Akarunk még migránsozni?

Titkos budapesti albérletek menekülteknek A fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezete 2016 óta nyújt támogatást a befogadottaknak

Vég Márton

2018. január 22., hétfő 05:48, frissítve: hétfő 09:11

Az évek óta tartó migránsozás közepette nem csak arról felejtette el tájékoztatni a lakosságot a kormány és a Fidesz, hogy 2017-ben 1291 menekültet befogadott Magyarország. Szintén eltitkolták, hogy 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára. A Belügyminisztériumhoz tartozó Belügyi Alapok portálról ugyanis kiderült: az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira – a 2014–2020-as időszakban 9,9 milliárd forint – sikeresen pályázott a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), amely a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezete. A 2015. június 30-án közzétett pályázatra a BMSZKI eredményesen nyújtott be támogatási kérelmet, és Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése című pályázatával 82,5 millió forintot nyert el. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állja.

Természetesen megkerestük a BMSZKI-t, hogy pontosan miről szól a menekülteknek nyújtott lakhatási program, de a Tarlós István főpolgármester által irányított fővárosi önkormányzat nem engedte nyilatkozni a hajléktalanellátó szervezetet.

Ám a BMSZKI 2016-os beszámolójából kiderült: „2016 augusztusában indítottuk el a Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése című programot, amelynek célja az önálló lakhatáshoz való hozzájutás megkönnyítése és a már meglévő lakóhely fenntartása menekült és oltalmazott emberek számára”.

Szintén az európai bizottsági menekültalap oldalán található meg az a 2016. december 16-i belügyminiszteri utasítás – hatálya a 2017–2018 közötti programidőszak –, amiből kiderült, hogy a Belügyminisztérium különösen négy tevékenységet támogatna: menekültek lakhatási körülményeinek felmérése, lakhatási program kidolgozása, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott anyagi támogatás, valamint szociális munka.

Háromszáz menekültnek, oltalmazottnak adnának lakhatási támogatást 2020. június 30-ig a belügyminiszteri utasítás szerint.

A lakhatási program ellenére Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken is arról beszélt a Kossuth rádióban: a magyar kormány senkit sem telepít le az országban, az oltalmazottak sosem lesznek magyar állampolgárok. Tájékoztatása alapján ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 átmenetileg befogadott ember tartózkodik. Vona Gábor ezzel kapcsolatban viszont arra hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán az N1 TV-re hivatkozva:

Magyarországon több, oltalmazottstátust kapott menekült követett el bűncselekményt. Így például lopást, szeméremsértést, fegyveres rablást, garázdaságot, de volt, aki fogolyzendülésben is részt vett.

– A BMSZKI lakhatási programja nagyon is létezik. Lényege, hogy albérleti támogatást nyújtanak a menekülteknek – mondta lapunknak Bognár Kata, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője. A szervezet már 2013-ban arról írt egy tanulmányban, hogy a Könyves Kálmán körúti hajléktalaninformációs irodában a menekültek egyre nagyobb arányban jelentek meg hajléktalankártya kiváltása és jövedelem nélküli hajléktalanok átmeneti segélyének igénylése céljából. A BMSZKI-pályázat előkészítő munkatársai pedig 2015-ös beszámolójukban azt írták: „A hajléktalan emberek számára évek óta biztosított lakhatási támogatási programunkat szeretnénk menekült-, oltalmazott- és menedékes státussal rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok számára elérhetővé tenni.”

Azt, hogy minderről miért nem akar nyilatkozni a fővárosi önkormányzat vagy a BMSZKI, csak találgatni lehet. Nem emlékszünk olyan sajtótájékoztatóra, ahol mondjuk Tarlós István főpolgármester a menekülteknek nyújtott albérleti támogatásról tájékoztatta volna a budapestieket. Ellenben a Megyei Jogú Városok Szövetségének január 12-i, Polgármesteri összefogás a bevándorlásszervező irodákkal szemben című konferenciáján fölolvasták a levelét, amelyben kifejtette: ő úgy véli, ma már nem kétséges, hogy a háborús menekülteken való segítés szándékát messze meghaladó, összehangolt, kívülről szervezett akaratérvényesítési kísérlettel állunk szemben, aminek egyre nyilvánvalóbb, hogy vannak hazai támogatói. A konferencián arról beszéltek a fideszes polgármesterek, hogy veszély fenyegeti a magyar falvakat és városokat, de „mi nem akarjuk feladni kultúránkat és szokásainkat, nem akarjuk, hogy félelem uralkodjon el a magyar településeken”. Felkérték a magyar települések képviselő-testületeit és közgyűléseit is, hogy határozatban foglaljanak ők is állást a migránspárti „Soros-szervezetek” ellen. A szerdai fővárosi közgyűlés napirendjén egyelőre nem szerepel ilyen határozati előterjesztés, de információink szerint nem zárható ki, hogy a kormánypárti többség mégis benyújt és megszavaz majd egy ilyen javaslatot.

