Görbe tükör Ez a történet, a fantázia szüleménye.A benne szereplők,fiktív,kitalált alakok. Mindennemű hasonlóság valóságos személyekkel,helyzetekkel, CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A VÉLETLEN MŰVE ! - Vádlott, megértette az ön ellen fel hozott vádakat?- - Nem. Nem értettem meg. Mi ez az egész cirkusz, hol vagyunk, a középkorban? - Rendre utasítom! A bíróság megsértése, súlyosbító körülmény. Ügyész úr, kérem, ismertesse részletesen a vádakat. - Kérem. Tehát a bizonyítékok alapján megállapítható,hogy a vádlott 2007 folyó hó akár hányadikán, 23 óra 12 perckor, az URH- központtól, 2 perc 1 nyomás kitétellel, felvette Újpest, Árpád út 185-öt. Fix Ypszilon időmérő kolléga, jelezte, hogy a vádlott, a címre haladás közben több estben is kihagyta a 3. és 5. sebességi fokozatokat, és 2 alkalommal áthajtott a felező vonal fehér részén. Vádlott, van valami észrevétele az elhangzottakkal kapcsolatban? - Hogy van e ? Még szép!A sebességeket úgy váltom, ahogy nekem tetszik. A felező vonal meg nem záróvonal, miért ne hajthatnék át rajta? - Azt csak maga úgy hiszi!A jelen Etikai Bíróságot nem érdekli a KRESZ. Nálunk a saját szempontjaink szerint kell közlekedni!A felező vonal akként való átlépése, hogy közben az abroncsok érintik a fehér részt,TILOS! Szankciót von maga után. Különösen súlyosbító körülmény, hogy a címfelvételével, hátrányos helyzetbe hozta szegény 1014-es munkatársát, aki ez által maradhatott tovább a tutijában a 100W-os, izé akarom mondani, 10W-os rádiójával.(írnok, a 100W-os részt kérem, törölje) - Folytassa ügyész úr!- -A következő vádpont: A vádlott, folyó hó valamelyikén, hajnali 1 órakor, a belváros Október 6. utcában kávézás közben, több szem és fültanú jelenlétében Őfelsége 50. Lalikirályt, a „szevasz Lajos” szavakkal illette. Ezzel kimerítve a felségsértés fogalmát! - Vádlott?- - Háát, valóban köszöntem neki. De higgyék el, megbűnhődtem már érte! A barátaim azóta sem állnak szóba velem. - A vádlott megátalkodását fokozva ezen kívül bizonyíthatóan, legalább két alkalommal rá emelte a tekintetét is. - Emeltem volna rá pajszert? Bár lehet, hogy akkor most sokkal több barátom lenne. - Továbbá a vádlott, március hónapban, önző és egoista módon, több mint 100 esetben követett el címfelvételt a többi kollégája rovására, ebből 37 esetben 1050 alatti kódok sérelmére. Megszegve ezzel a legszentebb törvényt, miszerint 3 és 5 perccel csak az 50 alatti rádiók jelezhetnek, és ha nincs senki, CSAK akkor jöhet a köznép! - De hát nincs is ilyen leírva a szabályzatban! - Nincs hát, de az nem számít. Vannak íratlan szabályok. A nagyhatalmú Etikai Bíróság minden tagja, és uralkodója, éjjel s nappal, csak a köznép boldogulásáért fáradozik. Ennyi kedvezmény, csak kijár nekünk? Nem kell felelnie! - És végül, de nem utolsó sorban, különösen nagy kárt okozott azzal, hogy 12 esetben, hiába próbálta időmérő, ellenőr, EB tag rajtakapni késésen, a vádlott minden esetben, aljas és előre megfontolt módon az általa vállalt időn belül érkezett a címre. Ezzel jelentős plusz rezsi kiadást okozva az őt rajtakapni szándékozóknak. - Ki kérte, hogy utánam rohangásszanak? Legalább leszoknak róla. Így jártak. - Az ön magatartása elfogadhatatlan. Mi lenne, ha mindenki így dolgozna, mint maga? Feleslegessé válna a mi pozíciónk, Ezt nem tűrhetjük! Javaslom a Tisztelt Etikai Bíróságnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szablya ki! Mondjuk a vádlott felnégyelése,cé-bé-ta-xi darabokra és a város négy pontjára való kiszögelése. - Akkor most menjek ki amíg meghozzák az ítéletet? - Felesleges. Mi nem lopjuk a köznép idejét. Jelszavunk: pontosság, gyorsaság, igazságosság! A röhögést azonnal hagyják abba kollégák! Van készen 10 ítéletünk minden esetre. Ezek közül szoktunk válogatni. Mondjon egy számot 1 és 10 között! - 4. - Na lássuk! Aszondja, hogy… MICSODA ?? Ártatlan, felmentve? Tudorka tag, ez a határozat, hogy maradhatott bent a többi között? - Elszúrtam főnök. A múltkor tettem be, amikor a 1014-es vétségét tárgyaltuk és kellett egy előre legyártott felmentő ítélet. Elvégre nem blamálhatjuk magunkat. - Háát akkor… én nem is zavarnék a továbbiakban. Minden jót uraim! Ja és… szevasz Lajos!

