És ez így van. Vasárnap után hétfő, azután kedd, majd szerda, stb. Persze ha nem volna az a fránya hétfő, akkor lehet, hogy sose kéne dolgozni. (:-((((

Mit láttál? Alá ástál a ringnek? (:-)))))

Emilke elment a névvel. Már ott kell lennie. Akkor jó alvást, én meg megyek a dolgozóba, mert nem tudok az asszonynál "pacsizni". Csak legfeljebb paskolni. (:-))))

Ez a reklám lenne, de Emilkével elküldöm neked. (:-))))

Miért tévednék? Nagyon jól tudom, hogy van egy hatósági maximált ár. De mikor azt hallom az illetékestől egy nyilvánosságra került utas panasszal kapcsolatban, akit egy másfél kilométeres távolságra 6500,-Ft-t vitték el, és ráadásul volt az utasnak bátorsága e miatt panaszt tenni a megfelelő fórumon. Azért ez mégis csak „szemtelenség” nem? Mármint, hogy panaszt tett. Mert az illetékes a hozzászólásában nem azt ecseteli, hogy igen megkeressük ezt a taxist, aki rontja a többi taxisról kialakult képet, s visszavonatjuk az engedélyét. Nem, nem ezt mondja, hanem azt, hogy a taxi „SZABADÁRAS”. Tehát az utas volt a hibás, hogy nem nézte meg a kis — inkább picike — tariafatáblázatot, ahol pontosan fel van tüntetve, hogy mennyiért szállít a vállalkozó. Akkor most szabad áras vagy nem? Másik: Odajön a kedves, s kérdezi mennyi ide, meg ide a fuvardíj (kb. 3,5-4 km). Közlöm vele a várható viteldíjat, hogy cirka 1500-1700 forintra saccolom, s természetesen azt is, hogy ez 100-200 forinttal eltérhet plusz és mínusz irányában a forgalom függvényében. Ekkor ő: – 600-ért nem vinne el? – Nem. – De nekem nem kell az óra! – Nem is adnám magának. (Ekkor mindig kis döbbenet van a képes felén.) – Mennyiért vinne óra nélkül? – 6000,-Ft-t. Innen két verzió van, vagy megyünk órával, vagy bamba képpel elsomfordál, mert nem tudott palira venni. Akkor most szabad áras vagy nem? Mert ha az utas alkudozni akar, akkor az rendben van, ezt elfogadom. De nekem miért kell egy „NYOMOTT” árból kiindulnom. Az természetes, hogy a vevő igyekszik minél olcsóbban venni, az eladó meg drágán eladni. Azután a piac törvényei alapján kialakul az ideális ár. A vevő is jól jár, mert kielégítették. Na nem úgy, ahogy most gondolod, meg az eladó is jól jár, mert van haszna, bár nem annyi, mint amennyit először szeretett volna. Még soha nem találkoztam olyan utassal, aki megkérdezte, hogy mennyibe kerül ide, meg ide a fuvardíj. Azután mikor meghallotta az összeget, az 1500-1700 forintos árat, akkor azt mondta volna, hogy 3300-3500 forintért nem vinne el? És nekem nem is kell az óra! (Istenem, de szép is lenne) De a „pacsi” témánál maradva. Én fizetek a szolgáltatómnak egy havi (most már nem is kevés) összeget, ami arra jogosít, hogy az általa felvett címekből teljesíthessek egy párat. Mellette fizetnem kell a kocsi részleteit, adót, tb-t, biztosítást, stb., sőt még benzint is kell vennem a pici paciba, mert nem hajlandó másképpen menni. A tarifát pedig ezek figyelembevételével állapították meg a magasan kvalifikált hozzáértő illetékesek. Csak az a bajom ezzel kapcsolatban, hogy ebben a nagyon reális tarifába sehol nem vették figyelembe a pacsi mértékét. Ebből pedig az következik, hogy valamiből el kell venni. Miből lehet elvenni? A dézsmát muszáj