Belföld Vég Márton

Ki szeretne migránsnak szülni? Kormánypárti rettegés a Bálnában

A fideszes településvezetők nem akarnak menekülteket látni a magyar falvakban és városokban.

De hogyan kerülnek Budapestre a menekültek? A szerb–magyar határon működő két tranzitzónában legálisan nyújtják be a menekültkérelmüket. Ezt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal eljárásában kivizsgálják; a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal is részt vesz az eljárásban. Pozitív elbírálás (2017-ben 1300 ilyen volt) esetén a valódi menekültek a bevándorlási hivatal vámosszabadi befogadóállomására kerülnek, ahol harminc napig maradhatnak. Többségük aztán teljesen legálisan továbbutazik Ausztria és Németország felé. Kisebb részük a fővárosba és nagyobb vidéki városokba távozik.

– A munkaerőhiány miatt Budapesten nagyon könnyű most munkát találni a menekülteknek. Az idegengyűlöletet felváltotta a kapitalista szemlélet. Főleg az építőiparban vagy a vendéglátóiparban tudnak elhelyezkedni – mondta Bognár Kata. Hozzátette:

már nemcsak a lakóhelyeken, hanem a munkahelyeken is találkoznak egymással a magyarok és a menekültek.

Arra ő sem talált magyarázatot, hogy mindezt miért nem kommunikálta és magyarázta el a kormány az embereknek. A bevándorlási hivatal oldalán található honosítási feltételek pedig egyáltalán nem zárják ki, hogy egy menekültből magyar állampolgár legyen.

A Migration Aid szintén foglalkozik Budapesten maradt menekültekkel. Mentort adnak a családok mellé, és havi 40 ezer forintos keretből kéthetente segítenek nekik bevásárolni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.22.

Vezércikk Hajdú Péter

A jó migránsok

Mint most kiderült, nemcsak 1294 menekültügyi eljárás lefolytatásáról döntött a kormány, hanem az utóbbi három évben titokban már be is fogadott 2300 migránst.

Mitől számla egy számla? – A legfontosabb tudnivalók

Pénzügyek
2018. január 5. péntek, 12:30

A számla valamiért örökzöld téma a pénzügyekben. A számlázásra vonatkozó előírások ugyanis kicsit olyanok, mint a Biblia: mindenki úgy értelmezi, hogy alátámassza vele a saját véleményét. Ami már önmagában is éppen elég nagy baj, hiszen az áfatörvény meglehetősen egyértelmű – mégis rengeteg tévhit kering ezzel kapcsolatban.

Mivel nemrégen futottam bele egy ilyen vitába az egyik Facebook-csoportban, és a vita során az volt az érzésem, hogy sokszor vak vezet világtalant, ezért most próbálok egy kis fényt gyújtani – írja Himer Csilla kreatív kontroller.

Mitől számla egy számla? Az áfatörvény vonatkozó előírásai szerint leginkább is attól, hogy rajta vannak a számla kötelező kellékei. Ezek a „kellékek” lényegében rovatok, amelyeknek az információtartalma van megkötve.

Milyen információtartalommal bocsátható ki egy szabályos számla?

• Számla megnevezés – először is legyen rajta, hogy ez egy számla.

• Számla sorszáma – a számla a számviteli törvény szerint szigorú számadási kötelezettségű nyomtatvány. (A nyomtatvány szót értse úgy, hogy akár kész nyomtatványként is megveheti, de akár Ön is nyomtathatja saját elrendezésben. Nem az elrendezés a kötött, hanem az információtartalom.)

