A megalakulást követően megszervezték a kamarák szervezeti és jogi kereteit és mindössze egy évvel a kiegyezés után 1868-ban önálló törvény született a magyar kamarák működéséről, igazodva a Monarchia kamarai rendszeréhez. Az egyesült Pest és Buda már törvényi alapon működő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) rendelkezett és ez a kamra szervezte a pesti, majd budapesti vásárokat, a mesterek szakmai képzését, oktatását és vizsgáztatását. A BKIK részt vett a Pesti Áru és Értéktőzsde megalakításában, és nevéhez fűződik az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény megalkotása is.

1896 A kamara aranykora…

A BKIK a honfoglalás 1000. évfordulóját ünneplő Budapest rendezvényeinek meghatározó szervezője volt és a kamara tagjai ott voltak minden jelentős létesítmény megvalósításában. Budapest igazi fénykorát élte a századfordulón és az akkor ötvenéves BKIK a legfontosabb szereplője volt a főváros gazdasági életének. 1905-ben közadakozásból megépítették a ma is eredeti szépségében megcsodálható székházat a Parlament közelében a Szemere és Alkotmány utca sarkán. Ebben az időben már a kamara rendelkezett az ország legnagyobb gazdasági szakkönyvtárával is. A háborús években tevékenysége nem szűnt meg és az éledő gazdaság egyik legfontosabb rendezvényeként a háború végét követően, megszervezi a Budapesti Ipari Vásárt, amely később rangos nemzetközi vásárrá fejlődött. A két világháború között minden, a főváros gazdaságát érintő döntés a kamara hatáskörébe került, nem volt olyan polgármester, aki nem a kamarai vezetők tanácsai alapján vezette volna a fővárost, és minden kereskedő és iparos igazi otthonának tartotta a kamarát. 1926-ban Budapest kamarája hozta létre az első hazai Gazdaságkutató Intézetet is.

1945 A túlélés nehéz évei…

A második világháborút követően a baloldali centralizáció egy időre megszüntette a kamarákat Magyarországon. Az új kommunista minisztériumok a jól felépített BKIK bázisán épültek fel, olyannyira, hogy a kamara székházába is a Kereskedelmi Minisztérium költözött. A kommunista kormány életre hozott egy őt kiszolgáló országos kamarai szervezetet és kialakította a regionális kamarák új hálózatát, amely a fővárosban működő országos kamara mellett a fővárosi régió kamarai irodájának nem volt meghatározó szerepe. Ebben az időben sem sikerült azonban elzárni a kamarákat a nemzetközi kamarai mozgalomtól és rövid ideig szinte csak ez a kapcsolat tartotta életben a hazai kamarákat. A hatalom gyengülésével, az egyre gyorsabban átalakuló magyar gazdaságban éppen a kamarák talaján indultak az új érdekképviseletek, és a rendszerváltás idején azonnal megkezdődött a kamarák önkéntes alapon történő újjászervezése is.

1989 Egy új világ kezdete…

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elsőként alakul újjá a demokratikus Magyarországon alig több mint félszáz vállalkozó szervezésében. A főváros kamarája szellemében és szolgáltatásaiban folytatta azt a munkát, amelyet az első Pesti Kereskedelmi és Iparkamara még Valero J. Antal irányítása alatt elkezdett. A kamarai értékek őrzése és a nemzetközi munka folyamatossága érdekében tagságot vállalt az ugyancsak átalakuló Magyar Gazdasági Kamara szövetségi rendszerében is. Az új kamarai arculat és szolgáltatás kialakítása hűen követi azt a folyamatot, amelyet az első pesti kamara örökül hagyott, és a BKIK már az újrakezdés idején is készült arra, hogy 2000-ben a kamara 150. évfordulóján méltó partnere lehessen újra mind a magyar, mind a nemzetközi üzleti élet szereplőinek és elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben. Nemzetközi elismertségének legragyogóbb bizonyítéka, hogy az európai kamarák szövetsége, az EUROCHAMBRE kiemelten kezeli, Budapest és Közép-Európa kamarái közül egyedül a BKIK kapott hivatalos meghívást Európa vezető kamaráinak első csúcstalálkozójára 1991 őszén Amszterdamba. Ezen a fórumon tárgyalták először az üzleti élet szereplői, a találkozón részt vevő Európa Unió képviselőivel közösen Közép Európa országainak csatlakozási kérdéseit, valamint az európai közös valuta bevezetésének problémakörét.