Mivel ebbe a fórumba kezdtem írogatni a viccesnek szánt irományaimat, most már engedelmetekkel meg tartom ezt a "rossz" szokásomat.Még ha nem is mindig passzol a fórum címéhez.De ha elolvassátok és ezáltal nektek lesz jó napotok (mint legutóbb elégedetlen kollégának) akkor nekem is jó napom lesz! :)

Köszönöm! Nem is tudom,mi ütött belém, hogy el kezdtem írogatni. Sosem voltak ilyen ambícióim.Szakértő szem, valószínűleg rengeteg stilisztikai és egyéb hibákat talál benne. A történeteim azért nagyrészt,a fantázia szüleménye.De persze a valóságrésze sem annyira sötét. A gyermekeim, szerencsére(még) meg ismernek.A pedagógus nevek...háát. :) Humoreszknek indult, de jól látod,a vége kissé ironikus lett. Utalás egy jelenségre.Egyre többet vagyunk távol a családjainktól,mert egyre többet kell dolgozni,hogy megadhassunk Nekik mindent.Mert ilyenek vagyunk.A "magányos farkasok" talán nem is értik meg,miről szól valójában a Szabadnap c. írás. De talán a segítségükre lehet, hogy ne kövessék el a mi hibáinkat.

Köszi. :) Lesz még,ha van rá igény.

Nekem is vannak ilyen "beépített" embereim,akiknek az a dolguk,hogy ilyesmit terjesszenek rólam! Anyukám például,álnéven dicsérő levelekkel bombázza a Miklóst,hogy jutalmazza meg ezt a drága,segítőkész,aranyos taxist,aki én vagyok. De eddig semmi. Nem is értem. :(

Zavarba hozol.De örülök, ha tényleg teteszett. Épp ezért csinálom. Köszi!

Ja,és ma felvettem egy könyvelőt,aki rendbe szedi a könyvelésemet.Remek referenciái voltak.

A pingvin bemegy a kocsmába, s kérdi a csapost: - Te, nem láttad a testvérem? - Hogy nézett ki? - Szerinted?

