Tízmillió szabadságharcos birka... :DDD eddigi legszebb látomása a bácsinak. :) „Talán a magyar a legnehezebben kormányozható nemzet. Tízmillió szabadságharcos. Ennek vannak előnyei, de kormányzati oldalról ez nehéz" O.V. Legyek genya? Majd ha magyarok kormányozzák őket, könnyebb lesz. :D

Annácskához képest töknormális vagyok. Ez annyira lehangoló... :((( :D Nekem ő a kedvenc nőmozgalmárom. :D (a Mary meg a példaképem :) )

Annát felvesszük tiszteletbeli tagnak így utólag. :DDD (kis stréber...) "Anna beszélgetőkúrái A gazdag családból származó Anna O. (valódi nevén Bertha Pappenheim) Breuer páciense volt, aki hisztériával került a neurológushoz. Breuer 1880 végétől két év alatt több mint ezer órát töltött a nő kezelésével, és Freuddal is megvitatta a terápiát. Pappenheim változatos tüneteket produkált a pszichés fájdalomtól a beszéd- és étkezési zavarokon át a paralízisig és az amnéziáig, néha pedig zavart állapotba került, és szavakat, kitalált történeteket motyogott maga elé. Breuer eleinte hipnózissal próbálkozott, majd felhagyott ezzel, és arra bátorította a nőt, hogy mondja ki hangosan a szavakat, amik eszébe jutnak – ez a szabad asszociációs módszer később Freudnál is nagy szerepet kapott és beépült a pszichoanalízisbe. Breuer a nőt több „beszélgetőkúrának” vetette alá, amelynek során Anna O-nak el kellett mondania, hogy egy konkrét tünete mikor, milyen körülmények között jelentkezett. Az orvos azt tapasztalta, hogy egy-egy ilyen beszélgetés után az adott tünet elmúlt, és ahogy az időben visszafelé haladtak a tünetek kibeszélésével, eljutottak Pappenheim apjához. A férfi 1881 tavaszán halt meg, de már előző nyáron nagyon beteg volt, és Bertha lányán ekkor jelentkeztek az első tünetek. Freud szerint a nő szimptómáit az édesapja betegsége, majd későbbi halála miatt érzett bánat okozta. Nem tudni biztosan, hogy ez-e a teljes igazság – több Freud-kutató úgy véli, hogy Anna O. tüneteinek nagy részét epilepszia okozta –, de az biztos, hogy a beszélgetőkúrák javítottak a nő állapotán. Anna O. esete azért is érdekes, mert szép példája az indulatáttételnek, vagyis annak a jelenségnek, amikor a páciens egy számára fontos ember iránt érzett érzéseit a terapeutára irányítja. Miután eredeti tüneteiből átmenetileg kigyógyult, a nő téveszméje az lett, hogy Breuer gyermekét várja. Az orvos ekkor felhagyott a nő kezelésével. Bertha Pappenheim egyébként később kigyógyult neurózisából, és a bécsi nőmozgalom egyik jelentős alakja lett."

Szerintem majdnem mindegy. Ha csak egy kicsit b...szod el azt a gyönyörű életedet, akkor is el van b...szva, nem?

Nuovának, ha ide téved: A Madách tér sztorija a 1349-ben olvasható el. Ha én szerelmes volnék, azt csinálnám, hogy egy nagy dupla vászonlepedőre festenék egy hatalmas szívecskét és beleírnék egy kódot aztán kilógatnám a kondorosin a kerítésre. Ja, a szívem csücskébe rajzolnék egy kis dobókockát is, hogy egyértelmű legyen a dolog, mert már lassan a fél budapest (is :D) oda jár takdíjat fizetni. Más nőkkel nem nagyon szoktam foglalkozni se előtte se utána, az a férfiak dóga, hogy a többivel mit kezdenek. Sajnos én eléggé rendhagyó módon azt szeretem, ha húzzák az idegeimet, mert akkor lehet kitalálóst játszani, hogy vajon mi lesz vagy mi nem. Isteni alkalmak ezek a türelmem tesztelésére is. Az kimondottan jót tesz, ha egy kicsit rosszul érzem magam, az hab a tortán. Nehogy már egy férfi táncoljon úgy, ahogy én fütyülök. Fütyüljön inkább ő rám. :)))

Kedves, a klubot a tücsök vezeti, ott egyébként megtudhatod mit jelent a Madách tér és hogy mit csinálnék. Itt nem szabad ilyenekről értekezni, mert ezek a takszisok szakmai topikjai és összerombolódnak könnyen tőlünk. :)

Írd ki a Madách térre. :DDD Fénykép nem kell. Vizuális típus vok. :)

Köll mindig találni valamit, amitől nem nyílhat az a gyönyörű virág. Különben nyílni kéne, az meg roppant fárasztó dolog. :)

Te itt ne cseteljél velem, mert nagyon kikapsz. Én a már megszületett babákra gondoltam. :)

:))) Szóljatok ám, ha utasok is beszállhatnak az egyéb ötletek megvalósításába.