"Mivel meghalt az autóbuzi Brezsnyev, meg szinte ugyanakkor a szovjet autóklub vén elnöke is, kútba esett a moszkvai Forma-1 ötlete" - emlékszik a nyolcvanas évek eleji magyarországi tárgyalások előzményeire Dávid Sándor szakújságíró, aki a legelső egyeztetésektől részt vett a versenysorozat hazánkba hozatalában. Szerinte Bernie Ecclestone próbálkozott Jugoszláviával is, "de az nem volt elég vörös", márpedig az F1 jogtulajdonosa mindenképpen egy Vasfüggöny mögötti helyszínnel szerette volna feldobni a szériát. De hogy került a képbe Magyarország, és mivel bosszantották Ecclestone-t az MSZMP elvtársai?

Több visszaemlékező Rohonyi Tamás, Brazíliában élő üzletembernek tulajdonítja, hogy elültette a bogarat cimborája, Ecclestone fülében. A megkérdezettek szerint egy monacói futamon - nem sokkal a moszkvai puhatolózások kudarcai után - ajánlotta az egyébként a brazíliai verseny promótereként is dolgozó Rohonyi Budapestet, ami felkeltette a városi pályában gondolkodó F1-főnök érdeklődését. Ezt követően küldött a magyar származású üzletember Rio de Janeiróból egy telexet a Bem utcai külügybe Ecclestone szándékáról, amit a minisztérium továbbpasszolt az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH).

"Abszolút közvetlen volt, már-már furcsán is az" - eleveníti fel az Intercontinentalban közösen elköltött üzleti ebédet Nádasdi. Rendkívül szokatlan volt például számára az, hogy "a jugoszláv szépségkirálynő, Ecclestone új barátnője a tárgyalás közben is ölelgette, etette őt". (Slavica 1985-ben lett Ecclestone felesége, tavaly váltak el - a szerk.) Dávid szerint "Bernie jópofa ember, rendkívül kedves és barátságos, de az üzletben kizárólag a világszínvonalat fogadja el, mást soha".

Ecclestone ugyanazt a Dunára, Várra, Halászbástyára néző lakosztályt kapta meg, mint korábban Elisabeth Taylor, aki itt ünnepelte ötvenedik születésnapját. A fényűző lakrészbe Ecclestone-nal együtt belépő Dávid azt állítja, hogy ez a panoráma döntött el mindent. "Lerakta a táskáját, majd hosszan kinézett az ablakon, és azt mondta: ide kell hozni a versenyt". A promóter mindenképpen városi pályát akart, és hamarosan ki is nézte magának a Városligetet, ahová hamarosan elkészült egy hányaveti tervezet. Eszerint a Dózsa György útról fordult volna az Ajtósi Dürer sor irányába a pálya, amely visszafordulva a parkba a Közlekedési Múzeum előtt kanyargott volna a fák között, majd az Állatkert mellett elhaladva fordult volna vissza a Hősök terére.

"Többen örültek, hogy megbukott a futamötlet"

Nádasdi úgy emlékezik, ezt két okból kaszálták el az illetékes elvtársak. Egyrészt a Hősök tere a világörökség része, másrészt a nagy zaj miatt nem lehetett volna az állatok közelében vezeti a nyomvonalat. A következő ötlet a Népliget lett, de ott meg túl sok zöldet kellett volna kivágni, emiatt ezt az elképzelést is gyorsan elvetették. Mire három hónap múlva visszajött Ecclestone a szerződéstervezettel - ő már 1984 őszén megrendezte volna nálunk a futamot - azt látta, sehol semmi.

Pedig decemberben össze akarta állítani a következő évi versenynaptárat, mégpedig úgy, hogy már szerepel benne a szenzációnak ígérkező Vasfüggöny mögötti futam is. Az egzotikum mellett állítólag egyszerű üzleti szempont is vezérelte: akkor éppen két amerikai versenyt rendeztek egy évben, amelyek közül az egyiket ki akarta cserélni egy európaira, amivel rengeteg logisztikai költséget megspórolt volna. Dávid szerint nagyon felhúzta magát a kezdeti kudarcok miatt Ecclestone, az meg külön bosszantotta, hogy az OTSH részéről nem a korábbi tárgyalópartnere, Buda István elnök fogadta, hanem helyettesét, Schmitt Pált küldte maga helyett.

