Mondjuk ebben meg igazad van. Így első olvasatra ébredés után:-)))

Különben meg ennél a témánál sem szeretnék mást, mint azt, hogy a többszemélyes kollégák ne akarják még azt is, hogy ezzel mi egyetértsünk és elhiggyük, hogy ez nekünk nem jelent hátrányt és nekik plusz előnyt ugyanazért a tagdíjért. Mert igenis, ez a sima taxisokra nézve egy hátrányos helyzet. Na jó éjt!:-)))

Nem ezt állítom, hanem azt, hogy jelenleg a többszemélyes fuvarozással a kollégák kimerítik az áralatti személyszállítás tényét. Gondold végig: Állsz egy droszton és jön egy utas...mondjuk a Nyugatiban. Kérdezi tőled mennyi lenne Érd közepe? Te azt válaszolod 7 ezer. A mögötted lévő kolléga erre überelne, és azt mondaná 5 ezer, majd vígan elsuhan melletted az utassal. Mit éreznél ekkor, mit gondolnál? Na mi pont ezt érezzük, amikor a többszemélyes kolléga bepakol 2 autónyi utast és elviszi (utcai beülősről beszélünk) 1 autónyi árért. És ebbe ne keress semmi roszindulatot, ez csak sima téyn megállapítás. Semmi cinizmus, semmi túlzás sincs benne. De mondjuk meg őszintén, ez a konflisos példa elég szélsőséges!:-)))

Muci, azt mondd meg, hogy mit hívna, ha egy ilyen taxi sem lenne Budapesten? Biztos ezt akarjuk?

Háát igen, bizonyos kor felett ez így van:-)))

Keselyű úr végül is nem jutott el az orvoshoz:-( Nagyon csúnyán köhög és komolyan aggódom érte, mert magas láza is lehet. Biztos az van neki, mert olyanokat mondott, hogy csak kapkodtam a fejem:-) Részletekbe nem mennék bele, mert a végén már annyi per lesz a nyakamban, hogy ügyvéd hegyekre fogom költeni a taxizásból eredő profitom, ahelyett, hogy egzotikus tájakra utaznék (Maglód és környéke). Na, egyet azért csak leírok, mert tudom, égtek a vágytól, hogy meg tudjátok milyen furfangos gyógymódja van a mi Keselyűnknek, az influenza ellen. Állok a Nyugatiban egyszer csak valami fehér taxi süvít el mellettem veszet dudálás közepette. Ha nem olyan 100 km sebesség környékét súrolta volna, akkor esküdni mernék rá, hogy a Szasza volt. Hívom is őt azonnal és élénk, mondhatni friss hangon jelentkezett a vonal túlsó oldalán. Mondtam neki a gyanúm, hogy mint ha őt láttam volna, de ….erre megerősített, hogy igen, ő volt az. Utassal robogott, mivel az utasa késében volt. - Szasza, te beteg vagy! Ennyivel hogy lehet menni? - Nézd, utas azt kérte siessünk, én meg siettem. Nekem számít az, hogy jó véleménnyel gondoljon rám az utas, amikor kiszáll a kocsimból. Itt már tutira tudtam, hogy valami nincs vele rendben! - Különben jól vagy? Voltál dokinál? - Nem vagyok jól, és főleg dokinál sem voltam. Még csinálok 1-2 kanyart, majd mikor reggel hazaérek kikúrálom magam. Iszok forralt bort pálinkával és elszívok mellé egy szivart. Ez segíteni fog. Nem tudom, szerintem nagyon rosszul lesz tőle, és meg fogja bánni, így e-képpen figyelmeztettem: - Nagyon jól teszed, ez szerintem is hatni fog! Hiába na, komolyan a szívemen viselem a sorsát ennek a rendes kollégának:-)

Maga egy igen bátor ember!:-))))

Érdekes, hogy ebben mennyire változott a véleményem. Valahogy már nem dob fel engem ez az ötlet annyira. Jogos lenne persze, jogos, de annyi a macera vele, hogy már nem is tudom, nem éri meg tépni a szám miatta. Nem mondom, ha azon lovagolnánk, hogy mitől egyezik az éjszakai és a hétvégi tarifa a sima hétköznapival, hol van a különbség, mert tegyük hozzá, nem mindegy hogy kedd délelőtt dolgozol, vagy esetleg vasárnap éjszaka. Na, arról lenne mit írnom, de hogy most ez miatt a pár nap miatt ismét itt kardoskodjunk…háááát…lehet bennem a hiba, lehet belefáradtam az értelmetlen, eredménytelen érvelésekbe.

Az indexen vissza lehet keresni, én már előtte is sokat hümmögtem:-)) Nálam a hümmögés a gondolkodást fejezi ki. Az nem a te hibád, hogy ritkán látsz ilyen cselekvés folyamatában:-) Elgondolkodtató Guriga írása, hogy mi lehet egy olyan rendszerben ösztönző, ahol csak a büntetést ismerik. Mármint mi ösztönözzön arra, hogy minél jobban kifogástalanabbul végezd a dolgod, ami nem is mindig a kötelességed...értem itt, a távoli címekre rágurulást.

Főtaxi: URH - ha igényled.