befizetni, mert nem vehetsz fel címet, ha nem fizetsz. A kocsi részleteit is ki kell fizetni, mert viszik morcona emberek az autót. Ha netán gazdád van, akkor neki is ki kell fizetni a napi apanázst, mert a két szép szemedért nem ad alád autót. A kötelezőt is ki kell fizetned, mert megbúbolnak, ha elmaradtál. Az üzemanyagon sem spórolhatsz, mert akkor nem megy a szekér. Mi marad ezek után? Később fizetsz járulékot, adót, persze ennek meg lesz a következménye, mert többet fogsz fizetni, mint amennyit kellett volna. (Pótlékok.) Tehát a megengedett tarifából kell kiszorítani ezt a pacsi összeget. De miből? Akkor most szabad áras vagy nem? ”Én „pacsizok” a cégemnek minden hó végén nem keveset!” Igen „pacsizunk”, és már nem is keveset, de most a londiner az én alkalmazottam, vagy a hotelé? Ott nem kap fizetést? Vagy mint „droid” dolgozik, és neki kell fizetni azért, mert olyan „zsíros” állásban dolgozhat. Szerintem biztosan így van. Azután, van egy kérdésem, hogy kivel „kötöttünk” szerződést? A londinerrel vagy egy „valamilyen managerrel”. Az igaz, hogy a londiner rendeli oda a taxit, s mindig azt, aki jobban tejel, akarom mondani pacsizik. Azt te is jól tudod, hogy minden szállodánál álldogál egy vagy két taxis, akik a hotel vendégeit szállítják. Rendben van, „megnyerték” hadd vigyék. De akkor mindet vigyék. Hányszor látod, vagy tapasztalod, hogy egy ilyen rendelésre odamész, s látod, hogy ott tétlenkednek az üres taxik. Te 15 perccel mentél a címre, s mégis megvártak. Majd közlik veled, hogy csak ide a sarokig kell vinni a kedvest. Fordított esetben, ha 3 perc alatt érkezel a címre, és netán az utas már időben lejött, akkor már valaki elvitte. Hiszen nem tudott várni az utas, mert oly „soká” értél a címre. Még ha van pacsi, akkor is előfordul az ilyesmi. Ez hogy a csudában lehet. Én is adnék neki többet, mármint a londinernek, ha combos kanyarokat nekem adja. Ő is jobban járna, meg én is. És miből adnám? Hát nem a „maximált” tarifából. Mondjuk áruba bocsátanám a testem. (:- )) Így amikor az utas a fuvar után nyilatkozik, akkor jogosan mondhatja, hogy „AZ A K…A TAXIS MEGINT ÁTVERT”. Még csak annyit ezzel kapcsolatban. Úgy vagy 15 évvel ezelőtt egyik szálloda fő emberét vittem kb. 15 km-es úton. Közben elkövettem azt a hibát, hogy beszélgettem az illetővel. Nem kellett volna. A lényeg az, hogy másnap megkereste a céget, s közölte, hogy a hotel előtt két kocsinak van helye, s csak az a kérése, hogy kultúráltan szolgáljuk ki a vendégeket. SEMMI PACSI PÉNZ NEM VOLT! A dolog kezdett működni. Vendég ajtón ki, kocsiba be. Pörgött rendesen. De sajnos porszem került a gépezetbe. Sajnos több is. Egy: Mivel nem minden fuvar volt repteres, ezért volt, aki ezt szóvá tette az utasnak. Itt nem a kollégát marasztalták el, hanem hallgatólagosan az utast, hogy minek ül ilyen „rövid” útra taxiba. Másik: Mivel pörgés volt, ezért boldog boldogtalan oda állt. Valljuk be őszintén, hogy egyesek koszos sáros kocsival is odaálltak a gyors fuvar reményében. No ez utóbbi miatt köszönték meg áldásos tevékenységünket. Ma már ez nem így van. MINDEN KOCSI TISZTA KUTÚRÁLT, ÉS NYAKKENDŐS SOFÖRREL RENDELKEZIK. Csak már régen nem állhatunk a bejárat elé.