"Azt hitte Bernie, hogy rosszul lát" - állítja Dávid, aki Nádasdi szerint azért került be tévésként a legelejétől a tárgyalóbizottságba, "mert ő legalább már látott közülünk Forma-1-es versenyt élőben". Ezen a ponton úgy tűnt, gyorsan elbukott a magyar verseny terve, aminek Dávid szerint többen örültek az elvtársak közül, mondván, egy teherrel kevesebb. Csakhogy ezt követően néhányan akcióba léptek a teniszpályán. Az Ecclestone-nal a kezdetektől szintén tárgyaló Hámori Tamás (egykori teniszező, ekkor szintén OTSH-vezető) nem hagyta annyiban. Gyakran együtt teniszezett Barta Ferenccel, aki akkor a gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Marjai József titkára volt (a rendszerváltás után több, magas állami funkciót is betöltött).

"Tudják elhelyezni a glóbuszon Magyarországot"

Arra próbálta rávenni Bartát, hogy a tervet adja el valahogy Marjainak. Állítólag ott a pályán, szintén teniszezés közben meghallotta a szervezkedést Nagy Ervin közlekedési miniszter-helyettes, aki "majd én megcsinálom" felkiáltással átvette az irányítást. Hamarosan már mint a leendő Forma-1 kormánybiztosa egyengette a pálya helyszínének a kiválasztását, ugyanis Ecclestone - elvetve korábbi nagy ívű elképzelését - belement a vidéki versenybe.

De vajon miért engedték be ezt a színtiszta kapitalista üzleti vállalkozást egy KGST-s szocialista országba? Az 1984-től már a szervezőbizottságban dolgozó Szamos szerint valóban billegett a történet a moszkvai politikai állásfoglalás miatt, amely kapitalista csökevénynek tartotta a Forma-1-et, de a visszaemlékezők szerint végül nálunk pénzügyi kérdés lett a tervezett verseny, nem pedig politikai. Emiatt a pénzügyekhez jól értő Marjai is utat engedett neki.

Ahogy Kováts Miklós 1986-os filmjében a narrátor a kor jellemző szóhasználatával elmondja: "Találkoztak érdekeink, hiszen mi magyarok is azt akartuk, hogy egyre több helyen tudják elhelyezni a glóbuszon Magyarországot, kapjanak reális képet arról, hogy mit értünk el, hogyan élünk, ismerjék meg hazánkat, Budapestet" - eközben halászbástyás képek láthatóak, alatta operettet húznak a vonósok.

"Soha, senki nem fogja megtudni, hogy mennyibe került"

Az egykori előkészítők ma nem ugyanazokra a lehetséges helyszínekre emlékeznek. Volt, aki a Velencei-tó melletti Nadap községet említette, ahol azért nem lehetett pályát építeni, mert a kinézett terület egy "zárt katonai létesítményt" érintett, míg más Pákozdot mondta, "csak ott meg zavarta volna az elvtársak vadászatát, és egyéb szórakozásait". Végül a mogyoródi téesz ajánlott egy 73 hektáros krumpliföldes, akácos területet, amelynek közepe vízgyűjtő volt: a helyiek által három forrás völgyének nevezett területet.

A legelső kalkulációban még 160 millió forintos építési költséggel számoltak, amit nem közvetlenül a kormány állt, hanem négy állami vállalatból (Cooptourist, Volán Tefu, IBUSZ, Aszfaltépítő Vállalat) plusz a Magyar Autóklubból (MA) létrehoztak egy Forma-1 Gazdasági Társaság (F1 GT) nevű - mai szóval élve - konzorciumot. A pályaépítésről és a versenyről szóló szerződést sem egy kormánytag, hanem 1985. szeptember 10-én Buda István MA-elnök szignózta. Öt nap múlva már indultak is a földmunkák, ám gyorsan kiderült, hogy kevés az eredetileg összedobott pénz.

