Az a háton blöki effektus :)

És amiko az a sok rugó mind összegyűjti a rengeteg káros földsugarat, elektoszmogot, urh és egyéb gonosz gondolati hullámzásokat és mind kilövi magából eccercsak akko mihez kezdel? He ? :DDD

Hát élő embernek élő kaja kell. :))) Ez van. :(

A nyitva tartás még egy halandó utasnak is gondot okozhat :) Ijjen zárkózottak ezek :D

Függő lettél? :) Én meg szürcsölgetem itt a répalét! :DDD

szalmazsák vastag vászonból varrt, szalmával, esetleg kukoricacsuhéval keményre töltve, az ágyfelszerelés része. Egyéb elnevezései: szalmapárna, strózsák, trózsák; Ny.-Mo.-on: bödöc, büdüc; Tiszántúlon és Erdélyben surgyé, szurgyé; székelyeknél dusza, duszé, duszi. Az ágy deszkáján fekszik, erre jön a → derékalj vagy közvetlenül a → lepedő, esetleg pokróc, → rongypokróc vagy gyékény. A szalmazsákot gyakran pótágyként a földre vetik, ill. a pótfekhelyet teszik vele kényelmesebbé: pl. a padot; ez esetekben is fedhető lepedővel. – A szalmazsák a derékalj elődje, az ókori Mezopotámiában a bőr huzat még nagyrészt szalmával, kákával, ritkán gyapjúval volt töltve. A középkortól a szalmazsák a derékalj olcsóbb változatává válik, és elsősorban földre vetett fekhelyként él. – Mo.-ról 1439-ből ismert Surdés ragadványnév (→ párna). Heltai Gáspár ágyat pótló, szegényes fekhelyként ír a szalmazsákról (1552). Ágybeli használata Mo.-on nehezen általánosult. Comenius Orbis Pictusa (1669) szerint az úri-polgári ágyban is szalma volt. Még a 18. sz.-i debreceni polgár ágyában is kivételes a szalmazsák. Parasztoknál a 19. sz. folyamán terjedt el, néhol csak a 20. sz.-ban. Részben kaszárnyák révén vált ismertté, innen a strózsák elnevezés. – A szalmazsák általában díszítetlen, esetleg csíkozva szőtt. Erdélyben a díszágyba kerülő szalmazsáknak esetleg csak a végét, a surgyéfőtőt csíkozták piros-kékkel. Ugyanitt lehetett a szalmazsák hímzett végű vagy oldalú, amiből Hétfaluban több darab is volt a → vetett ágyban. – Irod. Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban (Népr. Tanulm., 1949); Fél Edit: Bevezetés a magyar népi hímzések ismeretébe (Bp., 1963).

Upsz valami kimaradt... Szombat Szombat egykedvű. Az üzleteket délben egykor zárják, a villamosok zsúfoltak. a nők szombat délután kismosást csinálnak és fodrászhoz mennek. A férfiak bort isznak és nagyhangúan fogadkoznak. Szívében mindenki a vasárnapra készül már, amelytől valami jót vár. Ez a jó ritkán következik be. Vasárnap A mérsékelt éghajlat alatt a vasárnap, melyet meg kell szentelni, különös szomorúsággal telített nap. Ismertem vasárnapokat, mikor reggeltől estig arra gondoltam, hogy jó lenne keletre utazni vagy meghalni. Vasárnap a zsúfolt templomok,szellőzetlen mozgóképszínházak, zsírpapírral teleszórt rétek, fájdalmasan hosszú délutánok napja. Southhamptonban, vasárnap délután ötkor, egy utca közepén, vágytam a halálra. A vasárnapi látogatások - családi körben vagy barátoknál - rendkívüli szomorúságot tudnak kelteni látogatókban és háziakban egyformán. A cselédek is idegesek vasárnap, gyorsan mosogatnak, kiabálnak és énekelnek, félnek a kimenőtőé, félnek attól, hogy nem kapják meg e délután az élettől azt, amire egész héten vágytak, Vasárnap sok az öngyilkos. A lapok hétfő reggel "Életúntak" című rovatban közlik mindazok nevét, akikkel a vasárnap végzett. Vasárnap a lúgkő, zsinegelés, fulladásos halál napja. A munkások vasárnap délelőtt "Hamlet"-et nézik a színházban és mérgesek. Az orvosok tudják, hogy vannak különös vasárnapi betegségek. Az emberek többsége ilyenkor úgy érzi, még mindig a gyermekkorban van valahol, a felnőttek elmentek mulatozni, őket itthon hagyták az üres lakásban. Sztem a vasárnapot inkább ne olvassátok el. :D Vagy már de? Akko lazíccsunk. :D

Ennél szebbet én még sose hallottam :)

'Ha valaki – virágon kívül bármi mással – önökhöz ér, az menjen börtönbe!'. Ez volt Traian Basescu román államfő nőnapi üzenete. Román ffi? szabadlábon? :D