Miért nem az??? Mármint a 4-es metró? Ha jól emléxem, az első orbánkormány leállíttatta az építését, (pfúj Budapest) négy év múlva lehetett mindent elölről kezdeni. Ettől elég drága lett....

Jellemző, hogy még a 4-es metró is a fityesz saraként szerepel. Azt hiszem, szélmalomharcot folytatsz. Indeksz szerint fityesz 2/3 lesz megint.

A félelem (f)oka "Lenin-fiúk" járják a falut, olyan nyakkendős fideszes-magoszos félék. Nézegetik a földeket, gondolom azt figyelik, melyíkre tegyék rá a kezüket. Félnek itt is, meg a környező településeken is az emberek, senki nem mer beszélni. Ne haragudjon, nagyon szégyellem magam, de inkább nem szeretnénk, hogy megjelenjen a nevünk az újságban. Több ezer hektáros, sikeresen gazdálkodó agrártársaság vagyunk, bármi megtörténhet velünk". Egy szakmai folyóiratba szánt összeállításhoz kértem az agrármérnök, a társaság egyik vezetőjének segítségét. Először készségesen megígérte, ha elküldöm a kérdéseket e-mailben, írásban válaszol rá. Vártam egy-két napot, majd az interneten rákérdeztem, mikorra várhatom a válaszokat. Nem sokkal később felhívott és akkor hangzottak el ezek a mondatok. Éreztem a hangján, őszintén szégyelli magát, amiért fél. Talán nem is ez a jó szó, inkább szorong. Hiába nyugtatgattam, nem neki kellene szégyenkeznie és higgye el, ez egy kifejezetten szakmai lapba szánt cikk lenne, csak azt hajtogatta: értsem meg, jobb ma nem feltűnni még egy szakmai orgánumban sem, ha egy mezőgazdasági társasvállalkozásról van szó, főleg, ha sikeres. Név és cím a szerkesztőségben, ahogy mondani szokták, de a bírósaágon azt vallanám, "elhagytam a feljegyzéseimet", "nem emlékszem az illető nevére és a településre sem", nehogy bajba sodorjam. Igazat kellett ugyanis adnom majdnem-nterjú alanyomnak: ma Magyarországon tényleg bármi megtörténhet és nem az amerikai álom megvalósulása, hanem inkább a közép-kelet-európai rémálom értelmében. Gondolhattam volna, hogy talán mégis egyedi esetről van szó, bár ez csak zsurnalisztikai álnaívság volna, mert nagyon is tisztában vagyok azzal, az elmúlt négy év abszurd valóságában ez csak egy ember félelme a sok közül. Egy ellenzéki politikus mesélte: elment az egyik faluba, ahol a helyi gazdák közül senki sem nyert egyetlen talpalatnyi földet sem az állami földbérlet-pályázaton. Zúgolódtak az emberek, elárasztották a panaszaikkal, Bánk bán Tiborcának keservei hozzájuk képest maga a megtestesült optimizmus és elégedettség. Az országgyűlési képviselő megírta a fellebbezést és azt kérte a gazdáktól, lássák el a kézjegyükkel. Egyetlen egy ember nem akadt, aki alá merte volna írni az okmányt. Tapintható a félelem. Idősebb agrárszakemberrel beszélgetve azt találta mondani: a '80-as években - bár a politikai dumának még azért voltak jól meghatározott korlátai -, nem lehetett nyilvánosan szidni a Szovjetuniót, éltetni '56-ot, de ezeken kívül mindenki azt mondott amit akart, gondolt. Mellesleg a kocsmákban akkortájt már a többség a tilalomfákkal sem sokat törődött. Szakmai kérdésekbe viszont a hatalom szinte egyáltalán nem pofázott bele - tette hozzá ismerősöm. Budapestről, a városokból persze könnyű szolgalelkűséggel, gyávasággal vádolni ezeket a parasztembereket. Csakhogy aki a földhöz ért, abból él és azt látja, hogy mindenféle jöttmentek viszik el a földeket előle, és tudja, ha állatot tart, nem tehet mást, mint az új földesúrtól bérel legelőt, vásárol takarmányt, vagy napszámba akar járni, hát nem nagyon ugrálhat. Az ország számos településén jószerivel semmilyen munkalehetőség nincsen. Örülhetnek azok, akik a mezőgazdaságban legalább idénymunkához juthatnak. Az emberek gyorsan megtanulták az ősök leckéjét a cseléd, zsellérvilágból: akinek jár a szája, annak nem lesz mit bele tenni, mert nem jut neki se kapanyél, se kenyér. Gyakran olyan emberektől függ az egzisztenciájuk, a családjuk léte - nem jóléte, arról már szó sem esik -, akikre a trágyahordást sem bíznák. Nem a "levegőbe" fél a vidék. Előttük a példák, mint a sok közül az egyik, a kishantosiaké. Felemelték a szavukat, tiltakoztak az állami földekkel államilag elkövetett korrupció miatt. Nem sokat váratott magára a válasz: a két évtizede nemzetközi elismeréssel működő ökogazdaságot a kormányzat irgalom nélkül szétverte. A vegyszermentesen művelt bérelt állami földjeiket több ezer hektáros nagybirtokosok, távoli városban élő építési vállalkozók és a hatalom egyéb hívei között osztották szét. Megtanulhatta volna a leckét - szerencsére nem tanulta meg -, Váradi András, az Alcsútdobozhoz tartozó göbölpusztai juhász is, aki elől a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc vitte el a legelőket, majd Váradi állítása szerint az évek alatt felhalmozott, félmillió forint értékű juhtrágyát - magyarán - birkaszart is. Azért az óvatoskodás, mert bár az egész település látta, tudta mi történt, és kinek az emberei követték el, de senki nem mert tanúskodni a nagyhatalmú víz- és gázszerelő, a sebtiben 88-ik leggazdagabb magyar lett "szomszéd" ellen. Ahogy a nagyvonalúságnak, úgy a primitív pitiánerségnek sincs határa. Váradi édesapja, id. Váradi kézikaszáját lefoglalta a rendőrség, mert 15 kiló lucernát kaszált le Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. államtól bérelt földjéről. A 76 éves "veszélyes bűnözőért" két járőrkocsi ment ki és úgy vitték a bicskei kapitányságra. Váradit, és a kisemmizett hortobágyi gazdákat, eddig nem tudta a hatalom megfélemlíteni. Őket még nem. A félelem foka nagy, oka egy minden gátlását levető kapzsi hatalom. Most még van esély foktól és októl megszabadulni. Bihari Tamás

