Nem én írtam, Ott az alján az (x) :-) A neten találtam és a linkje is ott van, csak gondoltam megosztom veletek. Szerintem is igen kemény,

Tegnap este ezt találtam írni egy internetes, közösségi portálon: "Sok ismerős megkérdezte már tőlem, hogy mit jelent Wittner Mária neve után az '56-os halálraítélt' jelző. Most tehát közkívánatra megválaszolnám. Az egy primitív, köztörvényes, randalírozó és lincselő prosti megérdemelt jelzője. Nem több és nem is kevesebb. Ennyit jelent." Erre aztán sok újság, igaz, hogy főleg az orbánista lakájmédiák és az új-nyilas szennyportálok azt írták, hogy én "meggyaláztam egy 56-os hőst". Szerintem azonban csak a véleményemet és egyszerű tényeket írtam, de most azt is megpróbálom elmagyarázni, hogy miért tettem. Az 1956-os forradalom során sajnos számos, gyalázatos, embertelen és szörnyű túlkapás történt. A forradalmak már csak ilyenek...jó lesz vigyáznod, Viktor... Ez egyébként az én szememben nem von le túl sokat az 56-os forradalom értékéből, hiszen a magyar nép jogosan lázadt fel akkor (is) egy zsarnoki hatalom ellen... (Tényleg jó lesz vigyázni Viktor!) A pesti legenda azonban sok ilyen túlkapást, kegyetlenkedést megőrzött azokból az időkből. Leírom most részletesen az egyiket. (Melyet egy korabeli tanútól hallottam, illetve sok internetes fórumon is megerősítve láttam azóta.) A budapesti Köztársaság téren a feldühödött (és némi alkoholos befolyásoltság alatt lévő) tömeg elfogta és meglincselte Molnár Béla kiskatonát. Agyonverték, agyonrugdosták, majd végül a lábainál fogva felakasztották. Nagyjából ekkor ért oda egy nő, akit a környéken csak "hajtós Mariként" vagy "Mocsokként" ismertek. Mari ugyanis egy virtigli, "bableveses futókurva" volt. (Azaz egy olyan, lecsúszott prostituált, akinek nem volt saját placca vagy lakása, így aztán bárkit boldoggá tett az utcán, a parkban vagy egy kapualjban, akár egy bableves áráért is.) Az már persze megint egy másik kérdés, hogy a meglincselt Molnár Béla, magyar kiskatona összes bűne annyi volt, hogy éppen a sorkatonai szolgálatát töltötte, a hazáját szolgálta, illetve az akkori szabályoknak megfelelően, egyenruhában ment hazafelé. Mari, amikor a helyszínre érkezett, meglehetősen részeg volt és talán ezért, talán a szerencsétlen élete minden csalódása és keserve miatt, de részt vett ebben a gyalázatos, kegyetlen és értelmetlen lincselésben. Azt egyértelműen lehetett bizonyítani, hogy a lábainál felakasztott, már halott (vagy még haldokló) kiskatonát többször is leköpte, valamint egy cigaretta csikket is elnyomott a testén. Azaz jogi nyelvre fordítva, az ő esetében a szándékegység mindenképpen fennállt az őrjöngő tömeggel. Az viszont már akkor is bizonyíthatatlan volt, hogy magában a lincselésben, az áldozat megölésében tevőlegesen részt vett-e vagy sem. Mindenesetre "Mocskot" néhány nap múlva elfogta és letartóztatta egy fiatal rendőrtiszt, majd pedig halálra ítélték ezen tettéért. Később azonban a Magyar Népköztársaság bírósága (szerintem, mint gyakorló ügyvéd szerint helyesen) megkegyelmezett neki és a halálos ítéletet börtönbüntetésre változtatta, részben a gyilkosságban történt, tevőleges részvételének bizonyíthatatlansága, részben pedig egyéb okok miatt. Nevezetesen "hajtós Mari" állítólag igen segítőkészen működött együtt az akkori hatósággal és "dalolt" is rendesen, azaz több, igazi forradalmárt "köpött be" a kihallgatásai során. Tudomásom szerint "Mocsok" ma Wittner Mária néven szerepel a hazai közéletben. A fiatal rendőrtiszt pedig, aki annak idején letartóztatta, az én néhai nagybátyám volt. (Ezúton üzenem egyébként Wittnernek, hogy könnyű és szép halála volt, egy tartalmas, hosszú és szép élet után, úgyhogy itt már nem jön be a Horn-féle, primitív és gyűlölködő átkozódás sem...) Végzetül pedig tartozom a magyarázattal, hogy miért írom le mindezt, hiszen alaphelyzetben nem szokásom primitív és öreg, ex-prostikat vegzálni. Ez az eset azonban merőben más, hiszen a Wittner-félék meggyalázzák az 56-os forradalom és az igazi hősök emlékét. Wittner ugyanis soha nem volt ellenzéki vagy forradalmár, csupán egy részeg prosti, aki köztörvényes bűntettet követett el, minden politikai indíték nélkül. (A vallomásaiból kiderült például, hogy a Corvin-köz környékén előbb egy "Tuskólábú" gúnynevet viselő forradalmárt, majd ugyanazon a helyszínen, pár nappal később már egy szovjet katonát tett boldoggá. Tevékenysége tehát eléggé ideológiamentes volt és az orális részvétel nála nem azt jelentette, hogy egy lelkesítő beszédet mondott volna el...) Amiért azonban mindezt megírtam és felvállaltam, annak egyik oka Wittner Mária minden kritikán aluli, igénytelen és gyűlölködő közszereplése (azaz közszerepeltetése), a másik pedig az, hogy a fideszes "gyorsnaszádon", (bár én inkább süllyedő kalózhajónak mondanám) ahol Semjén a "szellemi horgony", ott Wittner a halálfejes zászló. Azaz Wittnert éppen azért emelték be Orbánék a hatalomba, hogy ismét egy méltatlan és gyalázatos engedményt tegyenek a szélsőjobbos szavazóknak, illetve hogy kifogják a szelet a jobbikos, gárdista és más, új-nyilas bárkák árpádsávos vitorláiból. (Ne feledjük, hogy Wittner korábban a jobbikos csürhe üdvöskéje, az azóta már betiltott magyar gárda zászlósanyája volt.) Szóval csak ezen okok miatt foglalkoztam ezzel a méltatlan és gusztustalan témával. Viszont üzenem Wittner Máriának és politikai "futtatóinak" is, hogy aki rosszlánynak áll, az ne sírjon, ha időnként azért dugni is kell... A saját táboromnak, az ügy miatt esetleg fanyalgó, demokrata barátaimnak pedig üzenem, hogy beszélnem kellett, "mert vétkesek közt cinkos, aki néma..." Az eredeti helye: http://www.facebook.com/notes/d%C3%A1niel-p%C3%A9ter/nem-mondhatom-el-senkinek-elmondom-h%C3%A1t-mindenkinek/307047415988814 Természetesen már nincs fent a hálón! (x)