A kreatív kontroller (köz)beszól

A szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványok esetén alapkövetelmény a sorszámozottság. Mégpedig úgy, hogy a felhasználás is a sorszámok emelkedő sorrendjében kell, hogy történjen. Ez egy vásárolt számlatömbben simán megvalósulhat, hiszen ott az egymást követő oldalak egymást követő sorszámokkal vannak ellátva. Ha azonban tetszés szerinti sorrendben írogatunk bele, akkor egy NAV-ellenőrzésnél garantáltan megbüntetnek. Arról nem is beszélve, hogy a könyvelőnk, ha meglátja, helyben megőszül.

Ha számítógépes szoftverből állítjuk elő a számlát, a szoftver „figyel” rá, hogy egymást követő sorszámokkal keletkezzenek a számlák. Akkor kell csak figyelni, ha például több üzletágunk is van, és a szoftverben különböző sorszámformátumokat, sorszámsorozatokat lehet megadni. Például gyártunk csavarokat, de mellé kereskedünk kiegészítő termékkel, pl. csavarhúzóval is. Ilyenkor érdemes lehet különválasztani a számlázás során is a gyártásból és a kereskedelemből származó bevételeket. De a különböző tevékenységeknek adott különböző sorszámformátumokon belül is folytonosnak kell lennie a kibocsátott számlák sorszámának.

• Számla kibocsátója (eladó) – vagyis az Ön cégének neve, székhelyének címe (ahol az ügyintézés zajlik, és a NAV megtalálja), adószám (ez nagyon fontos!!!), illetve lehet, de nem kötelező a cégjegyzék, vagy regisztrációs szám (attól függően, hogy Ön cégként, vagy egyéni vállalkozóként működik-e) 

• Számla kibocsátójának bankszámlaszáma – a számláról a vevőnek ki kell tudni nyernie az infót, hogy hová küldje a számla ellenértékét.

• Számla befogadója, kötelezettje (vevő) – vevő neve, címe. És kész. A vevő adószámát egy esetben kell feltüntetni. Ha a számlán szereplő áfaértéke meghaladja a 100 000 forintot. (Ekkor már ugyanis a NAV érdeklődését is felkelti az ügylet, és hajlamosak leellenőrizni, hogy nem számlagyárat működtünk-e.)

• Számla kiállításának dátuma – mikor készítettük el a számlát.

• Teljesítés időpontja – közel sem biztos, hogy a számla kiállítása és a teljesítés ugyanakkor történik. Ezért is fontos megkülönböztetni a két időpontot – meg azért, mert az áfatörvény szerint a forgalmi adó megfizetésének kötelezettsége nem a számla kiállításakor, hanem a teljesítés időpontjában keletkezik. (Onnantól tartozunk az áfával az államnak.)

• Fizetés időpontja – leánykori nevén fizetési határidő. Ez az az időpont, ameddig a vevőnek ki kell egyenlítenie a számlát. Ez azonban alapvetően megállapodás kérdése Ön és a vevője között.

• Fizetés módja – készpénzes, átutalásos? Vagy netán előreutalásos (amikor a teljesítés a fizetés után történik csak meg)?

A kreatív kontroller (köz)beszól

Az előreutalásos számlával érdemes vigyázni. Még akkor is, ha Ön a vevőjével jó előre ismerteti, hogy ilyen feltétellel értékesít. Különösen online vásárlásoknál szokott előfordulni, hogy a megrendelő leadja a megrendelést, amikor viszont megérkezik az előreutalásos számla, egyszerűen nem fizet. Ön meg sztornózhatja a számlát.

Ennek elkerülése érdekében érdemes kihasználni, hogy a legtöbb számlázó szoftver képes díjbekérőt kiállítani. Ugyanúgy néz ki, mint egy számla, csak a megnevezése díjbekérő. Vagyis erre ugyanúgy lehet kifizetést teljesíteni, mint egy számlára.

Amikor pedig befolyik az összeg, akkor állítunk ki egy korrekt számlát, csak szerepelnie kell rajta jól látható helyen annak a mondatnak, hogy „A számla pénzügyi teljesítést nem igényel.”, illetve hivatkozni kell a díjbekérő sorszámára, amelynek alapján a számlát kiállítottuk.