Mi ezzel a baj? Rávilágított, hogy ébrednek a bűnözők, akik a zsíros fizetésükhöz azzal jutnak, hogy másokat ostoroznak ugyanezért:-)

..csak egy saját gondolatot írtál bele, azt is rosszul. (sötét....) :))

Az elmúlt négy év legnagyobb disznóságai Miután a Fidesz nyolc évnyi szocialista kormányzás után hatalomra került, sokan sok mindenre számítottak, de arra az ámokfutásra kevesen gondoltak, ami végigsöpört az elmúlt négy évben. A kétharmadtól mindenki (így a befektetők is) stabilitást és a gazdaság felvirágoztatását várta azután, hogy a gazdasági és politikai válság gyakorlatilag lesöpörte az előző kormányt. Ráadásul el kell ismerni, az mszp-szdsz páros gazdaságpolitikája a válságtól függetlenül is - több ponton - hibás alaptételekre épült 2002-től kezdve. Azonban 2010 óta egyáltalán nem történt előrelépés, sőt, a többség erejét kihasználva a kormánypárt olyan törvényeket fogadott el, amelyek minden jó érzésű emberben visszatetszést kelt. Gondoljunk csak a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítására. A folyamatot a tagok vagy elfogadták, vagy önként és dalolva kénytelen lettek volna lemondani az állami nyugdíjról - "nem kényszerből". A trafikmutyiról még hangfelvétel is kiszivárgott, mégsem lett ügy az egészből, pedig tízezrek vesztették el a megélhetésüket. És amikor még mindenki a trafikügyről beszélt, már jött is a takarékmutyi, amely odáig fajult, hogy a Fidesz a korábbi tagokat félresöpörve titokban kiépített egy saját állami bankot. A médiában kevés szó esett az utóbbiról, hiszen mindenki Paksról és az titkosított szerződéséről beszélt, amelynek az lett a végeredménye, hogy végül az orosz féltől kellett a magyar közvéleménynek értesülnie a paksi megállapodás pontos finanszírozási hátteréről. Mindeközben több száz milliárd forint közpénzt sikerült a kormánynak elszórnia: több mint százmilliárdért modern, de a jövőben kihasználatlanul álló stadionok épülnek, illetve olyan infrastrukturális beruházások valósulnak meg, amelyek a korábbi időszakhoz hasonlóan a reális ár sokszorosába kerülnek. ..... ..... ..... Olyan hosszú, hogy a folytatást az eredeti helyen, akit érdekel...

