Bao is érti, csak megint engem akar táncba vinni, de nem megyek:-))

Hááát uraim, tényleg figyelni kell arra, hogy mit is írok:-))) Nem magyarázkodom, álljon itt a száraz tény:-)) A hallotaxi szerkesztőségéhez érkezett egy olvasói levél...íme:-)) [b][i]Tisztelt Szerkesztőség! A "Súlyos baleset a Fogarasi úton" című cikket olvastam és megdöbbentem... Tudom, hogy nem ez a legfonosabb ebben az szörnyű balesetben, de mégis leírnám az észrevételem. Azt írták, hogy a Peugeot elől egy 30 év körüli férfi az utolsó pillanatban tudott elugrani, hááát az az igazság, hogy a megállóban csak én álltam egyedül és én futottam ki abból a sarkából ahova az autó becsapódott. Én 25 éves vagyok és nőnemű. :) Ennyire rosszul néznék ki?? :) Üdvözlettel: aki tényleg elkerülte a biztos halált...[/i][/b] Természetesen én azonnal válaszoltam, remélem Betyár eljuttatja a hölgynek a válaszlevelem:-))) [b][i]Na, így jártam:-))) Semmi infóm sem volt, csak annyi, hogy egy fiatal ugrott el az autó elől. A 30 éves, az fiatal (nekem), az hogy elugrott, az meg egy férfira utalt...én így képzeltem. Kérlek küld el a válaszom a hölgynek és természetesen azonnal javítom is a cikket. Elnézést, és örülök, hogy ilyen ügyes lányok is vannak:-) Kézcsók![/i][/b] Tudjátok egy-egy ilyen eseménynél vannak elvarratlan szállak, amit az ember a maga fantáziájával próbál meg kiegészíteni. Most ez nem jött be:-)))

Nézd, ha a Pali a Rádió Taxinak nem az elnöke, hanem a diszpécsere lenne, akkor én még most is ott lennék....de ha nem lennék taxis, akkor vennék egy rádiót és azt hallgatnám, ahogy ő forgalmaz:-))) Ne felejtem el amikor feldobta a World Trade Centert:-))) Suhanok át a Margit hídon erre a Pali elkezdi mondani: - Kérek VI. kerület a World Trade Centert Szerintem többen kiestek a kocsiból a csodálkozástól:-)) Senki sem mert nyomni, de én, amikor elértünk a 10 perhez belevágtam. - 058-nak a World Trade Center a Ferdinánt híd felőli kijárata. :-DDDDDDDDDDDDDDD Az utasos dolgot ,hogy érted? Nem-nem:-DDDD Nem viszel bele a rosszba, tanultam már az eddigiekből...tudod te nagyon jól, hogy miként értem én azt:-)))

