pár százalékkal lemaradva, és lenne egy reális programja. Ehelyett kis pártok vannak – még csak egy középpárt sincs –, amelyek olyan ideológiák mentén sorakoznak föl, melyek nem lesznek ennél népszerűbbek.

Vagy éppenséggel a politikai transzneműség zűrzavarában szenvednek, és bizony itt nemcsak a Jobbikra célzok, hanem meglehet, mindenkire, hiszen ember és politológus legyen a talpán, aki pontosan tudja definiálni az ellenzéki pártok eszmerendszerét. Ugyanis a dögöljönmegorbánviktor legjobb tudásunk szerint nem tartozik a politikai irányzatok közé, ezen kívül meg semmi mást nem látunk, csak kínos vergődést és folyamatosan kudarcot valló, béna kísérleteket a szavazótábor növelésére, pontosabban elriasztására.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Egy mondat Tomajertől!

A szakma helyett a hatalmat képzeljük oda.

Erre készülnek ballibjeink sajna...

Egy mondat arról, mit adott ennek az országnak a NER egyetlen nap alatt

Ma kiderült, hogy a jegybankelnök egy 400 milliós luxusvillába költözött, amit a fiától bérel, aki pedig Matolcsy György unokatestvérétől kapott hitelt az ingatlanra, a Modern Városok Programot irányító miniszter pedig elismerte, hogy egy csengeri háziasszony – akinek a férje öngyilkos lett – beadta neki, hogy 4,3 milliárd eurót örökölt, amit a miniszter – aki ezt az egész sztorit először reflexből kamunak nevezte – annyira komolyan vett (annak ellenére, hogy a papírok németül voltak), hogy közjegyzőnél foglalták köziratba, hogy Kósa Lajos államkötvények vásárlására fordíthatja a pénzt, de az is mai hír, hogy az emberierőforrás-miniszter irodalmi díjjal tüntette ki a Parlament alelnökét, miközben a házelnöknek sikerült azt nyilatkoznia, hogy úgy szervezi Soros György a szlovák kormány korrupciós ügyeit feszegető újságíró meggyilkolása utáni pozsonyi megmozdulásokat, ahogyan Magyarországon tette azt a netadós tüntetéssel, és még arról is értesülhettünk, hogy a hódmezővásárhelyi vereség után az MSZP-seket azzal fenyegették a fideszesek, hogy ha együttműködnek a Jobbikkal, és visszalépegetnek, megnézhetik magukat, és amíg mindezt emésztgethettük, még azt is megtudtuk, hogy a kormányfő által alapított, közpénzmilliárdokkal kitömött, frissen eltángált felcsúti futballklub tulajdonosának, a magyar gazdaságtörténet legnagyobb meggazdagodását produkáló Mészáros Lőrinc fideszes polgármesternek a lánya őstermelőként hajolt le egy 24 milliós EU-s támogatásért, a miniszterelnök pedig – akinek a helyettesét inspirálná, ha jegesmedve-vadászatra hívnák – odáig jutott, hogy azzal fenyegessen, ha az ellenzék győz a választáson, olyan migránsokat fognak vinni Nyíregyházára, mint amilyenek a fideszes média szerint Európát veszélyesebbé tették Szíriánál, és akik elől saját állítása szerint a közbiztonság romlása miatt hazajött Svédországból az a közmédiában szörnyülködő nő, akiről nemcsak az derült ki, hogy hétrendbeli rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért ítélték el, hanem az is, hogy évek óta ebben az országban él.

A helyzet az, hogy te vagy, aki megpróbálja elhitetni valamiért mindenkivel, hogy nyugaton minden rendben van.
Ez persze egyáltalán nincs így.

A svéd integráció sikere: 55 no-go zóna

A svéd integráció sikere: 55 no-go zóna

Szikszai Péter

A multikulturalizmus szép és gazdagítja a nyugati-európai embert – halljuk ezt a libsi agymosáson átesett bécsi, brüsszeli, párizsi utca emberétől. „Refugees welcome” – mondja a több terrortámadáson átesett Brüsszel városának polgára, aki szerint a diverzifikációé a jövő.