Képes vagy Ózdról feljárni Pestre minden nap?:)

Godfrey Bloom független uniós képviselő (az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának tagja) egypercese az Európai Parlamentben http://www.youtube.com/watch?v=X6JaUibNDPY&feature=youtu.be Íme a szöveg összefoglalva: Rendben, elnök úr! Murray Rothbard amerikai filozófus jutott eszembe, aki azt mondta: „Az állam egy rabló intézmény. Az adózás pedig az a lehetőség, melynek révén a politikusok és bürokraták ellophatják az állampolgárok pénzét, hogy szégyenletes célokra költsék.” Ez a hely (mármint az Európai Parlament) sem kivétel! Döbbenetes, egyúttal kérdezem önöktől, hogyan sikerül megőrizniük komolyságukat, amikor pénzügyi dolgokról beszélnek. Ugyanis a bizottság egyetlen tagja, egyetlen bürokratája sem fizet adót! Önök, uraim – az állampolgároktól eltérően –, nemcsak adót nem fizetnek, de egyéb pénzügyi kötelezettségeiknek sem tesznek eleget! Teszik ezt számos kedvezmény és különleges törvény fedezékében! Önök a legnagyobb vagyonmentők, pénzmosók Európában! Mégis önök ülnek itt, és okítanak másokat! Az unióban élő emberek kezdik megérteni, mi folyik itt. Ne csodálkozzanak hát azon, hogy rohamosan nő az euroszkeptikusok tábora. És hadd mondjak még valamit önöknek: Ha egyszer az emberek rájönnek, kik önök valójában, rövid időn belül lerohanják majd a (európai) parlamentet, és felkötik önöket! És igazuk lesz! Ez igen!Ébrednek a bűnözők. 26 --

:)