• Értékesített termék/szolgáltatás megnevezése – az eladott termékeidet/szolgáltatásaidat érdemes olyan névvel illetni, amiből a vevő

• ki tudja silabizálni, hogy ez melyik vásárlása volt, ténylegesen mit vett tőlünk, és
• a könyvelője is tudni fogja, ha ránéz, hogy ez most áru vagy anyag vagy más egyéb a sok ezermillió lehetőség közül (vagyis hová könyvelje).

• Áruk/szolgáltatások besorolási száma – ez régi lemez, de TJSZ, meg VTSZ meg hasonló rövidítésekkel illették, de ez az, ami MÁR NEM KELL!!!

• Termék/szolgáltatás mennyiségi egysége – azt, amit eladtunk, darabra, órára, alkalomra, literre, vagy mire mérjük?

• Termék/szolgáltatás mennyisége – hány darab, hány óra, hány alkalom, hány liter, hány akármi?

• Termék/szolgáltatás nettó egységára – egy darab, egy óra, egy alkalom, egy liter, egy akármi mennyibe kerül áfa nélkül?

• Termék/szolgáltatás nettó értéke – amikor a nettó egységárat kiszorzzuk az eladott mennyiséggel.

• Áfakulcs – adómentes, 5, 18, 27 százalék? Ha adómentes, alanyi vagy tárgyi adómentes?

A kreatív kontroller (köz)beszól

Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy Ön, mint az áfa alanya, nem produkál annyi bevételt, hogy kötelező lenne bejelentkeznie az áfakörbe (viszont azt be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy Ön az alanyi mentességet választotta!), így nem számol fel a kimenő számláiban forgalmi adót. Ezért cserébe viszont nem is igényelhet vissza a beérkező számláiban szereplő adó után sem egy kanyi vasat sem.

Ez a bevételi határ ebben a pillanatban évi 8 millió forintnál van. Ha ezt évközben (vagyis az üzleti év lezárása előtt) Ön mégis átlépi, akkor azt azonnal be kell jelentenie az adóhatóságnak, és onnantól áfakörösként fel kell számolnia a vevőivel szemben az áfát (vagyis árat kell emelnie), ezt be kell vallania, és meg is kell fizetnie.

A tárgyi adómentesség pedig azt jelenti, hogy olyan tevékenységet folytat, ami az áfatörvényben a tárgyi mentes tevékenységek közé van sorolva. Ilyenek például a postai szolgáltatások.

• Áfa összege – ezt egy számlázó program simán kiszorozza. A lényeg, hogy a termék/szolgáltatás nettó értékét meg kell szorozni az áfakulcs százalékos értékével, tehát 0-val, 0,05-tel, 0,18-cal agy éppen 0,27-tel – attól függően, hogy mekkora az adókulcs.

• Termék/szolgáltatás bruttó értéke – a nettó érték és az áfa értékének összege.

A termék/szolgáltatás mennyisége, mennyiségi egysége, nettó értéke, áfakulcsa, áfaértéke és bruttó értéke természetesen termékenként/szolgáltatásonként külön sorban – tehát egy számlán több tétel is szerepelhet.

• Ha van, a kedvezmények értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve, mínuszolva, külön sorban.

• Ha van közvetített szolgáltatás, annak értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve, plusztételként, külön sorban – a közvetített szolgáltatás az, amit nem Ön nyújt, de Ön viseli, és a vevő megtéríti az árban. Jellemzően ilyen a postaköltség (nem Ön viszi el a vevőnek házig, hanem a posta, de Ön fizeti ki, hogy eljusson a vevőig a cucc, viszont Ön nem köteles ezt viselni, átháríthatja a vevőre – ilyenkor közvetített szolgáltatás címén kerül bele ez a tétel a számlába).

• Számla végösszege – ez az összegző rovat, ahol minden oszlopot, tehát a nettó értéket, az áfa értékét, és a bruttó értéket minden tétel után egy sorban összegzünk. Ez a bruttó érték lesz a számla fizetendő összege, ezt kell a számlán betűvel is kiírni. (Tehát ha a számla végösszege 12 000 forint, akkor ki kell írni azt is, hogy ez tizenkettőezer forint.) Ez még gépi számla esetén is így van – egyszerűen az egyértelműség kedvéért. Kézzel írott számla esetén pedig – kézírástól függően – kifejezett segítség is lehet...