Mit is mondhatna mást? Azonnal lefasisztáznák, ha elárulná, hogy nem szívesen él szomáliai gengszterbandákkal egy lakóközösségben. Svédország egy icipicit már túllépni látszik a multikulturalizmus és a politikai korrektség bűvöletén. Két éve járt az ausztrál 60 mins című műsorának stábja Rinkeby-ben. Ez a Svédország egyik legveszélyesebb no-go zónája az ötvenötből.

Ez az a hely, ahová minden liberális újságírót ki kéne küldeni csak egy órára.

Bécsről még próbálja bizonygatni a Hvg.hu, hogy minden rendben, mert ott él a híres magyar Ogli J, akkor baj nem lehet, Rinkeby azért egy kicsit gázabb.

Az ausztrál stábot másfél perc után támadták meg, az operatőrt például elsodorták autóval. Lehet itt okoskodni, hogy a svédek szeretnek így élni, de az a helyzet, hogy itt már nincsenek svédek. Ez egy olyan kerület, ahol 15 ezer lakos 90 százaléka első, vagy második generációs migráns.

Az itt élők fele nem dolgozik, kivéve ha a drogkereskedelem és a prostituáltak futtatása munkának számít. A svéd utca embere nem mondhatja el, mit érez, a rendőrök sem nagyon, de azért annyit sikerült kicsikarni belőlük egy másik televízió 2017-es riportjában, hogy a helyzet kétségbeejtő. Golyóálló mellény és sisak nélkül be nem mennek a szóban forgó kerületbe, mert helyből kőzápor fogadja őket, és ez a legszoftabb forgatókönyv. Már előfordult, hogy a migránsok – megtörve az egyhangúságot – kézigránátot dobtak a járőrökre. Itt-ott előfordul némi golyózápor automata fegyverekből, de nem kell ebből nagy ügyet csinálni, hiszen az integrálódás lassú folyamat.

Még mielőtt a libsik azt hazudnák, hogy a jelenséget a Magyar Idők nagyítja fel, hangsúlyozom mindez egy norvég riportfilmben látható, tehát maguk a skandináv újságírók a „szemét, idegengyűlölők”, nem pedig mi. Nekik jelentette ki az egyik svéd rendőrparancsnok, hogy sajnos néhány stockholmi területen a rendőrség nem ura a helyzetnek. Azért egy rendőrtisztet (Lars Alvarsjö-nek hívják) nehéz lenne úgy beállítani, hogy Orbánnak kampányol.

Na, a libsi hvg-seknek jó utat Stockholmba!

Ez az úgynevezett hvg igencsak félremagyarázza a dolgokat. Az únión belüli szab ad munkavállalást migrációnak hívja, az nem csak megtévesztő de aljas is.
Tipikus ballib tempó...

„Siralmas” – itt a Fidesz által beígért elszámoltatás teljes mérlege

Bódis András / 2018.03.13., kedd 14:00 /

Az Andrássy úti palotaper ítélethirdetésével, majd Kocsis István volt MVM-vezér múlt heti felmentésével lényegében lezárult a Fidesz által beígért elszámoltatás. Az egykori célszemélyek közül mára többen NER-barátokká váltak. Nagy elszámoltatási mérleg a március 15-i ünnep miatt már szerdán megjelenő Heti Válaszban.

A 2010-es kormányváltás után két évvel Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azt jelentette, hogy hivatala 1442 kérdéskört vizsgált át, s végül 61 esetben tett büntetőfeljelentést. Noha ő győzelemként értékelte, hogy a témák 4,2 százalékát képes volt kriminalizálni, ez a „sikermutató” inkább azt vetítette előre, hogy nem lesz valódi igazságtétel. A szerdán megjelenő Heti Válasz végigveszi az úgynevezett „szocialista botrányokat” – összeállításunkból kiderül, hogy a nagy visszaélési ügyek jórészt jogerős felmentésekbe torkolltak, nem pedig példás büntetésekbe. Cikkünk arra is kitér, hogy az elszámoltatás egykori célszemélyei közül mára sokan a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megbecsült tagjai lettek.

