Petit Belevau ?

Köszönöm Miki, Neked is Békés, Boldog Karácsonyt Kívánok! És Gondtalan Pihenést! ;-))))

"mi a különbség a pepita és a Penta között" Nyilvánvaló, hogy a feladat megoldásához a matematika eszközével kell nekilátni: PEPITA - PENTA. Válasszuk le az azonos összetevőket(PE TA), azaz egyszerűsítsünk. A maradékot a mindkettő utótagjában fellelhető "x" faktorral kiegészítve egy ismert képlethez jutunk. A belépési kód persze titkos... ;-) PIN: xxxx

"Legszívesen ....jól beler ű gtam volna." Szegény fi ű...csak az űj karácsonyi slágert d ű dolgatta... DDD

"külön topik" Nem is egy!!!!!! DDDDDDD

OK. A Holló színház előadásából ismert történet ami a Monty Python előadásából ismert történet, ami (minden bizonnyal) négy volt taxis beszélgetése alapján keletkezett... :-)

Négy taxis beszélget : "1: Hm. Szép ez a naplemente. 2: És milyen finom ez a bor! Igaz? 3: Úgy, ahogy mondod. Ki gondolta volna negyven évvel ezelõtt, hogy majd itt fogunk ülni nemes bort kortyolgatva. 1: Bizony senki! Akkoriban örültünk, ha egy csésze teát ihattunk. 2: Egy csésze hideg teát! 3: Amiben nem volt se citrom, se cukor. 4: Se tea! 1: És persze csorba volt a csésze. 3: Nekünk csészénk se volt. Mi újságpapírból ittunk. 2: Mi meg vizes rongyot ettünk vacsorára. 4: De szegényen is boldogabbak voltunk. Boldogabbak, mint most! 1: Éppen azért, mert szegények voltunk. Apám mindig azt mondta, hogy a pénz nem boldogít, fiam. 3: Igaza volt! Én boldogabb voltam, amikor semmim se volt. Egy romos kis házban laktunk. A tetõ tele volt lyukakkal. 2: Nektek legalább volt házatok. Mi huszonhatan laktunk egy szobában bútor nélkül. A padló fele hiányzott, ezért mind egy sarokba kuporodtunk, hogy le ne essünk. 4: Szerencse, hogy volt szobátok! Mi a folyosón laktunk. 1: Óh! Én arról csak álmodtam, hogy bárcsak egy folyosón lakhatnánk. Nekünk az kastély lett volna. Mi a szemétdombon laktunk. Minden reggel arra ébredtünk, hogy ránköntenek egy rakomány rothadó halat. Folyosó, ház? Hah! 3: Amikor azt mondtam: ház, egy földbe vájt lukat értettem rajta, szakadozott vászonnal beborítva. De nekünk, az ház volt! 2: Minket kilakoltattak a mi földbe vájt lyukunkból. Attól kezdve a tóban laktunk. 4: Mázlisták! Nektek legalább volt tavatok. Mi viszont százötvenen éltünk egy cipõsdobozban az út közepén. 1: Kartondobozban? 4: Igen. 1: Micsoda kényelem! Mi három hónapig egy összetekert újságpapírban laktunk. Hatkor keltünk. Kitisztítottuk az újságpapírt, ettünk egy darab száraz kenyérhéjat. Napi tizennégy órát dolgoztunk a malomban heti hat pennyért. Utána hazamentünk, és apu addig vert minket a szíjával, amíg el nem aludtunk. 2: Micsoda luxus! Mi hajnali háromkor kijöttünk a tóból. Ettünk egy marék meleg salakot. Húsz órát dolgoztunk a malomban havi két pennyért. Aztán hazamentünk, és apu a fejünket, meg a nyakunkat verte törött üveggel. Ha szerencsés napunk volt! 4: Én minden éjfélkor kimásztam a cipõsdobozból. Tisztára nyaltam az úttestet. Ettem egy kevés hideg salakot. Huszonhárom órát dolgoztam a malomban. Négy évenként egy pennyért. És amikor hazamentem, apu felszeletelt a kenyérvágó késsel. 3: Na jó! Én este tízkor keltem. Azaz fél órával azelõtt, hogy lefeküdtem. Ittam egy csésze hideg mérget. Napi huszonkilenc órát dolgoztam a malomban. Én fizettem érte a fõnöknek. Aztán hazamentem, és apu minden este hidegvérrel legyilkolt. Utána meg énekelve táncolt a síromon. 1: Ezek a mai fiatalok meg nem hisznek el nekünk semmit. 4: Bizony nem! 2: Nem! 3: Bizony!"