Para-Kovács: A Nagy Márciusi Rezsiünnep A miniszterelnök évről évre szűkülő tudatában, évről évre szűkül a nemzet, egyre többen kerülnek ki belőle, de a maradék maradéktalanul boldog lesz. Az üzenet világos: aki velünk van, az van. A kormány megemlékezésén a mélypont nem váratott magára, rögtön a felvezetésben kijött egy ember a múzeum lépcsőjére, és elordított egy Petőfi-verset. Értelmezhetetlen volt, ijesztő és már-már underground, mint a finn kórus, amelyik néhány éve nálunk turnézott, és slágereket ordítoztak a Keleti pályaudvar előtt. Jókedvű lengyelek néztek értetlenül, de azért tapsoltak, ha már ilyen messzire elutaztak, hogy kinyilvánítsák töretlen hűségüket a Fideszhez (és a Jobbikhoz). De hallga, csak hallga, mert most olyan jön, hogy na. Egy másik ember, konkrétan a miniszterelnök, áll a Múzeumkertben, és arról beszél, hogy a szabadságharc hősei gyakorlatilag piti rezsicsalók voltak. Jókai a villanyóra-visszatekerés mestere, Petőfi gázórát mágnesezett, Bem apó pedig olajt szőkített, de elegük lett, és nekimentek az osztrákoknak, mert már nem bírták tovább az állandó harcot a rezsivel. Inkább a halál! – kiáltották –, mint a villanyszámla, aztán jött a kardozós rész. De nem csak ők. Ha jól veszem ki a kedves vezető szavaiból, 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is ugyanaz volt a magyarok problémája, a túl nagy szabadságot akarták elcserélni 6,5%-os gázárcsökkenésre, de jöttek a muszkák, szovjetek, kommunisták és liberálisok, és mindig visszakényszerítették a szegény népet a szabadságba, a gázár meg maradt annyi, amennyi. Ezen, legfrissebb történelemértelmezés szerint a magyar nép sohasem akart szabad lenni, csupán egy olyan vezetőre vágyott, aki csökkenti neki a rezsit. Ilyen szar alakoknak lát minket a miniszterelnök, Táncsicstól Nagy Imréig, Göncz Árpádtól Göncz Árpádig. És nem viccel. Azt is mondja, hogy mi vagyunk Európa legegységesebb országa. A kijelentés persze teljesen értelmetlen, de azért mégis kérdés, mire gondolhatott. Mind fideszesek vagyunk? Mind ugyanazt gondoljuk a rezsiről? Mind magyarul beszélünk? Mind imádjuk, ha közmunkásként a minimálbér feléért dolgozhatunk? Nem. Orbán Viktor fejében létrejött egy egységes nemzet, amit a Fidesz szavazói alkotnak, és már megint ott tart, hogy mindenki más labanc, amerikai kém, idegen szívű potyautas vagy sötétben bujkáló ellenforradalmár. Évről évre szűkülő tudatában évről évre szűkül a nemzet, egyre többen kerülnek ki belőle, egyre többen leszünk primitív magyarságdefiníciójának vesztesei, így aztán olyan egységes nemzet leszünk, amilyen még soha, kár, hogy néhány millióan kimaradunk belőle, de a maradék maradéktalanul boldog lesz. Csökken a rezsijük, lesz földjük és trafikjuk, elvégre ideje végre belátnunk, hogy ez a kis ország nem képes mindenkinek jólétet teremteni, de másfél-két millió fideszes szavazó viszonylag kellemesen élhet. Ők lesznek az egységes nemzet, a többiek meg kapálnak, mosnak és cipelik a csomagokat. A problémát nyilván az jelenti, hogy ha egy társadalomban csak a Fidesz-szavazók előtt áll perspektíva, akkor sokkal könnyebb beállni a sorba, mint rángatni a láncot, hiszen az üzenet világos: aki velünk van, az van. Persze nem lehet mindenki trafikos, de viszonylag sokáig lehet nekik azt hazudni, hogy igen. Ez a hülyének nézés lényege: ha nem hülyéket néznek hülyének, azok fellázadnak, de ha hülyéket néznek hülyének, akkor csak a megfelelő stratégiát követik, és minden működni fog. Egyébként meg itt az idő. Ezt is a szónok mondja, mert Magyarországon mindig itt az idő, április 6., mi más. Itt állandóan idő van. Órások vállán áll, azért mondja be mindig a pontos időt. A beszédet nem csak én minősítettem menthetetlenül unalmasnak, viszont az elég aggasztó, hogy amikor Orbán Viktor egy nemzeti ünnep alkalmából kirekeszti a magyarok felét a politikai közösségből, röhejesen próbálja feltolni magát a történelmi hősök közé, és összevissza hazudozik a helyzetről, már csak legyintünk, mert ezt csinálja 1998 óta, és tulajdonképpen tökéletesen érdektelen. Régebben még fel-felkaptuk a fejünket egy ordas hazugságra, de ez most már annyira természetes, mint hogy Semjén Zsolt belovagol Kézdivásárhelyre. (Itt szeretném megköszönni a kormánynak, hogy a KDNP elnökét minden jelentősebb ünnep alkalmából eltávolítják az országból, de ez a ló túlzás, tényleg úgy néz ki rajta, mint valami félkegyelmű operetthülye, ráadásul integet is.) Október 23. és március 15. legnagyobb tanulsága az, hogy addig volt méltóságuk, míg tilos volt megünnepelni forradalmainkat. Abban a pillanatban, hogy a kormányok statisztákat és néptáncosokat rendelnek ki a közterekre, az egész kap valami savanyú bűzt, penészes bevonatot, a gyermekek pedig már az iskolában megutálják az egészet. Itt mindenki Nagy Imre és Kossuth Lajos, ha mikrofont kap, megnyer egy szabadságharcot, egy-két forradalmat, aztán tapsol a néptáncosoknak. Mindezt a világ legegységesebb országában.

Ez az integetés .........hmmm?

Illegitim a népakarat tizennégy

De most ki?Roland.

Nem vagy elég tájékozott,csak úgy írogatsz. Azért hívták oda,mert őt nevezték ki a magyar honvédségben esetleg szolgáló zsidóvallású katonák főrabbijává. Bár,ha a moszad hívta volna,akkor tán másképpen festene a képen,de nem lenne szebb. 36

látszik rajta,hogy az egészhez semmi köze miér hivták oda

rohadt köpedék