"Annyi okos ember van ebben az országban!!" ccccccc Meg annyi szájkaratés.Én legalább elmondtam a frankót. Nem haragszom, fogalmad sincs, hogy a taxis rokona volt az öregnek és muszájból tette. Taxistának: még annál is jobb..:))

Hali, jóreggelt! Tudom, nem nagy hír, de már jó egy hónapja más vizeken evezek, és nincs sok köze a taxizáshoz (viszont anyagi jellegűen segíthet a taxisoknak az új melóm)! Még csak előkészületi fázisban van, úgyhogy nem beszélhetek róla többet, meg tudom, hogy nem kultiváljátok az ingyen reklámot..:) Hogy mi történt? Tudod, jött a csősz, és mindenkit kikergetett az erdőből :)

Kedves csogu! Valamilyen – inkább megmagyarázhatatlan – okból rátévedtem a cikkre, amit anno beküldtem. Akkor még közöm nem volt a budapesti taxisok világához. (Más kérdés, hogy most már csak nyomokban van..) Szóval rátévedtem, és most látom csak a hozzászólásokat, ezért ’jobb később, mint soha’ alapon, ezúton reagálok. Bár lassan négy éve történt, de a mai napig tisztán emlékszem a jelenetre. Egy békásmegyeri panelből kikukucskálva váltam szemtanúvá. Hogy miért nem segítettem? Jogos a kérdés, mert a szövegből kimaradt valami, aminek szintén szemtanúja voltam, csak gondoltam a kimaradt részt simán hozzá lehet képzelni a következő mondatokból. (Akkor még nem éreztem át a dokumentáláshoz elengedhetetlen alaposság jelentőségét). A járókelő, aki észrevette a magatehetetlenné vált bácsikát, vele maradt és segítséget hívott. Amíg pedig a taxi meg nem érkezett, a körülményekhez képest gondját viselte a pórul járt öregnek. Szükségtelen volt beavatkoznom, könyveltem el fentről*.A taxira is emlékszem: egy tele5-ös, fehér színű, F Astra volt. Ámde nem ezért írok első sorban. Azóta eltelt pár év, és szeretném veled/veletek megosztani, mi változott. Volt pár hármasbrék, taxist érő támadás, baleset, betegség és nyomor. Belülről figyelhettem az akciókat, és azt kell mondjam, soha egy közösséget nem láttam még, aki képes lenne olyan hatékony, gyors és nagyszerű összefogásra, mint ti (a szakma „járulékos” képviselőire is gondolok, mint pl. a diszpécserek). Pedig állítólag kopik ez a tulajdonságotok. Tudjátok mi változott még? Tavaly elmentem kirándulni a barátommal, aki szintén szakmabeli. A Pilisben autókáztunk, amikor egy motorost vettünk észre kiterülve a földön. Mellette csak a motoros társa guggolt, aki próbálta szerencsétlent istápolni. Megálltunk, megkérdeztük, tudunk-e segíteni. Már úton van a mentő, kaptuk a választ. Mi egymásra néztünk, néma egyetértéssel megálltunk, és elkezdtünk forgalmat irányítani a hajtűkanyarban landolt srác veszélyét átérezve. * A mai eszemmel azonnal lerohantam volna a bácsikához, és ezt nem az apukám tanította nekem. Jók legyetek!