1994-ben érvénybe lépett Magyarországon a második kamarai törvény, amely köztestületként határozta meg a kamarákat, és a tagságot is kötelezővé tette. A kamarák a következő négy év alatt teljes infrastruktúrával és szervezettel újra felépültek, és az évezred végére már megközelítették azt a pozíciót, amit az elmúlt század végén értek el.

A BKIK széleskörű szolgáltatási rendszert épített ki, a főváros minden kerületében önálló szolgáltató irodát nyitott, a főváros vállalkozóinak euroatlanti integrációs felkészítését önálló Európai Információs és Szolgáltató Központtal segítette és bekapcsolódott a Trade Point hálózatba. A kis- és középvállalkozásokat oktatással, tanácsadással segítette és segíti, széleskörű nemzetközi marketingtámogatást biztosít számukra. A történelmi elődhöz hasonlóan újra működik gazdasági elemző és kutató egység a kamarában, és újra részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásár menedzsmentjében is a kamara. A BKIK jelen van a gazdasági érdekegyeztetés minden fórumán, jelentős szerepe van a gazdasági törvények véleményezésében, és aktívan részt vesz a fővárosi területfejlesztésben is. Eredményesen lép fel az adópolitikai változtatásoknál, a vállalkozások működését akadályozó szabályozók csökkentése, megszüntetése érdekében. Megteremtette és működteti a gazdaság és a szakképzés folyamatos kapcsolatát, biztosítva ezzel a szakember utánpótlás megfelelő szakmai hátterét. Az ipar, a kereskedelem és az innovációs fejlesztés ösztönzésére saját pénzügyi alappal rendelkezik. A vállalkozások tisztasága, az üzleti élet magatartási szabályaként kidolgozta etikai kódexét, és elősegíti a vitás ügyek rendezését. Az egész világra kiterjedő és eredményesen működő nemzetközi kapcsolatrendszere révén segíti tagvállalatai külpiaci terjeszkedését és a külföldi beruházók fővárosi letelepedését. A BKIK törvényi felhatalmazással kiépítette, és ehhez kapcsolódó szolgáltatási csomaggal kiegészítve működteti az egyéni vállalkozói és egyes speciális üzletágak tevékenységének nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét.

2000 Az 1999-es év vége egy harmadik kamarai törvénnyel köszöntötte a 150 éves kamarát. Az új törvény továbbra is elismeri a kamaráknak, mint köztestületeknek a szükségszerűségét, ugyanakkor 2000. év végétől önkéntessé teszi a tagságot, és mentesíti a kamarát a közigazgatási feladatoktól.
A törvény szerint a fővárosi kézműves kamara 2000. áprilistól integrálódott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarába. Az új törvény alapvetően a gazdaság fejlesztését, támogatását, az általános gazdasági érdekek előmozdítását, az EU integráció előkészítését, a regionális fejlesztést jelöli meg a kamara fő feladatául.

Kiemelt szerepet szán továbbra is a kereskedelem- és vásárszervező tevékenységnek, valamint a kamara szerepvállalásának az ipari parkok, a vállalkozási övezetek kialakításában. 2000-ben a BKIK 150 éves jubileumának évében került sor a tisztségviselők újraválasztására és a teljes kamarai intézmény szabadpiaci alapon történő újjászervezésére, annak minden meglévő sikerét és tanulságát felhasználva.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara értékeket őrizve, a mindenkori tagságot szolgálva, felkészült az új Évezredre!

Az újjáalakult kamara kapcsolati rendszerében továbbra is a vállalkozók képviselik a legfontosabb elemet. A vállalkozókkal való kapcsolattartást elősegíti a BKIK szakértői hálózata, a tanácsadó szolgálat. Az Üzleti 7 című. kamarai hetilap pedig naprakész információkat szolgáltat a tagságnak.

A kamara tisztségviselői és ügyintéző szervezete arra törekszik, hogy megvalósítsa a gazdasági kamarák legfontosabb feladatait, vagyis hogy a piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, javaslatokkal, tanácsadással hatékonyan segítsék a kamara tagjait, a gazdasági élet szereplőit.

• Kamarai hírek

• BKIK avagy: A KAMARA