Telefonos: 214Ft/km Törzsutas: 202Ft/km Nagy különbségek nincsenek. ... és most ne a CITY-t vagy a 6-osokat vedd alapul.

"Alá megy az áraknak!" Ez szerinted csak a BUDAPEST taxira jellemző? Ugye, nem? :-)) "Frissítő árak" :-))

Már régóta nincs.

Ha taxiba kell, akkor ne azt vegyen, mert 2009. jan. 1-től az AET, BRG és társai már nem játszanak sehol.

Baonak kihullik a haja, ha ilyeneket írsz a T2000-ről!!! :-))

Ha azt nézed minden cégnél lehet találni "leszakadt vagonajtót". (F ASTRA és tsai)

Komolytalan vagy!!! :-))

Szerintem bármelyik taxicég mellé oda lehet állítani a BUDAPEST taxi autóparkját!! >:-I

A rendszerváltás óta megtízszereződött hazánk adóssága 2008. október 3. 14:20 Kovács András Magyarország államadóssága az elmúlt 18 évben 1124 százalékkal növekedett, míg az elmúlt öt évben a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva (GDP) 11,2 százalékos növekedést regisztrálhattunk – hangzott el az államadósságról szóló konferencián pénteken. A visegrádi négyek közül hazánk adóssága a legnagyobb, ami a magas kamatterhek miatt jelentősen rontja az ország versenyképességét. Magyarországon ma egy újszülött automatikusan 1,5 millió forintos államadóssággal jön a világra – mondta el rövid bevezetőjében Dr. Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Az államadósság mérete és finanszírozhatósága alapvetően befolyásolja a költségvetés mozgásterét – tette hozzá. Herich a költségvetési hiány kapcsán kiemelte, hogy 1944-ben 5,8 százalékos volt a költségvetés hiánya (2007-ben 5 százalékos volt a hiány a KSH legfrissebb jelentése szerint), pedig akkor háborús viszonyok uralkodtak. 2007 végén Magyarország bruttó adóssága 100 milliárd, míg nettó adóssága 50 milliárd euró volt – kezdte előadását Dr. Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese. Az adósság szerkezetében kétharmad a magánszektor aránya, míg egyharmada az állami rész. 2007 végén az államadósság 15,586 milliárd forint volt, ami 61,5 milliárd eurónak felel meg – tette hozzá. Az adósság fele részben belföldiek tulajdonában lévő forintállampapír, 20 százalék külföldiek kezében lévő forintállampapír, míg a maradék 30 százalék külföldiek kezében lévő devizaállampapír és hitel – mondta Borbély. Az államadósság 51 százaléka belföldiek, míg 49 százaléka külföldiek tulajdonában van. Az államadósság az idén várhatóan 1200 milliárd forinttal növekszik. 18 év alatt 1124 százalékos növekedés Az elmúlt 18 évben a magyar államadósság 1124 százalékkal növekedett, ami számokra lefordítva azt jelenti, hogy 1386 milliárdról 15 586 milliárdra növekedett az adósságunk – hangsúlyozta az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Az elmúlt években jelentősen átalakult az államadósság szerkezete: míg a 90-es évek elején nagyrészt nem piacképes forintadósságból állt, mára piacképes forintadóssággá és devizaadóssággá alakult át – szögezte le Borbély. Az adósságnak a bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya 1993-ban volt a legmagasabb, akkor 88,7 százalék volt, míg 2001-ben, az Orbán-kormány utolsó teljes évében volt a legkisebb, 50,6 százalék. Borbély elmondta: a 2002–2006 között érvényesülő laza költségvetési politika következtében 61,9 százalékra futott föl a GDP-arányos államadósság, ami 2006 óta gyakorlatilag stagnál. 2002–2006 között az államadóság GDP-hez viszonyított aránya 11,2 százalékkal növekedett. Összehasonlításképpen: Csehország és Szlovákia államadóssága 2006 végén 30 százalék körüli, míg Lengyelország 47 százalékos teherrel rendelkezik. Az EU-ban kiugró államadósággal rendelkezik Olaszország, ahol 106,8 a GDP-hez viszonyított arány, míg Belgiumban 88,6 százalék. „Nem lehetséges az adósság átütemezése” A magyar adósságot sújtó kamatterhek kapcsán Borbély kifejtette, hogy 2006-ban GDP-arányosan 3,9 százalékot kellett fizetni, ami a németországi 2,9 és a szlovákiai 1,7 százalékhoz képest rosszabb pozíció, azonban az olasz 4,6 és a belga 4 százalékhoz képest jobb a helyzet. Az adósság átütemezésének lehetőségéről Borbély elmondta: törvény szabályozza, hogy az állampapírokba befektetők számára egységes feltételeket kell teremteni, ami kizárja azt a lehetőséget, hogy adott esetben a belföldi finanszírozók feltételeit megváltoztassák, ami egyben azt is jelentené, hogy a külföldi partnerek is más besorolás alá kerülnek. Költségvetési plafon az önkormányzatoknak? Az önkormányzatok adóssága kapcsán a szakértő elmondta, hogy mivel az állam nem vállal kezességet a helyi testületek gazdálkodása felett, így az ő belátásukra van bízva, hogyan osztják el a forrásokat. Borbély elképzelhetőnek tartaná egy költségvetési plafon bevezetését az önkormányzatok számára. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban törvény szabályozza: az önkormányzatoknak kiegyensúlyozott költségvetést kell folytatni, így adott esetben egy útfelújításról is helyi szavazást írnak ki. Borbély hozzátette, hogy amikor New York városa csődbe ment, az amerikai kormányzat nem segítette ki a várost, hanem rájuk bízta, hogy a problémát maguk oldják meg. „A lakosság 2003 óta óriási mértékben eladósodott devizában, ami által az árfolyam kérdése gyakorlatilag politikai ügy lett, mert a forint meggyengülése esetén rengeteg háztartás nem lenne képes fizetni a törlesztéseket” – hangsúlyozta Borbély.

Idézet Hofitól: Kacagány vagy röhögény...