Ezzel a számla általánosan kötelező elemeinek a végére értünk.

Csakhogy nem Magyarországon vállalkoznánk, ha ez ilyen egyszerű lenne...

Mi az, ami még kell egy számlára?

Most jön az attól függ kategória.

Ha ugyanis Ön katás vállalkozó, akkor a számlán mindenképpen jól látható helyen, jól olvashatóan szerepelnie kell annak a mondatnak, hogy „A számlát kisadózó állította ki”. (Hadd tudja ország-világ, kivel van dolga.)

Ha felszámolás alatt áll a cége, a cégnév mellett szerepelnie kell az f.a. (felszámolás alatt) jelölésnek.

Ha díjbekérő alapján állította ki a számlád, ami azt jelenti, hogy a számla kiállításának pillanatában már a bankszámláján van a számla ellenértéke, akkor a számlán jól látható helyen és jól olvashatóan szerepelni kell a „Pénzforgalmi számla, kifizetést/kiegyenlítést nem igényel.”

Ha szerződés vagy szóbeli megállapodás alapján úgy egyezett meg a vevővel, hogy a számla csak különféle teljesítésigazolásokkal, engedélyekkel, egyéb más dokumentumokkal együtt érvényes, akkor a számlán fel kell tüntetni a mellékletek számát is, illetve azt, hogy mik ezek a mellékletek. (Pl. a szállítmányozási cégek a szolgáltatás teljesítésének igazolásaként csatolni szokták a számlához a fuvarleveleket is, hiszen a vevő ezen vette át a szállítmányozótól az árut – ezzel igazolta, hogy a szállítás mint szolgáltatás megtörtént.)

Mi van még?

Ezek még csak az alapvetések voltak ahhoz, hogy törvényes, a NAV által is korrektnek tartott számlát tudjunk kiállítani.

Az egyéb finomságok majd a jövő héten jönnek – különben sosem lesz vége ennek a cikknek.

Himer Csilla,
kisvállalkozások kreatív kontrollere

Végre.  Köszi.

Lehet.
Rákatt, a video gombra, beliieszt a megosztólink, nyomsz egy entert (nem tudom miért) és utána küldöd el.

Elnézést.  Tele van linkkel, gondoltam benne van a sajátja is ...

Ez már a teljes sötétség nyelve

Száz hazugság olyan sok, hogy abba már bele lehet bonyolódni. Orbán Viktor pedig legalább ennyiszer hazudott nyilvánosan az elmúlt években, ezeket mind össze is gyűjtöttük. És bár nem mind a száz a migrációról szólt, ezek jelentős része azért egy irányba mutatott. 

Egy párhuzamos valóság kiépítése felé, ami a migráció létező problémájára teljes birodalmat épít hazugságokból és rettegésből.

A párhuzamos valóság kiépítéséhez sok minden más mellett szükség volt egy óriási nyelvpolitikai hadműveletre is. A nyelvvel mégiscsak a gondolatainkat fejezzük ki, így ha a nyelvet sikerül megváltoztatni, az már egy nagyon fontos lépés a gondolkodás megváltoztatása felé.

Mitikus lények a valóságshow-ban

Így született meg a migráns, ami véletlenül sem azonos a tényleges, hús-vér bevándorlókkal, sőt, még a szociológiában valóban létező migráns szóval sem. A NER migránsa egy idegen, ránk szinte semmiben sem hasonlító, arctalan, hordákban közlekedő lény, ami semmiképp sem emberi. 

És így született meg a Soros-ügynök is, ami véletlenül sem azonos azzal az emberrel, aki napközben elmegy olyanok ügyét képviselni, akit senki más nem fogja, munka után pedig ott áll melletted a közértben: a Soros-ügynök is idegen, háttérhatalmi áruló, aki azon dolgozik, hogy a nyakunkra hozza a migránst.

Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy a bevándorlási válság ne lenne igazi, vagy hogy a civil szervezetek működését és tevékenységét ne lehetne kritizálni. De azok a migránsok és ügynökök, akikről a kormány beszél, azok inkább egy valóságshow-ban szereplő mitikus lények, és ezt a műsort a magyar társadalom egy jelentős része két éve megbűvölten nézi. Mivel több százmilliárd forint van arra, hogy a show a lehető legélethűbb és legizgalmasabb legyen, érthető a nézettségbeli siker.

Nem volt titok, csak nem hallatszott

Ebből a szempontból volt fontos, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár elmondta a Times of Maltának, hogy „csak tavaly 1300 menekültet fogadott be Magyarország, de ezeket az eseteket a magyar kormány gyakran nem hozta nyilvánosságra, nehogy a kedvezményezetteket veszélybe sodorja”. Abban az értelemben természetesen nem leplezett le semmi titkot, hogy ez tényleg nyilvánosan elérhető információ volt, nem az történt, mint például Venezuelában, amikor kikerültek a valódi egészségügyi adatok.

De nem is kellett titkolni. 

Elég volt túlharsogni. 

A Bevándorlási Hivatal honlapján lévő adatok az apróbetűs rész, a kormány médiamonstrumának szalagcímei közben ordították és masszírozták az emberek fejébe, hogy migránsmentes övezet. A tényleges adatok olyanok, mint a suttogás, közben óriás hangszórókból süvöltött, hogy itt zajlik a muszlimellenes keresztes hadjárat. Ha pedig egy civil szervezet vagy független újság írt le valamit, aminek inkább a tényekhez van köze, mint a színdarab forgatókönyvéhez, azt lesöpörték az asztalról, mint a nép nyugalmának megzavarására törekvő ellenséges tevékenységet.

Altusz Kristóf tehát tényleg nem buktatott le semmilyen titkot. Inkább úgy kell elképzelni, mintha Gyúrós Józsi és VV Charlotte beszélgetésének közepén a gyártásvezető véletlenül besétált volna a Való Világ szaunájába. Igen, eddig is „lehetett tudni”, hogy ez csak műsor, de azért mégis más, amikor belóg egy stábtag könyöke a képbe.

Leomlottak a díszletek

Ez persze fantasztikus bénázáslavinát indított el. A Fidesz kurzuscelebjei egymással vetélkedve próbálják saját testükkel eltakarni a leomlott díszleteket: Bencsik András arról beszél, 1300 ember ellátása nem probléma, a Magyar Idők főszerkesztője rászoruló menekülteket emleget. Pintér Sándor belügyminiszter szerdán annyiszor mondta ki a menekült szót, ahányszor az Echo tévé teljes műsorfolyamában nem hangzott el eddig, sőt, még diplomás menekültekről is beszélt, pénteken pedig már maga Orbán Viktor is gyerekeket és asszonyokat emlegetett az érkezők között.

Amivel persze nincs semmi baj, sőt, bárcsak ilyen hangnemben folytak volna a viták az elmúlt két évben a hisztéria és hergelés helyett. Ha egy civil szervezet beszél a menekültek ellátásáról, asszonyokról és gyerekekről, pláne diplomásokról, akkor a kormány újságjai hörögve ugranak rá, házi Facebook-oldalai pedig mémeket gyártanak abból, hogy ráírják az „asszonyok és gyerekek” meg „diplomások” szavakat a röszkei összecsapások legkaotikusabb jeleneteiről készült képekre.

Ugyanígy, nagyon szép fejlemény, hogy a kormány most igyekszik különbséget tenni a bevándorlás különféle típusai között, de akkor mondani kellene valamit arról is, amit az elmúlt két évben harsogtak, például, hogy miért helyeselte a miniszterelnök az őcsényi lincshangulatot, ami pontosan ilyen befogadottak ellen indult el.

A NER migránsa viszont olyan lény, ami csak akkor maradhat életben, ha a lehető legdurvább ecsetvonásokkal van felfestve. Főleg, hogy közben a másik mitikus lény, a Soros-ügynök is erős sebet kapott: maga Pintér Sándor mondta azt, hogy nem tud arról, hogy Soros György illegális migrációt szervezne. Pedig Orbán Viktor pont ezért gyűjt pénzt ellene.

