Tégy melléjük egy libát! Az annyira stílusos lenne...hozzád. :))

Egyébként a motort valamelyik amerikai múzeumban kiállították. :)

Kevésbé érzelgős. Az akarat és a szabadság diadala. :) Majdnem, mint taxizni.:))

Minél jobban öregszünk, annál szentimentálisabbak leszünk. Minél szentimentálisabbak vagyunk, annál jobb a film... :))

És szerintem Te pontosan tudod, hogy bár a taxis iránt érzett szimpátia és a vele szemben meglévő utálat lehet arány kérdése, de a gyűlölet sokszor elvi alapon működik.

Ne, ne! Hagyjuk az apámat! Én csak azért hoztam fel az ő példáját, hogy érzékeltessem mennyire értelmetlen mérlegelés nélkül ítélkezni. A "kizárólag", az én szóhasználatom volt, nem utaltam arra, hogy idézném. De azt talán elismered, hogy minden utcai megmozdulás gondolata esetén, Nálad elsődleges szempont a közvélekedés. Nekem erről más a véleményem, és erre próbáltam utalni azzal, amikor azt ecseteltem, hogy a közutálat nem szakmafüggő. Mindenki megkapja. Nyilvánvaló, hogy mindenre lehet ellenpéldát hozni, de ahhoz példa is kell.. :))

Én nem hiszem, hogy ennyire sötét az a kép, ami kialakult rólunk. Vannak olyan visszajelzések, történetek, amelyek igenis rokonszenvet mutatnak a taxistársadalommal. Biztosan mindenkinek vannak ilyen irányú tapasztalatai is. A Te eseted is ezt mutatja, amikor elmesélted a gyógyfürdőzésből megtérő idős házaspárral évente ismétlődő utazásod. Én is osztom a Csogu véleményét abban a tekintetben, hogy a saját utunkat kell járni, és nem kizárólag a közvélemény szimpátiájára apellálni. Úgysem lehet. Pont azért, ami az írásod végén szerepel. Teljesen mindegy, hogy ebben az országban ki tüntet. Ellenséges embertömeg mindig akad, megfelelő ostoba érvekkel, amit a saját tehetetlen irigysége szül. Amikor a földből élők demonstráltak, és feltűntek az első John Deere traktorok, akkor már senkit nem érdekelt a tüntetés valódi oka. A pedagógusok megkapták, hogy alig vannak benn az iskolában, és még 3 hónapnyi nyaruk is van. Most itt volt a rendvédelmisek tüntetése, de a jóságos közvélemény csak a korkedvezményes nyugdíj eltörlésén kéjelgett. Pedig túl a megszerzett jogok utólagos elvételének jogszerűtlenségén, bele gondolt-e valaki, hogy az egyenruhások mennyi áldozatot hoztak az munkájuk során? Nem! Csak a hőzöngés megy. Egyetlen példa az apámról - élete első, és utolsó munkahelye a tűzoltóság volt. Vonulós tűzoltóként összeszedett néhány agyrázkódást, minden végtagja legalább egyszer el volt törve, itt-ott egy kis égési sérülés.... Tényleg, minek is a korkedvezményes nyugdíj ezeknek az embereknek? Azokkal kell foglalkozni, akik szimpatizálnak velünk. A mi nyomorunk amúgy sem különbözik az többség nyomorától.

Sajnálom amiért arra sosem fogékonyak, ami továbbgondolásra érdemes. Bármennyire is nem öröm, de ha sokszor lesz alkalmunk mondani...talán egyszer odafigyelnek rá.

Hát igen! Annyira hiányoltam a "riportokból", amikor cinikusan azt kérdezgették - "akkor miért éri meg taxizni" - hogy valaki végre a kamerába mondja : nem megéri, hanem itt legalább lehet 30 napból 30-at, vagy 31-ből 31-et dolgozni.