Remélem megtaláltam a megoldást:-) Figyelj Csipetke (és előre elnézést mindenkitől, ha kicsit hosszúra sikeredne ez a hozzászólás)!!! Nem titok, hogy én a Főtaxihoz 9 év után ismét 2006. Február 21.-én léptem be. Egy másik cégtől jöttem el, ahol már nem volt nekem jó. Beléptem, és 12 év szakmai tapasztalattal a hátam mögött be merem vallani, hogy remegő kézzel vettem fel az első címeket. Nagyon sok rosszat hallottam erről a cégről, a cég vezetéséről, etikásairól, meg úgy általában az egészről. Mivel a régmúltban nekem is voltak ilyen jellegű negatív tapasztalataim, így ezt hittem is, meg nem is. Jani barátom ráhatására léptem be ehhez a céghez. Semmi mást sem szerettem volna, mint egy utolsó alvázszám lenni, vagyis a legszürkébb taxisok egyike. Dolgozni, nem szerepelni, családomat eltartani. Feltehetően a hallotaxin történő szereplésem miatt, hogy itt ennyire nyíltan merek írni magamról, a taxizásról, véleményemről és nézeteimről, amikor arra került a sor, hogy kellenek még ellenőrök, akkor megkérdezték, hogy elvállalnám-e. Igent mondtam. Hogy miért azt lentebb már megírtam. Miként kerültem kapcsolatba az ellenőrökkel, etikásokkal. Kezdeném az etikásokkal. Jó kis sztori, azt hittem infarktust kapok miatta:-) Nagyon béna voltam, nem tudtam címet felvenni. Régebbi cégemnél csak egyet lehetett nyomni a címre és nem volt kódkapu meg minden ilyen nyalánkság. Szépen sorba kaptam a pontokat és az életem tiszta remegés volt. Nem akartam elhinni, hogy én vagyok ennyire béna és elkeseredtem rendesen. - Tuti az URH rossz - harsogtam az Esson Betyár haveromnak, aki épp az ott lévő ellenőröknek tartott továbbképzést. Vhogy ezektől a srácoktól sosem tartottam, mert már jóval előbb találkoztunk egy párszor az Esson, és ha nem is beszélgettünk sokat, de látásból ismertük egymást. A sztori megértéséhez még azt is le kell írnom, hogy nagyon vigyáztam az autóm tisztaságára, mert hallottam, hogy itt erre kényesek. Így szépen kipucováltattam, a műszerfalat leápolták és így persze úgy dobta le magáról a tarifatáblázatot, mint betöretlen ló a kezdő lovast. Nem csináltam belőle nagy ügyet, mert úgy voltam vele, hogy ez belül van, kívülről nem látszik és majd pótólom. Na, szépen szidom a világot az Esson, miközben Betyár már lefárasztott mindenkit, aki óvatlanul beállt a kútra tankolni, amikor is befut a kútra a 1040-es Gyuri. Na mondom ideje innen pucolni, mert amit hallottam belőle előtte az URH-n, az sok bizalomra nem adott okot. Ha ő megszólalt, akkor tuti tiltást kapott a kolléga. Nálam meg tuti találnak hibát, mert ekkor még csak próbáltam megfelelni és ez bizony egy kis időbe telt. Épp csámpázok a kocsim felé, amikor nem akartam hinni a fülemnek. Betyár, ez az állat, mert nem tudok rá mit mondani, épp a Gyurit rángatja a kocsim felé, hogy nézze már meg az URH-mat, mert szegény én, nem tudok címet felvenni:-) Azt hittem megölöm. Pont a főetikást kell neki rámszabadítania:-) - Na majd mindjárt kiderül - mondta a Gyuri és már ült is be az autómba. Nekem ekkor villant be, hogy egy darab tarifatáblázat sincs a műszerfalamon. Emlékszem a 1050-es Lajos és a Juhász Gyuri is milyen szépen elmagyarázta, hogy mit hova kell ragasztani, és figyelmeztettek, ha valami nem úgy van, akkor jön a véresre korbácsolás. Na most ehhez képest nekem egy darab matrica sem volt fent, mert a hülye olajos műszerfalon nem ragadt meg. Beültem a Gyuri mellé, és magam is meglepődtem, hogy még nem ájultam el ijedtemben. Gyuri elkapta a májkom, bejelzett és persze írta a kódom. Majd megkérdezte, hogy én hogy szoktam címre nyomni. Én hebegtem valamit, erre ő elkezdte a műszerfalon megmutatni nekem, hogy ennek mi is a technikája. Értitek? A csupasz műszerfalamat tapicskolta, ahol minimum 3 db matricának kellett volna virítania. Én persze hevesen bólogattam, hogy óóóó persze, értem én, óóó hogyne. Mindent megértettem volna akkor, csak szálljunk már ki, mert ezt a feszültséget sokáig már nem bírom. Közben betyárt kerestem a szememmel, hogy ha ennek vége, akkor hol találom majd meg, mert tuti vért veszek tőle hálából. Persze, hogy tőlünk 3 méterre élvezettel figyelte az eseményeket:-) Nem tudom ki mennyire ismeri a 1040-es Gyurit, de aki ismeri az tudja, hogy nem egy felületes ember. Mindent pontosan elmagyaráz, és ha nem érted, akkor megismétli. Én hiába értettem elsőre, ő mégis csak mondta és mondta, ezzel éveket elvéve az életemből:-) De minden megpróbáltatásnak egyszer vége szakad, így ennek is ez lett a vége. Most hogy nem vette észre, vagy nem akart szólni, azt nem tudom, bár sejtem, hogy tisztában volt ő a hiányossággal, de azzal is, hogy az arcomra volt írva, ha ezt túlélem, akkor holnap az