Drámai a helyzet: özönlenek a migránsok Németországba

2016-ban 1,8 millió ember vándorolt be Németországba, majdnem 2 millió migráns tehát, a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden megjelent kimutatásának adatai egyértelműek.

Mint ahogy az is, hogy 942 569 közülük EU-s állampolgár, ami az összes bevándorló többsége, 50,5 százalék. 9 százalék érkezett  Európán kívülről.

A legnagyobb csoportot a románok alkotják (222 298), majd a szírek (179 435), aztán a lengyelek (160 677). De a románok és a lengyelek közül sokan ki is vándoroltak: előbbiek közül 162 209, utóbbiak közül pedig 133 803 fő vándorolt ki. Az össze kivándorlói szám 1 365 178 fő – az egyenleg 500 ezer plusz ember.

A Destatis kimutatása szerint 2016-ban 51 592 magyar migráns érkezett Németországba, és 42 264 költözött el, a vándorlási mérleg így 10 744 fős többletet mutat.

Olvasónk megmutatja, hogyan készült ez a migránsos kamuhír - fotók

kisalfold.hu 2017.02.23. 10:31 Rengeteg kamuhír terjed például a Facebookon, olvasónk most lerántja a leplet az egyikről. Az álhírek elleni harcba egyre többen szállnak be.

A történet ezzel a poszttal kezdődött. Olvasónk egy ismerőse kedvelte a megosztott hivatkozást, így találkozott vele a Facebookon:
Mivel kétkedve fogadta a leírtakat, utánajárt a dolgoknak. Például a Google képkeresője segítségével egészen gyorsan felfejtette, hogy a ˝cikkhez˝ innen szedhették a fotókat:
A fenti képen a látható a  ˝migráns˝ - egy 2013-as cikkben szerepel a férfi, miután összetűzésbe keveredett az atlantai rendőrséggel -, lent pedig a "jiu-jitsus lány" - aki valójában modell, és ezt a ruhát reklámozza:
Az olaszországi eseményeket a fotók köré körítették, nem tudjuk elolvasni a teljes cikket, hiszen a hirvilag.co semmilyen híroldalra nem visz. Vagyis, az emberek anélkül osztják meg és lájkolják a Facebookon, hogy rákattintottak volna a cikkre.

Miért is probléma mindez azontúl, hogy átverik a felhasználót? Azért, amit a Kisalföld napilap is megírt szombati számában:  A közvéleményt rá akarják ébreszteni a kamu információk veszélyeire

Ma sajnos azok állnak nyerésre, akiknek a célja a legtöbb kattintás elérése, nem pedig a legtöbb igazság kimondása, és ez megöli a gondolkodást" – nyilatkozta néhány nappal ezelőtt Tim Cook, a világ legnagyobb értékű vállalata, az Apple vezetője. Szerinte olyan jellegű felvilágosító hadjáratra van szükség, mint amilyennel az elmúlt évtizedekben a környezetvédelemmel kapcsolatos közgondolkodást is sikerült megváltoztatni: a közvéleményt rá kell ébreszteni a kitalált történetek veszélyeire. Az álhírek elleni harcba egyre többen szállnak be, többek között a Google és a Facebook is így döntött.

A probléma az elmúlt egy évben vált feltűnővé és egyre súlyosabbá. Sok elemző szerint mind a Nagy-Britannia EU-ból való kilépését szorgalmazók népszavazási győzelméhez, mind Donald Trump amerikai elnök megválasztásához hozzájárultak azok a kamuhírek, amelyek főleg a közösségi oldalakon terjedtek vírusszerűen. Ezek gyártásába önjelöltektől a Kremlhez köthető szervezetekig rengetegen szálltak be. Az idei év két fontos világpolitikai eseménye a franciaországi köztársasági elnök- és a németországi parlamenti választás lesz – kérdés, sikerül-e megakadályozni, hogy fals információk garmadája torzítsa a választók akaratát.
A folyamatnak mindenesetre egyelőre nem sikerült gátat szabni, az elmúlt hetekben is álhírek sora futott be karriert a világhálón. Ilyen volt, hogy Trump az ellene tüntető tömeg fotóját tette ki a Fehér Ház falára, hogy Allahot éltető menekültek felgyújtották Németország legrégebbi templomát, vagy hogy februárban újra kapható lesz a Trabant, és csak 1,4 millió forintba fog kerülni.

Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója nemrégiben úgy fogalmazott: a következő évek nagy kérdése lesz, hogy a média miként tudja újjáépíteni a bizalmat a minőségi újságírás iránt. Márpedig nyilvánvalóan ez volna az egyik megoldás. Marcelo Rech, a Főszerkesztők Világfórumának elnöke szerint a sajtószabadság van veszélyben, amiért a demokratikus világ oly sokat küzdött, néha nagy áldozatot hozva.
Az „igazi", mértékadó sajtó a riasztó tendenciára reagálva egyre inkább hangsúlyozza, hogy valódi híreket szolgáltat. Nem véletlen, hogy Nyugaton több lap már a következő mondatot közli fejléce alatt: hírek, amelyekben megbízhat. Ez a meghatározás a Kisalföldre is igaz. Több mint 100 átverős weboldal
A hvg.hu nemrégiben összegyűjtötte, hogy melyek azok a magyar nyelvű weboldalak, amelyek rendre átverik az olvasókat. Összesen 131 ilyet talált, közülük soknak már a neve is megtévesztő (hir-24.info, hir- ado-online.net, hirek.top, origo-hirek.net, tenyek24.net). Az ilyen kamuhírekre alapozóknak köszönhetően terjedt el például 2015 végén, hogy minden nyugdíjasnak alanyi jogon jár 12 ezer forint fűtéstámogatás, és az elmúlt hetekben, hogy visszaállítják a sorkatonaságot, bezárják hazánkban a Facebookot, illetve újra bevezetik a kötelező szombati munkanapot.

Látom felpörgött a propagandagépezet :-)

Qrva Soros!

Hét rendbeli rágalmazásért lett elítélve Svédországban. Akkor ez most indirekt bizonyíték arra, hogy minden migráns bűnöző?

Elítélték Svédországban azt a nőt, aki a közmédia szerint a "romló közbiztonság" miatt jött haza

2018.03.12. 13:36 Módosítva: 2018-03-12 14:07:50

Hétrendbeli rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért ítélték el Svédországban azt a nőt, C-t, aki a magyar közmédiában azt állította: azért jött vissza Svédországból, mert ott nagyon rossz a közbiztonság. 

Megszereztük azoknak a bűncselekményeknek a hivatalos, hatósági dokumentációit is, amelyek részletesen leírják, miért ítélték el a nőt. A birtokunkba került hatósági iratok szerint egyébként a nő az édesanyjával lakott, és több mint hétszázezer forintnyi koronát kellett fizetnie a sértetteknek, akik valamennyien svéd állampolgárok. 

C.  2015 elejétől, több, svéd állampolgár sérelmére követte el azokat a bűncselekményeket, amelyekért elítélték.

Csak néhány példa:   

• egy svéd szomszédnőjével összeveszett, aztán elkezdett sms-eket írogatni másoknak, amelyben kurvának és pszichopatának állította be a szomszédját;
• veszekedés közben kávét öntött a szomszédjára, a sértett ezt levideózta, de szemtanúk is vallottak az ügyben;
• egyszer pszichológusnak,
• máskor állatvédőnek adta ki magát;
• egyszer pedig azt hazudta, hogy hivatalos személy. 

Az ítélet szerint a nőnek több svéd állampolgár felé kellett kártérítést fizetnie a bizonyítottan elkövetett bűncselekmények miatt. 

A rendőrségi iratok szerint C. orvostanhallgató volt Budapesten, édesanyja pedig 2014 december 30-án költözött Båstadba, a bűncselekmény elkövetésének idején C. vele élt.

Båstad egy pár ezer fős település, ahol sem metró, sem villamos nincsen. Svédország déli részén található, közel Dániához. A gazdag svéd polgárok kedvelt települése, a tehetősek itt vásárolnak nyaralókat. Rengeteg teniszpálya van a településen. 

A magyar közszolgálati televízió úgy mutatta be a nőt, mint aki Stockholmban dolgozott. A róla megszerzett hatósági iratokban nyoma sincs annak, hogy valaha is élt volna a svéd fővárosban, kizárólag az, hogy az említett Båstadban élt (ettől persze még élhetett Stockholmban is). C-t azért mutatta be a közmédia, mert az általa elmondottakkal akarták igazolni, hogy a bevándorlással kapcsolatos információknak a felét nem mondják ki a nyugati sajtóban.

A róla szóló hatósági iratok, valamint az alapján, hogy svéd embereket rágalmazott meg alaptalanul, C. azon állítása is erősen kétségbevonható, hogy egyszer metróval ment be a munkahelyére és egy bevándorló férfi megtámadta. 

Az M1-en pénteken sugárzott interjúban C., akinek az anyja állítása szerint magyar, és Magyarországot is a hazájának tekinti, azt mondta: Magyarországon nem olyan a helyzet, mint Svédországban, Németországban vagy Ausztriában, Bécsben. 

A cikk elkészülésében Karafiáth Luca segített.

Szóljon hozzá az Index Facebook-oldalán!