Akkor már legalább ketten vagyunk. Volt egy korábbi esetem a Nyírpalotai úton. Az elején a páratlan kis számoknál van egy zebra. Én a Késmárk utca felöl érkeztem és menten a palotai drosztra. Ott is egy kis „erőszakos” leányzó akart átkelni a zebrán előttem. Mert neki van előnye a zebrán. Persze a jogaival mindenáron élni akart, de azért életben is maradt. Hogy miért mondom? Azért, mert a kocsim elé lépett kierőszakolván az átkelést. Nekem sikerült megállnom. Bár a fékúton és a féktávolságon lehetett volna a bíróságon vitatkozni, ha kibillentem a függőleges helyzetéből. Viszont ha, ilyen hirtelen fékezésre kényszerítenek általában ösztönösen belenézek a tükörbe, hogy mögöttem mi közeledik, és az megfog-e állni, vagy nem. Nos, a következőt láttam a tükörben. Egy kocsi közeledett nagy sebességgel hátulról az én sávomban. A Drégelyvár utca felől jött, és olyan versenyző típus volt. Amint látta, hogy én megálltam kezdett a belső sávba áthúzódni, és egyre jobban tovább gyorsított. Közben a leányzó kicsit megtorpant haladtában, mert azért nem volt olyan biztos abban, hogy meg tudok majd állni. De, mivel látta, hogy a művelet sikeres lesz, vagyis megállok, ezért indult volna tovább át a zebrán. Azt egy rövid pillanat alatt felmértem, hogy pont mellettem fogják elcsapni. Döntenem kellett, hogy átengedjem magam előtt, vagy próbáljam megakadályozni az áthaladását. Ez utóbbi mellett döntöttem, és a kocsi még meglévő kis mozgási energiáját és az alapjárati motorteljesítményt kihasználva a kocsit tovább „csorgattam” kissé balra kormányozva a felező vonalig. Vigyázni kellett, nehogy „megugorjon” a leányzó, mert akkor tuti elütik. Szerencsére annyira velem volt elfoglalva, hogy még pár keresetlen szóval is titulált a kicsike. Így a lendülete megtört, mert még a kocsi motorháztetejére is rácsapott, miközben azt magyarázta nekem, hogy kis köcsög taxis vagyok, és nem látom, hogy itt zebra van? Mit tehettem? Dobtam neki egy puszit csücsörített szájjal. Azt, hogy közben a másik sávban a kocsi legalább 70-es tempóban húzott el, azt észre sem vette, mert annyira elfoglalta magát velem. Erről sajnos felvétel nincs, mert éppen nem volt bekapcsolva a kamera. Azóta úgymond mindig csőre van töltve.

Viszont, ha nem kormányozom a kocsit balra, akkor annak a jobb lábacskának a karrierje több ponton megtört volna. :))

Ahogy utána néztem elhaladó alakjának, mert a helyszínt elhagyta, eléggé „A” formában lépegetett tova. :))

Megmondom őszintén, s művészúr kíváncsiságát is kielégítem, hogy a saller az nem csattant el. Viszont feltettem egy kérdést a kislánynak, ami a következő volt: — Édes anyukád ugye még szűz? No, választ nem kaptam rá. :((

Még hogy „döngetés”. Na ezt kinyomtatom magamnak, s mikor a kedves utas sietésre fog biztatni, akkor a fotót és a szöveget megmutatom neki. :)))

Kösz a gratulációt, de ez nem az én érdemem, hanem a kormányé. No, nem azé amire gondolsz, hanem a szervóé. Mert így fél kézzel tudtam tekerni. Bár anno az 1200-as Lada kormányát is fél kézzel tekergettem. A napokban ültem egy szervo nélküli kocsiban, hát nagyon elcsodálkoztam. Viszont a másik kezemmel az utasomat tudtam megfogni, hogy a szélvédőmön ne okozzon kidomborodást. Ha megnézed a sebességet, akkor 40-44 kilométer körüli „szédületes” tempóval haladok előtte. A busz melletti haladáshoz. Sávot nem tudtam váltani, mert a belső sávban jött egy másik kocsi, amely ugyan hátrébb volt, ezért nem látszott. Viszont annyira nem volt hátrébb, hogy a másik sávba „elé” tudjak menni. A balra történő mozgásomra ő is megállt, így nem látható a képen. Nem úgy, mint ezen a felvételen, ami ugyan azon a napon készült, csak korábban. Egy másik dolog az ilyen busz, teherautó, vagy hasonló nagyméretű álló gépjárművek mellett történő elhaladásról. 1. A lábam minden esetben áthelyezem a fékpedál fölé, mert így „időt” takarítok meg. 2. Minden esetben benézek a kocsi alá, mert a hülye gyalogos egyik lába minden esetben a földön van. Így ha látok egy fél pár cipőt, akkor valószínűleg ki fog lépni elém a gazdája. Ez most szaladt. 3. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy mi taxisok, alul vagyunk finanszírozva. (Értsd: kicsi a tarifa, ingyen kell kiállni, ingyen kell várakozni, holott sokkal többet érdemelnénk.) :)))

A beszállás kicsit komplikáltabb, de a kiszállást már most is meg lehet oldani. A cél pont közelében lassítsz, legalább annyira, hogy a menetszél ne nyomja vissza a kinyíló ajtót. Majd felszólítod az utast, hogy ugorjon. Ezt nyomatékosság kedvéért egy felszerelt zöld villogó lámpával még jelezheted is az utas részére egy erre utaló felirattal kiegészítve. A kissé bátortalanabb utasokat némi fizikai behatás révén még segítheted is. Hiszen elsődleges az utasok kiszolgálása. Persze van egy nagyon fontos dolog. Mégpedig az, hogy a fuvardíjat előre el kell kérni a kedvestől, mert távozása után elég nehéz lesz kérni a fuvardíj kiegyenlítését. Vagy van egy másik megoldás, hogy olyan helyre viszed, ahol szabályosan meg tudsz állni. Viszont ha így teszel akkor, ha jól tudom, 3-8 évig terjedő pihenőre utalhatnak a bíróságon a személyi szabadság korlátozása miatt. Tehát megint ott vagyunk, a hogy a hülye törvények miatt nem tudsz rendes állampolgár lenni, csak renitens. Erre vagy rákényszerítve. Persze, van még egy utolsó lehetőség, hogy képviselőnek választatod magad, s akkor semmi gondod nincs, hiszen véd a mentelmi jog. Viszont, akkor nem hinném, hogy tovább taxiznál. SZÉP VAGY MAGYARORSZÁG! EZÉRT SZERETLEK! Ez nem politika. Ez egy életérzés. :(

No de, ha így folytatja, soha sem lesz NŐ. Pedig az egyik barátom azt szokta mondani, hogy már éppen „golyó” érett a ki(s)csi(r)ke. :))

Biztos úgy érzik magukat, mintha most a palánk másik oldalán lennének. :)) Mellesleg Nőnap ide, vagy oda, ennek a „kislánynak” nem virágot adtam volna legszívesebben, hanem egy jó nagy sallert.

És milyen tarifával szállítja majd a kolléga a kedves utast? a) telefonos, b) utcai beülős, c) szerződéses, d) vagy „szabadáras” lévén a taxi szolgáltatás a helyszínen kezdenek alkudozni. :))