D.A.S. JogSzerviz

Törvényes mentség a helyszíni bírság megfizetése alól?

Bár a szabálysértési törvényt néhány éve átszabták a parlamentben, a vallomástétel megtagadására vonatkozó ősi szabály változatlan maradt: saját magára és közeli hozzátartozójára senki nem köteles terhelő vallomást tenni. Ez egy roppant fontos elv a szabálysértési eljárásban, az alábbiakban körbe is járjuk, hogy miért.

Aki gépjárművel közlekedik, tapasztalatból tudja, hogy a KRESZ szabályainak betartása a gyakorlatban nem mindig lehetséges, legalábbis nem maradéktalanul. A közlekedési "kihágás" vagy szabályszegés miatt azután büntető-, szabálysértési- és közigazgatási eljárás indulhat. Az első kettő abban tér el leginkább a közigazgatási eljárástól, hogy nagyon is számít, ki vezette a járművet, ki volt a szabálytalankodó. Ellentétben a közigazgatási típusú eljárással, a szabálysértési eljárásban például csak azt lehet felelősségre vonni, aki bevallja, vagy aki bizonyíthatóan elkövette a szabálytalanságot. A településeken gyakran a helyi közterület felügyelet jár el első fokú hatóságként, ők szokták elhelyezni a szélvédőn a szabálysértési értesítőt és a csekket. Érdekes, de a mai napig kevesen tudják, hogy a távollétükben kiszabott helyszíni bírság megfizetése alól törvényes mentségre lehet hivatkozni. De csak akkor, ha valaki nem fizeti be a bírságot. Ellenkező esetben ugyanis véget is ér az eljárás és nincs helye további magyarázkodásnak, jogorvoslatnak.

Sokan megijednek a tájékoztató szöveget olvasván, senki sem szeretne rendőrségi feljelentéssel szembesülni. Holott ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a bírság befizetésének elmulasztása esetén átkerül az ügy a rendőrségre, ott pedig azzal kezdik, hogy megtudakolják az üzembentartót, ugyan árulja már el, ki is vezette a gépkocsit adott napon és helyen. Az üzembentartó a gépkocsit vezető személyének vonatkozásában törvényesen megtagadhatja a nyilatkozattételt. Ezen jogunk egyenesen az Alaptörvényből fakad. A megtagadás persze nem egyenlő a válasz hiányával! Minden más adat vonatkozásában együtt kell működni, de a perdöntő kérdést illetően nem vagyunk kötelesek választ adni. Ha a hatóság nem tudja más módon bizonyítani az elkövető személyét, akkor meg kell szüntetnie az eljárást, abban az esetben is, ha nyilvánvaló a szabálysértés ténye.

Sokan úgy vélik, hogy ez a mentesülési lehetőség már nem is kiskapu, hanem egyenesen a törvényileg támogatott felelőtlenség intézménye, mindenesetre érdemes számolni ezzel a szabállyal, ugyanis a bírságot sok esetben igen vastagon mérik, időnként talán aránytalanul szigorúak a bírságtételek. Végezetül meg kell említenünk még, hogy az írásos nyilatkozat tartalma nem lehet valótlan, mert ha ez bebizonyosodik, akkor bizony emiatt külön felelősségre vonásnak lehet helye.

dr. Vágány Tamás