Jó reggelt mindenki! Csogu! Locsolóverses topic nem lesz ? :) Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Szabadnap Ma eldöntöttem. Ha a fene, fenét eszik is, nekem ma akkor is jó napom lesz! Ugyanis… szabadnapot tartok. Se autó, se URH, se 3 perc egy nyomással. Vagyis, semmi stressz. Első lépésként, közöltem döntésemet a nejemmel. - Na persze-bólintott, majd gyakorlott mozdulattal egy lázmérőt varázsolt elő és a hónom alá dugta. - Nyisd nagyra a szád, nyelv kidug- s közben a szemem fehérjét, vizsgálgatta. - Te jó ég- kiáltott fel a hőmérőt látva. – 36, 9! – Ide már asszisztencia szükséges! - Hagyd már abba, nincs semmi bajom-toltam el magamtól aggódó kezeit. - Igen? Akkor lerobbant az autó. Te jó ég, mennyibe fog ez kerülni? Tuti hogy most emiatt nem megyünk az idén Hawaii-ra. - Nincs a kocsinak semmi baja – mondtam. - Aha – bólintott, szóval letiltottak! Mit tettél már megint te balek, ki tiltott le, hány napot kaptál, megváltottál belőle valamit? Fogadjunk, hogy megint a 1014 tyúkszemére léptél! - Na jó, ebből elég- vágtam el a további szóáradatot. - Az ég adta egy világon, semmi sem történt! Ha akarnék, most azonnal kimehetnék dolgozni. De nem akarok. Szabadnapot akarok, érted? - Ühüm.- De a gyanakvás továbbra is ott volt a szemében. - Hogy ebből mi lesz-, morogta csak úgy magának, de azért én meghallottam. - Na majd én megmutatom- gondoltam. Na lássuk csak, mit is kell tenni egy szabadnapon? Ráadásul egy ilyen szép áprilisi kora estén. 7 óra, de még világos van. Mi lenne, ha lemosnám a kocsit? Szó mi szó, az a januári havas eső némi foltot hagyott rajta. 7 óra 3 perc. –Készen is van. Szebb, mint új korában. Ebbe kössön bele a 1014! Most még beállítom a hifi-t. Ugyanis 200 decibel fölött kicsit torzított a bal hátsó. Este 9., kész is van. Tudom sokáig tartott, de jó munkához idő kell! Belépve a lakásba, egy 8 éves forma gyerek köszön rám. – Csókolom!- majd labdáját rám vezetve kötényt ad és átviharzik a szobába. A konyhában nejem szorgoskodik, míg az asztalnál úgy sacc per kb. 5 éves fiúcska, falatozik. Majd rám néz. És iszonyú bömbölésbe kezd. - Neki meg mi baja-? Kérdem. - Mi lenne? A gyermek túl érzékeny, bizalmatlan minden idegennel. - De hát ők nem az én… - De igen- vágott közbe a nejem. - Biológiailag. Amúgy tudod, hogy melyiknek mi a neve, hogy hívják a tanár néniét, óvó néniét? –Hááát- nyögtem. - Na látod!- - De ezen változtatunk-mondtam határozottan. Erre remek alkalom egy közös vacsora és leültem az asztalhoz. - Az az én helyem- közölte velem egy határozott 8 éves hang. Szúrós tekintetű legényke nézett velem farkasszemet. Elöntötte lelkemet a büszkeség. Istenem, milyen vagány, határozott kis kölyök. Nem hiába, az én fiam! - Anya, a bácsi most már mindig itt fog lenni-? Kérdezte az 5 éves, még mindig szipogva. - Semmi baj-, hárítottam el nejem kezdődő magyarázkodását. - Majd én-. - Tudod, én vagyok az apukád-, mondtam és meg simogattam a kis buksit. Áááááááááá ordítottam a következő pillanatban, miközben hasztalan próbáltam kihúzni a kezemet a kis bestia fogai közül. - Mondtam, hogy nem szereti, ha idegenek simogatják- szólt cinikus hangon nejem. Megsemmisülve fejeztem be a vacsorát és kezdtem átértékelni a döntésem helyességét a szabadnapot illetően. Az esti fürdetés már viszonylagos nyugalomban zajlott. Leszámítva azt a fél percet, amíg bent tartózkodtam a fürdőszobában. Kis vödörből, vizipisztolyból zúdították rám a vizet, miközben kórusban üvöltötték, hogy: MENNYÉL KI! Csurom vizesen somfordáltam ki és azon törtem a fejem: vajon hol rontottam el? Hálátlan kölykök. Éjt nappallá téve dolgozom értük, hogy mindenük meglegyen és ez a hála? Meg sem akarnak ismerni? Bánatosan átöltöztem. Drága kis feleségemnek köszönhetően egy vadi új pizsamába bújhattam. Mikor megköszöntem e kis figyelmességet, közölte, hogy ezt a pizsamát 7 éve karácsonyra kaptam. Érdekes, még sosem láttam. Na nem baj. Az est hátralévő idejében, csak azért is „jó napom lesz”. Meg az asszonynak is, gondoltam kajánul. Amíg viszont lerakja aludni a két kis banditát, addig kézbe veszem a távkapcsolót. Agymosás, butítás, IQ pusztítás minden adón. Még szerencse, hogy van 4 sportadó. Van sex csatorna is, de sajna csak 11 után. Tényleg, sex! Remélem, már alszik a két mini terrorista! Óvatosan átsasszézok a hálóba és feküdnék be kedvenc nejem mellé. - Ez az én helyem- csattan fel egy éles hang az ágyból az asszony bal feléről. - Ez meg az enyém-, sivít egy vékonyabb hang a jobb oldaláról. Megdöbbenve állok az ágy mellett. - Drágám! - szólok bátortalan hangon, de semmi válasz. Egyenletes szuszogása és a takaró ritmikus emelkedése meggyőzött arról, hogy már alszik. Semmi kedvem nem volt a két villogó tekintetű, vérszomjas kis fenevaddal hadakozni, így hát kihátráltam. Leroskadtam a nappaliban. - Szabadnap, mi?- gondoltam. Tekintetem a levetett ruháimra esett. Nagyot sóhajtottam és öltözni kezdtem. Végül is még időben vagyok, miközben az órára néztem. Akár még történhet is még velem ma valami jó.