Ha megnyugtat én sem. De nézzük más szemszögből. Azért adjál pacsipénzt, hogy fuvarod legyen. Ha van fuvarod, akkor ki tudod fizetni a kocsi részletet, biztosítást, adót, és főleg a dézsmát. Mi ezzel a baj? Az hogy túl sokan „élnek” a fuvardíjból? Ez miért baj? A baj ott van, ha magamnak is akarok nyereséget, akkor a fejemre ütnek, hogy túlkövetelek. Pl.: Én akarok minden fuvart elvinni, ezért a londínernek adok egy fuvarért 2000-t. Egy repteresért akár 8000-t. Ennek fügvényében fizet az utas Metropol Hoteltől az Astóriáig 6000-t, s a reptérre 21000-t. Nekem is kell valami nem? (:-))))))) Majd megyek etikára, hogy túlköveteltem. De milyen alapon. A taxi szabadáras nem? (:-)))))))

Amikor a parancsnoka megtudta, akkor hívatta, és a következőket mondta Joenak: — Joe a többiek felülnek a tevére, és bemennek a városba a lányokhoz. (:-((((

És ezek szerinted mit csinálnak? Próbálnak a piacra beférkőzni. A nagy kis tortából ők is akarnak egy „vékony” szeletet. De hogy oldják meg. Jól elkábítanak, hogy gyere hozzám dézsmát fizetni, mert itt van ám rendelés dögivel. Igaz, hogy sokkal olcsóbb a fuvardíj, mint máshol, de több a fuvar, tehát jobb. Ha nem érted, nem baj! E céget nem érted hozták létre. Egy csacska kis történet: Az első transzfer kitalálós időkből. Történt akkor, amikor a taxis, még taxis volt, és a kollégalitás szelleme még bejárta a várost. Hangsúlyozom ez régen volt. A tarifa a tizede volt tán a mainak. A 2/A kerületből egy repteres fuvar (még csak egy reptér volt) órával rendesen 2300-2500,-Ft lehetett. Kitalálta egy cég, hogy ezeket a fuvarokat jól megszerzi, ezért bevezette a transzfer árat az 1555,-Ft-t. (Hogy jött ki az 5 a végére azt nem tudom, mert az órák 10 forintjával ugrottak. Ez pszichológia.) A lényeg: A 2/A kerület környékén nem lehetett kocsit találni a cég autóiból, vagyis volt ugyan kocsi, de senki nem vette fel a „zsíros” fuvart. A történet: Telefon cseng. No nem az utas lenyúló kézi készülék, hanem a diszpécser központi. — Jó napot kívánok itt a taxi rendelés XY cégtől. — Jó napot. Mennyi idő alatt tud a 2/A kerület Z utcájába kocsit küldeni? — 5-10 perc maximum 15 ha nics éppen szabad autónk a környéken. — Önöknél a 2/A kerületből mennyi egy repteres fuvar? — 2300,-Ft plusz, mínusz 200,-Ft forgalomtól függően. — A másik cégnél 1555,-Ft, önöknél miért nem annyi? — Mert mi nem az a cég vagyunk. Nálunk ennyi, ha annyiért akar utazni, akkor tessék őket hívni. — Hívtam, de nem tudnak kocsit küldeni. — Uram nekünk van kocsink, és kb. 8 perc alatt önnél van. Kéri az autót? — Kérném, de nem lehet a transzfer árat kérni? — Nálunk nincs ilyen, ha erre vágyik, akkor, tessék hívni a másik céget. — Már hívtan, de nincs autójuk! — Uram erre csak azt tudom mondani, ha nekünk nincs a környéken autónk, akkor mi kivinnénk akár 500,-Ft-t is. Nos kéri az autót, vagy nem a rendes tarifáért? — Jó kérem. Na szóval az a lényeg, hogy a különböző kedvezményekkel utasokat csábítsanak látszólag a te érdekedben. (:-(((( (:-))))))