Nagy Ervin ekkor újabb cégeket tolt be az F1 GT-be, olyan kaliberűeket, mint a MÁV, a Hungarocamion vagy a Malév. Az általunk megkérdezettek szerint először 200 millió forintra ment fel a költségvetés, aztán 380-ra, majd 480-ra, végül "a pletykák szerint olyan 800 millióba került, de úgy, hogy a Posta ingyen telepítette a telex- és telefonvonalakat" - állítja Szamos. Dávid szerint "belekerült az egymilliárdba is, persze ezt már soha, senki nem fogja megtudni."

"Van Magyarországon húsjegy?"

"Az Aszfaltútépítő vállalat rendkívül nagy szellemi és technikai kapacitásának" köszönhetően rekordidő, mindössze nyolc hónap alatt megépült a pálya. Korábban sehol a világon nem készült el ilyen gyorsan Forma-1-es versenyhelyszín, ahol 1986 márciusában Drapál János emlékére már motorversenyt szerveztek, júniusban pedig az első autóversenyt. A Béke Barátság-kupa szériájába tartozó futamot Oldrich Vanicsek nyerte, ő lett az első autós győztes a Hungaroringre keresztelt, akkor 4014 méter hosszú pályán.

A leendő Forma-1-es futam előtt az első hivatalos, versenyhez kapcsolódó nemzetközi sajtótájékoztatót Hockenheimben tartották Nádasdiék, aki szerint rendkívül megalázó élmény volt az esemény, mégpedig a nyugati újságírók tájékozatlansága miatt. "Például megkérdezték, hogy van-e Magyarországon húsjegy. Mikor mondtam, hogy nincs, akkor tovább hitetlenkedtek. Oké, de mi nem 2-3 kilót akarunk venni, hanem 70-80 kilót".

Nádasdi és Szamos szerint ennél súlyosabb nehézségekkel is szembe kellett nézniük. Leginkább azzal, fogalmuk sem volt arról, hogy "mi az a rescue team, micsoda felkészültséget igényel egy ilyen szintű verseny lebonyolítása". Végül a zeltwegi pálya szervezői a rendelkezésükre bocsátottak minden dokumentációt, a sors fintora, hogy később pont ezt a helyszínt szorította ki a naptárból a Hungaroring.

"Megláttuk a tömeget, és megdöbbentünk"

A kor színvonalán kitűnő minőségű és biztonságos (a versenyzők szerint lassú) pályára 1986 augusztusának háromnapos versenyhétvégéjén rekordszámú ember, háromszázezer látogató ment ki. Ebből 180 ezren a vasárnapi futamra voltak kíváncsiak. "Megláttuk a tömeget, és megdöbbentünk. A dombok tele voltak emberrel, még a csilláron is lógtak. Ekkor jöttünk rá, hogy valójában mi is a Forma-1" - mondja Szamos.

A legelső versenyhétvége más, igazán érdekes - valószínűleg soha vissza nem térő - eseményeket is tartogatott. Például a Forma-1-es autók edzései között kerékpáros-versenyt rendeztek, több száz sildes sapkás bringás tekergőzött a pályán, de ennél is megdöbbentőbb ötlete volt az akkori szervezőknek az, amikor a nézők tömegei - a férfiak nem kis része egy szál rövidgatyában, félmeztelenül - végigfuthattak a gumimaradványokkal teli pályán. Aki bírta a hőséget, és lenyomta a négy kilométert a forró aszfalton, azok között jegyeket sorsoltak a következő évi futamra.

1986. augusztus 10-én, 14 órakor aztán a brazil Ayrton Sennával az első rajtkockából elindult a legelső Magyar Nagydíj.

• F1 rajongóknak