2006.11.13.
Könyvelőnk jelenti
Könyvelőnk segítségével minden hónap elején megírjuk, az aktuálisan fizetendő járulékokat.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimálbér esetén
(ha nyilatkozatot tett erről)
Egészségbiztosítási Alap (10032000-06056229 számlára) 10625,-
(62500 Ft 17%-a)
Nyugdíjbiztosítási Alap (10032000-06056236 számlára) 16563.-
(62500 Ft 26,5%-a)
Ha azonban magán nyugdíj pénztártag az adózó akkor csak 11563,-
(62500Fft 18,5%-a)
A fennmaradó összeg a saját magán nyugdíjpénztári számlára utalandó 5000.-
(62500 Ft 8%-a)
Egészségügyi hozzájárulás (10032000-06056212 számlára) 1950,-
(fix összeg 65Ft/nap)
Vállalkozói járulék(10032000-06056339 számlára 2500,-
(62500 Ft 4%-a)
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum járulékalap esetén. (mindenki , aki nem tett nyilatkozatot ettől eltérő járulékalapról)
Egészségbiztosítási Alap (10032000-06056229 számlára) 21250,-
(125000 Ft 17%-a)
Nyugdíjbiztosítási Alap (10032000-06056236 számlára) 33125.-
(125000 Ft 26,5%-a)
Ha azonban magán nyugdíj pénztártag az adózó, akkor csak 23125.-
(125000 Ft 18,5%-a)
+ a fennmaradó összeg a saját magán nyugdíjpénztári számlára utalandó 10000.-
(125000 ft 8%-a)
Egészségügyi hozzájárulás (10032000-06056212 számlára) 1950,-
(fix összeg 65Ft/nap)nem változott
Vállalkozói járulék (10032000-06056339 számlára 2500,-
(62500 Ft 4%-a) nem változott
Munkaviszony melletti egyéni vállalkozó járulékalapja a tárgyhavi vállalkozói személyi jövedelem kivét. Ha nincs kivét, járulékot sem kell fizetni.
Egészségbiztosítási Alap (10032000-06056229 számlára) a járulékalap 17%-a
Nyugdíjbiztosítási Alap (10032000-06056236 számlára) a járulékalap 26,5%-a
Ha azonban magán nyugdíj pénztártag az adózó akkor csak a járulékalap 18,5%-a, + a fennmaradó összeg a saját magán nyugdíjpénztári számlára utalandó járulékalap 8%-a
Nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó járulékalapja a tárgyhavi vállalkozói személyi jövedelem kivét. Ha nincs kivét, járulékot sem kell fizetni.
Egészségbiztosítási Alap (10032000-06056229 számlára) a járulékalap 10%-a (emelkedett)
Átalányadós taxi tevékenységet végző főállású egyéni vállalkozó járulékalapja a tárgyhavi bevétel 20%-a (átalányadó alap), de minimum a minimálbér alapján(neki is nyilatkoznia kell , ha nem éri el a 125000 Ft-ot az átalányadó alapja)
Egészségbiztosítási Alap (10032000-06056229 számlára) 10625,-
(62500 Ft 17%-a)
Nyugdíjbiztosítási Alap (10032000-06056236 számlára) 16563.-
(62500 Ft 26,5%-a)
Ha azonban magán nyugdíj pénztártag az adózó, akkor csak 11563,-
(62500Fft 18,5%-a) a fennmaradó összeg a saját magán nyugdíjpénztári számlára utalandó 5000.- (62500 Ft 8%-a)
Egészségügyi hozzájárulás (10032000-06056212 számlára) 1950,-
(fix összeg 65Ft/nap)
Vállalkozói járulék (10032000-06056339 számlára 2500,-
(62500 Ft 4%-a)
A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség ügye egy kicsit ettől bonyolultabb, mivel az szja évközi előlege nem standardizálható a fentiek szerint.
Erre csak figyelmeztetni tudom a kedves vállalkozókat, nehogy elfeledkezzenek létezéséről.
A személyi jövedelem kivét összegének szja sávok szerinti előlegét akkor kell befizetni amikor ténylegesen kiveszi a vállalkozó az említett jövedelmet!
(18% 1.550.000ft/év jövedelemig , efölött 36%+ az előző sávra jutó 279000,-Ft szja)
Tehát ha havonta veszi ki a könyvelése szerint, akkor az előleget is havonta kell befizetni.
(negyedévente azonban kötelező előleget fizetni, hiszen egy évben nem egyszer vesz ki pénzt a vállalkozásából senki).
Természetesen az átalányadósoknak is kell előleget fizetni még mielőtt a kérdés felmerülhetne.(a tanult módon számított taxaméter*20% nak a 18%-a)
E sáv fölé véleményem szerint soha nem fog menni taxis átalányadózó , hiszen ahhoz a taxaméterbe 7,7 milliónál többet kellene évente termelni)
Ha valaki a minimum járulékalap figyelembevételével fizeti szeptember 1-től a járulékokat arra is a fenti szabály értelmében a TÉNYLEGES személyi jövedelem kivét után(nem feltétlenül dupla minimálbér) kell szja előleget fizetni.
Mint már említettem az szja-n kívül még az egészségügyi hozzájárulást és a vállalkozói járulékot SEM érinti a „duplázás”.
A nyilatkozattévők bizonyára tisztában vannak jövedelmi viszonyaikkal és a jövőben előirányzott fokozott vagyonosodási vizsgálaton helytállóan dokumentálni tudják a kiadásaik fedezetét az érdeklődő Apeh revizornak.
Mivel elég költséges egy-egy ilyen vizsgálat nem véletlenszerű kiválasztással látogatják az adózókat, hanem célzottan a bevallások adatainak ismeretében próbálnak becsülni eltitkolt jövedelmeket.
Az átalányadózók vannak a legszerencsésebb helyzetben, hiszen évi 3.750.000,-forint taxaméter bevétel törvényesen elismert 20%-nyi jövedelemtartalmával sok kiadásra tud fedezetet szolgáltatni és mégis csak a minimálbér „jön ki” belőle járulékalapul.
Azok döntöttek elsősorban a „ duplázás „ mellett, akiknek közel van a nyugdíjkorhatár vagy ellenőrzésmentesen kívánják tölteni a jövőjüket.
Üdvözlettel: Gáspárné Horváth Csilla