???????????????????????????????? Most valójában miről van szó? Nálam okosabb ember (rengetegen vannak) magyarázza már el nekem, hogy most miért aggódunk valójában? Nyár, nyaralás, kevesebb fuvar, kevesebb taxis (ezt nem értem), nincs külföldi, nem megy a bolt, fuvart kell biztosítani az embereknek, tudnak majd tagdíjat fizetni….. Mi van? Nem értem! Most valójában miért „aggódunk”? Azért, mert a nyári uborkaszezon miatt a „taxisom” nem fog rendesen keresni? Ezért legyen akció! Ettől több fuvar lesz? Ez igaz? De csak látszólag! Mitől lenne több, hiszen az „alapanyag” sokkal kevesebb. A statisztika sokat elbír. A statisztikai (sz)ámításokkal azt hozok ki, amit akarok egy kimutatásból, csak megfelelően súlyozni kell egyes számadatokat. Szóval ez szépen hangzik. De csak hangzik. Valójában arról van szó, hogy a taxisaim a dézsmát nem tudják majd befizetni, mert a nyári uborkaszezon miatt nincs annyi fuvar. Következésképpen kevesebb lesz a bevételük. A megoldás kézenfekvő: Tudományos alapokon elmagyarázni a „taxisaimnak”, hogy ez az „érdekükben” történik, mert így több lesz a fuvar számszakilag. Látszólag még a bevétel is több. De amiről szó sincs az egész ámításban az pedig az, hogy a kocsi fenntartása is többe fog kerülni. Hamarabb kell szervizbe vinni. Aminek az ára nem lesz „akciós”. Közben a tagdíj marad „FIX”. (Ebben nem lehetne akciózni? Ezt csak úgy mellékesen kérdem.) A kocsi részlete is „FIX”. A minimál járulékok összege is „FIX”. Soroljam még? Az egészről eszembe jutott egy kis tanmese: Szereplők: A cudar hideg — (nyári uborkaszezon) A kis veréb — (ő a taxis) A tehén — (ő a megrendelő) A róka — (ő a fuvarszervező) Történetünk bárhol játszódhat, ahol erre alkalmas szereplők vannak. Kis veréb ugrál, mert arra van kitalálva. De mivel körülveszi a cudar hideg, ezért szép lassan megdermed. Arra megy a tehén, mert véletlen arra vagyon dolga. El is végzi. De pont a szerencsétlen dermedt verebünk fejére végzi. Ez látszólag baj, de mégsem, mert a dermedt veréb felenged dermedtségéből, és mocorogni kezd. De nem tud szabadulni, mert nyakig ül a melegben. Ekkor jő a róka, ki látja a verebet szorult helyzetében. Segít rajta. Kikapja a melegből, de mivel már napok óta nem evett, így azon nyomban bekapja a verebet. Most felteszem megint a kérdést: Valójában miről is van szó? Az még egy rókának sem jutott az eszébe, hogy a verebek azért fizetnek dézsmát, hogy nevükhöz illően legyenek ravaszak (fuvart szervezzenek), és ne megegyenek.

Sziasztok! Miről is van szó? Taxis vagyok, vagy nem? Ezt titkoljam, vagy nem? Kollégával tegeződjek, vagy nem? Nos én a legtöbb kollégával tegeződöm. No nem azért, mert nem tisztelem, hanem azért, mert ugyan azt a „kenyeret” eszi, mint én. Azután meg tegeződve, valahogy könnyebb beszélgetni, mint magázódva. Viszont van olyan kolléga, akivel magázódom, szenvedjen csak, megérdemli. (:-))))