 

Nagy elszámoltatási mérleg a március 14-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.

Csak próbálom neked bizonyítani Bao, hogy eszed a kamumédia szövegét ...  sőt még terjeszted is.

Sajnos ma az állami média ott tart, hogy bármilyen kamut leközöl ...   csak hogy alátámassza a kormány, baromságait. :-(

A Svédországból „hazamenekült” nő már 2016-ban a Budai Várban lakott

A 24.hu információi szerint évek óta Magyarországon él az M1 szombati Híradójában meginterjúvolt svéd-magyar nő, aki azt állította, hogy a svédországi migránshelyzet miatt betelt nála a pohár, így hazaköltözik.

Natalie Contessa a köztévén arról beszélt, hogy az utolsó két-három évben tapasztalt közbiztonsági problémák kényszerítették rá, hogy elhagyja a skandináv országot.

„A biztonság miatt költözöm haza, szomorú, hogy amiatt kell elhagynom egy országot, mert nem kapok védelmet” – mondta orosz-magyar szülői háttérrel Svédországban nevelkedett nő, aki hozzátette azt is: Európában nem is tudják, hogy a stockholmi lakosoknak mit kell átélniük a bevándorlók miatt.

Natalie Contessa arról azonban nem tett említést, hogy valójában már hosszú ideje életvitelszerűen Magyarországon él.

A nő forrásaink szerint 2016 nyarán bérelt ki egy lakást a Budai Várban hosszú távra. Igaz, végül rövidebb ideig élt ott, mert gyorsan elmérgesedett a viszonya a tulajdonossal.

Contessa az Anjou Házban, a Vár egyik legdrágább épületében lakott, ott ahol korábban Matolcsy György is igénybe vett egy baráti kölcsönlakást válása idején.

Az Anjou Ház, a Vár egyik legdrágább épülete
Fotó: Google

A lakástulajdonos azt mondta a 24.hu-nak, hogy a nő az édesanyját és két kutyáját is beköltöztette a lakásba, holott erről nem tett említést a szerződés megkötésekor. Ám, amikor szóvá tették, hogy nem így állapodtak meg, a nő hatalmas botrányt csapott a környéken, hogy kinyomozza, ki árulta be kutyáit a főbérlőnek.

HIRDETÉS

A tulajdonos szerint hamar megromlott a kapcsolatuk az egyre ellenségesebb nővel, de amikor fel akarták mondani a szerződését, telefonon és e-mailen is zaklatni kezdte a családot. Contessa szinte folyamatosan becsmérlő hangot ütött meg a levelekben, és azt állította, hogy grófi társaságának legjobb barátja maga Orbán Viktor.

A nő végül 100 ezres számlahátralékkal távozott.

A kormányzati migránsellenes propagandát támogató interjúalanyról hétfőn az Index derítette ki, hogy már Svédországban is számos konfliktusa, sőt több ebből fakadó büntető ügye volt. A svéd hatósági dokumentumok arról tanúskodnak, hogy távozása előtt több mint hétszázezer forintnyi koronát kellett fizetnie több sértettnek, akik valamennyien svéd állampolgárok voltak.

• Egy svéd szomszédnőjével összeveszett, aztán elkezdett sms-eket írogatni másoknak, amelyben kurvának és pszichopatának állította be a szomszédját;
• veszekedés közben kávét öntött a szomszédjára, a sértett ezt levideózta, de szemtanúk is vallottak az ügyben;
• egyszer pszichológusnak,
• máskor állatvédőnek adta ki magát;
• egyszer pedig azt hazudta, hogy hivatalos személy.

Contessa egyébként Svédországban egy, a menekülthullám által szinte egyáltalán nem érintett településen volt bejelentkezve édesanyjával együtt. Båstad városka Svédország egyik legmenőbb nyaralóhelye, amely még helyi szinten is magas ingatlanárakkal büszkélkedhet. A városkában és környékén számos híresség telepedett le, és ott rendezik a svédországi nemzetközi tenisztornát is.

A magyarországi tartózkodásával kapcsolatban keressük Natalia Contessát, ha válasza megérkezik, közöljük.