lesz az első dolgom, hogy pótólom az átkozott matricákat. Igaza lett, másnap úgy robbantam be a Juhász Gyurihoz, mint akit kergetnek:-) 1044-es Attila Persze semmit sem jegyeztem meg abból, amit a Gyuri a kúton a címfelvétellel kapcsolatban magyarázott. Hogy is tudtam volna, hiszen azt sem tudtam volna megmondani, hogy fiú vagyok-e vagy lány:-) Végig csak a kezét figyeltem, ahogy csapkorássza az üres műszerfalat:-) Címet így továbbra sem tudtam felvenni. Megsemmisülve ültem a nyugati droszton, amikor is megállt mellettem a 44-es Attila, majd mikor meglátta a fejem, megkérdezte, hogy minden rendben van-e velem. - Nincs. - Miért nincs? - Nem tudok címet felvenni. - ??? - Nem tudom hogy kell nyomni. - Keress meg a léparton 30 perc múlva, segítek - azzal már el is suhant. Amint végeztem a fuvarommal, már robogtam is a megadott helyszínre (persze annyi matricával a műszerfalamon, hogy hozzám képest egy hirdetőoszlop egy csupasz valami:-D). Nagyon korrekten elmagyarázta a technikáját a címrenyomásnak, majd ezt élesbe is bemutatta. Azonnal megkapta a címet és miközben indított, mondta, hogy álljak be a helyére és nyomjak bátran, majd hallgatja hogy sikerül. Na basszus. Sosem nyomultam a lépartról és aznap már volt 2 pontom. Nem baj, bátor leszek. Bátran felvettem 10 perccel egy Mamut II és örömmel robogtam a címre. Persze hogy örültem, hiszen egy tornából jöttem ki:-) 1020 Stuffoló úr:-) Szépen dolgozgatok, pörgök rendesen és élvezem, hogy újra taxizok. Megyek az új kályhámhoz, ami ebben az esetben a Nyugati drosztot jelenti. Feltűnt, hogy ott állnak a srácok a droszton, de nem gondoltam, hogy épp ellenőrzés folyik. De miért is érdekelt volna? Hiszen minden rendben volt velem, sőt, a kesztyűtartóban egy komplett matrica felszerelés volt pluszban. Így amikor testületileg közelítettek felém nem éreztem semmi bajt. - Tatyókám, nyomtass ki egy tarifatáblázatot. - Tarifatáblázatot? - kérdeztem vissza értetlenül. - Igen azt, hiszen elmúlt 15.-e és addig volt határidő megadva tarifaállításra. Mi most azt ellenőrizzük, hogy ezt mindenki elvégezte-e. Na kész, bukta. Nekem persze nem volt átállítva. Azt hittem, hogy hónap végéig kell ezt megejteni. Ezt azonnal jeleztem és arcomra már megint kiült a világfájdalom. Persze, hogy így éreztem. Hiszen ott virítottam a nyakkendőmben, a tiszta autómban, matricákkal még a homlokomon is, erre belefutok egy ilyen marhaságba. Odaadtam a kinyomtatott slejfnit, amivel a 1020 elindult a többiekhez. Én a visszapillantó tükörből figyeltem őket, majd amikor megindultak felém, semmi jóra sem számítottam. - Tatyókám, ezt most benézted, nem akarunk mi téged piszkálni, de az utasításokat be kell tartani. Ha holnap találkozunk, akkor át lesz állítva az órád? - Igen - vágtam rá gyorsan. - Na, akkor halagyááá dolgozni. Csipetke, nekem ezek az első élményeim, az etikásokkal, ellenőrökkel kapcsolatban. Erre mindent lehet mondani, de azt, hogy lenézőek, lekezelőek, vagy esetleg kőszívüek voltak, azt nem. Talán ha azok lettek volna, akkor nem is vállaltam volna el, amikor felkértek, hogy én is legyek ellenőr. Így elég furcsa olvasni azt, amit te itt írsz. A renddel kapcsolatban, amire én azt írtam, hogy itt nagyjából rend van, azt továbbra is így érzem. Vagyis nagyjából rend van. Hiszen nem is lehet tökéletes rend. 800-900 ember dolgozik ennél a cégnél. Elképzelni sem tudok olyan megoldást, amitől 100%-os rend lehetne. De van erre nézve törekvés és az ellenőrök is ezt próbálják elérni. Én ezt látom, de persze, mint azt előbb megállapítottuk, én elfogult vagyok, hiszen én olyan helyről jöttem, ahol valóban kőkemény hiányosságok voltak és ehhez képest a Főtaxi maga a tökéletesség:-))) Na, száz szónak is egy a vége, meg mire eddig az olvasásban Zsolti barátom eljut, addigra már dolgoznia is kell menni, így azt tudom neked mondani, hogy sokkal jobb lenne, ha valóban konkrét dolgokról írnál, és ne támadj kérlek, mert az nem vezet semmire. Főleg egy dolog miatt zavar nagyon, hogy támadsz. Írásodból az tűnik ki, hogy te egy értelmes, de megkockáztatom, művelt kolléga vagy. Ha Te támadsz, ha Te csak vádaskodsz, akkor mire számíthatunk, ha majd jönnek a dühösebb, egyszerűbb kollégák, akik simán majd elkezdenek anyázni és minősíthetetlen jelzőkkel illetni minket. Ha valami gondod van, akkor kérlek írd meg, ha jogos, akkor (baj van:-D) majd kitalálunk valamit, ha szerintünk nem látod jól, akkor megpróbálunk meggyőzni a mi véleményünkről. De ahogy Trubadur is írta, ha nincs semmi, akkor meg próbáljunk egymással csak simán kommunikálni, a napi eseményekről, de ezek lehetnek poénosak is, nem kell mindig csak a rosszat erőltetni. Hmmm?? Mi a hozzáállásod?

