2022.10.29.
Döbbenetes adat: a rendszerváltozáskor a magyar főváros utcáin már több taxis volt, mint New Yorkban. Miért volt vonzó megélhetési forma a taxizás a politikai-gazdasági átmenet éveiben? Peredi Péterrel, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkárával beszélgettünk.
A nyolcvanas években a szocialista berendezkedés dacára egyre több kapitalista elem jelent meg a gazdaságban. Ilyen volt a taxizás 1982-es megnyitása a magánszektor felé. A maszek taxik hamar elárasztották Budapestet, ahol korábban csak a Főtaxi, illetve csekélyebb számban a Volántaxi autói szállították az utasokat. Fenekestől felforgatták a szakmát, hiszen a sofőrök adott esetben aláígérhettek egymásnak. Amikor a magántaxik megjelentek az utcákon, kevéssé volt szabályozva a működésük. A Hétfői Hírek 1982. február 22-ei számában Cseh Lajos, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedési osztályának vezetője kifejtette: „A maszek taxis nyilván enged az árból, ha nincs fuvarja, mert az álló kocsi még mindig többe kerül, mint a szerényebb összegű viteldíj. Az utasok tájékoztatására egyébként minden kocsiban irányárakat tartalmazó táblázatot kell majd elhelyezni. Most készül, és mértéke megközelíti az állami taxik tarifáit. Ettől eltérő magasabb egyéni tarifák is kidolgozhatók, de csak részletes és elfogadható árindoklással. Természetesen ez is lehet alku tárgya.”