Figyeled ezt a két régi csibészt? Azt hittem, erre már csak mi emlékezünk:-) Kaluzsa Gyuri kedvenc fuvarja :-)

Ez jó:-) Te is itt nőtél fel?

Nagyjából mindent elmondtál róla:-(

Rádiós volt? Egyébként vulgáris:-)

Két érzés dúl bennem, a második a részvét! Nyugodj békében Paja!

Olvasgatom nap mint nap a fejleményeket és megfogadtam nem ugatok bele, mivel: 1. nem szorulsz védelemre 2. ha én egyszer valakit megvédek...(ugye ez ismerős) Szóval az eddigiekről a véleményem (bár senki nem kérdezte), tedd csak a dolgod, ahogy a jóérzésed és tapasztalatod diktálja. Az sem baj, ha a cég érdekeit is szem előtt tartod, hisz egy ekkora csapatban nem lehet annyi felé menni ahányan vagytok. Egy dologra vigyázz: ne menjen rá az egészséged, annyit az egész MaxTaxi nem ér, sem a kollégáid! Tanulságul egy személyes emlék: Mikor "kirúgtak" a Főnél az EB-ből és hazamentem a feleségem a következő mondattal fogadott: Végre mosolyogni látlak, már tele volt a tököm a folytonos idegeskedéseddel és búvalbaszott képedből. Ő nem tudta mitől van jó kedvem a kollégáim meg nem értették:-) Te tudod!