Éééééééééés nekem nem szólt senki:-((( Pedig ahhoz képest a Hofi, egy gyenge ipari tanuló:-) Pont ma éjszaka beszélgettem egy volt Rádióssal azokról a szép napokról, amikor a Pali a csőre ült:-))) Az utasok is milyen rendsek voltak vele, mert azonnal elkezdtek rendelni és végig kitartottak míg ő a központban volt:-)

Akkor ki kell inni:-)

Így így, ez lassan kezd kényesebb téma lenni, mint valakinek a nemi hovatartozása...

Közben írom ám a választ, csak sajnos kicsit terjedelmesre sikeredik:-((

Bocsánat, de nem a Lajos a 1050 és a Gyuri az a 1040??

Megmondom neked frankón, kicsit értetlenül nézek magam elé most. Igazad van, szó sem lehet elfogulatlanságról, hiszen jól érzem magam ennél a cégnél és kedvelem azokat, akikről ennyi negatívumot állítasz, így ha azt írom, hogy elfogulatlan vagyok, akkor hazudok. De akkor most adjak neked igazat, miközben én nem így érzem? Ezen tépem itt a szám már vagy jó 10 perce. Megszólítottál, így nem válaszolni illetlenség lenne, meg nyitva hagynék egy kérdést. Ha válaszolok, és azt írom, hogy nem igaz, amit írsz, akkor elfogultsággal fogsz vádolni, teljesen jogosan. Ha igazat adok neked, akkor magamnak mondok ellent, az én érzéseimnek. Szóval jól feltetszett adni a leckét. Ritkán futok bele ilyen csapdába, de most sikerült:-))) Nem baj, majd kimászunk belőle, csak kicsit szeretném végig gondolni a dolgokat, mielőtt hűen önmagamhoz valami baromságot írnék:-)