Ráléptek a banánhéjra, és rögtön ütöttek

Egy kevésbé rutinos és kevésbé gátlástalan politikai ragadozó megingott volna ebben a helyzetben. Ez a kormány viszont nem ilyen, így hiába léptek rá egy banánhéjra, nem tették meg azt a szívességet az ellenzéknek, hogy hanyatt is esnek, hanem gyorsan megragadták az első baltát, ami a kezük ügyébe került.

Pláne, hogy a Málta-ügy kirobbanásakor épp Orbán Viktor vejénél találtak súlyos szabálytalanságokat, Kósa Lajosnak pedig megint sikerült egyetlen mondattal elérnie, hogy az is megértse a NER rothadását, aki nem szokott oknyomozó cikkeket olvasni. Ideje volt visszarúgni a labdát a másik térfélre.

Így jött a Stop Soros törvény. Ennek abszurd részleteit tegnap elemeztük, tényleg nehéz komolyan venni, jogállami keretek között pedig szinte értelmezhetetlenek az intézkedései, és erős a kísértés, hogy egyszerűen csak gumicsontként, elterelési kísérletként írja le az ember.

Ami nagy hiba lenne. Az ugyanis már az állam tudatos leépítése felé mutat, hogy ilyen színvonalú, inkább internetes kommentre, mint jogszabály-tervezetre emlékeztető szöveget mutat be a kormány. Ez már nyílt felvállalása annak, hogy itt olyan képlékenyek és abszurdak a jogszabályok, hogy azok nem pillérei, hanem csak díszletei a rendszernek, mert a fő szervezőelv a politikai akarat.

Másrészt kiolvasható belőle, mi lehet a következő időszak dramaturgiája. Elsőre nem világos, hogy egyáltalán mi értelme a törvény azon részének, ami arról szól, hogy önbevalláson alapul, hogy ki támogatja az illegális migrációt. Miért vallaná be ezt magáról valakit? 

Dramaturgiai elemként viszont lehet funkciója. Ki lehet tűzni egy időpontot határidőnek, amíg ezt „be lehet vallani”. Aztán bejelenteni, hogy eljött az időpont. Aztán előhúzni valami jelentést, ami szerint tetszőleges személyek és szervezetek mégiscsak támogatják ezt. Közben lépésről lépésre erősödik az üzenet, adagolva van a feszültség, de el is nyújtva az egész folyamat, és mire eljön, hogy tényleg „minden eszközzel el kell takarítani a civil szervezeteket” Magyarországról, ahogy azt korunk nagy polgári gondolkodója megfogalmazta, már szinte szükségszerűnek fog tűnni.

Az állam ellenségei

A Stop Soros pedig újabb nyelvpolitikai hadművelet is. Itt már törvényszövegbe kerül az a nyelvezet, hogy a kormánynak nem tetsző szereplők

az államérdekkel állnak szemben.

Olyan fordulatok vannak benne, mint

a lakosság összetételének, kulturális, nyelvi és vallási megváltoztatására irányuló törekvések megakadályozása,

és idegenrendészeti eljárást helyez kilátásba akár magyar állampolgárokkal szemben is.

Ez már egy új gondolkodás, a berendezkedett rendszer nyelve, ami hivatalos szinte emeli az ellenségek kijelölését. Ezért még ha nagyon naivan azt is feltételezzük, hogy ez csak kampányfogás (amire egyébként nincs okunk), annyi biztosan igaz, hogy megépítették a következő lépcsőfokot a teljes sötétség felé. Már csak rá kell lépni.

Ohh, ez nagyon egyszerű.
Felnőtt okos emberek. 
Ha rosszul éreznék magukat, hazajönnének.
Pont három nap alatt zárhatnák le a kinti ügyeiket,  ülhetnének autóba és jöhetnének haza.
Nem teszik.
Köszönik jól vannak, gyűjtögetik a lóvét (meg utalják haza) és hosszú távú terveik vannak.  Úgy, hogy nem égették fel maguk mögött itthon se a hidat, tehát, lenne hova hazajönniük.

Én?
Te mondod meg.  Mindenáron erről akarsz beszélni, miközben ez nem a mi mostani problémánk.
Én viszont nem akarok ezzel foglalkozni, mészáros lölö, a kórházak állapota, egyáltalán a létező belpolitikai problémák helyett.
Ez nem politika, ez hangulatkeltés.