Zászlócsere Ferihegyen?

2006.02.20.

Minket is érint, mi történik a reptér körül!
Adják, veszik, építik, bővitik, szálloda, és busines park, Metró, gyorsvasút, és ki tudja még milyen csodálatos tervek, csak a taxihelyzeten nem óhajt változtatni senki.
Nézzük, a legújjabb, "Merjünk nagyot álmodni" terveket!

A reptérépítkezések és a hozzájuk kapcsolódó szálloda-, parkoló-, közút-, vasútfejlesztések további milliárdos megrendeléseket hozhatnak a tulajdonosnak, így hosszú évekre lekötheti – részben kihasználatlan – kapacitásait

Alig pár hete lobogtatja a szél a brit lobogót a ferihegyi terminál fölött, máris készülődhetnek a cserére. Könnyen lehet ugyanis, hogy új kezekbe kerül a repteret üzemeltető Budapest Airport – s akkor nem is egy, hanem három új zászlót kell felhúzni. Spanyol–szingapúri–kanadai konzorcium tett ugyanis ajánlatot a brit BAA-ra, ráadásul nagyon magas árfolyamon. A hírek szerint a spanyol Ferrovial által vezetett cégcsoport majd’ a dupláját is megadná a brit cégért, vagyis a 8,4 milliárd font helyett akár 14-15 milliárd fontot – 5200-5500 milliárd forintot – is fizetne a világ első számú reptér-üzemeltetőjéért. A jövendő ügylet külön pikantériája, hogy a Ferrovial korábban versenybe szállt a Budapest Airportért is, sőt a brit cégre még ajánlatot tehet az olasz Vinci és az ausztrál Macquarie is – ők ugyancsak pályáztak Ferihegyre.
A kérdés azonban továbbra is kérdés marad: miért akar ilyen magas árat fizetni egy spanyol cégből, a szingapúri kormányból és egy kanadai befektetési alapból álló konzorcium? A válasz roppant egyszerű – vagy legalábbis annak látszik. A világ légi közlekedése szárnyal. Terrorfenyegetettség ide, csökkenő életszínvonal oda, egyre többen utaznak, s így egyre nagyobb bevételre tesznek szert a reptér-üzemeltetők. Többcsatornás bevételt jelent nekik a turistainvázió: minden utas fizet repülőtéri illetéket, a légitársaságoktól bérleti díjat szednek, pénz folyik be a reptéri szolgáltatásokból, és persze a turisták vásárolnak, esznek-isznak a terminálokon, ami további bevételt jelent az üzemeltetőknek.
A londoni Heathrow-t is működtető cég ezért még akkor is nagyon sokat ér, ha figyelembe vesszük eladósodottságát. (A BAA a terjeszkedés – többek közt a ferihegyi fejlesztés – finanszírozására hatalmas kölcsönöket vett fel. Legutóbb éppen februárban bocsátott ki hárommilliárd eurós kötvényt.)
De nem csupán a turizmus lökte az égbe a BAA részvényeinek értékét, hanem az is, hogy a spanyol vevő egyben az ország és Európa egyik meghatározó építőipari vállalkozása. A Ferrovialnak ugyanis nemcsak a turistaeurókból származik haszna, hanem a már elindított és most tervezés alatt álló fejlesztésekből is. A reptérépítkezések és a hozzájuk kapcsolódó szálloda-, parkoló-, közút- és vasútfejlesztések további milliárdos megrendeléseket hozhatnak a tulajdonosnak, így hosszú évekre lekötheti – részben kihasználatlan – kapacitásait. Ezért sem volt meglepő, hogy a ferihegyi tenderen több, a spanyol Ferrovialhoz hasonló cég is indult. A versenyben akkor alulmaradó német Hochtief vagy a szintén spanyol Abertis ugyanis a reptér-, út- és vasútépítésekben éppúgy otthon van, mint az üzemeltetésben. A Ferrovial tehát most balról előz, s nemcsak a budapesti "drágakövet" szerezheti meg, hanem tucatnyi repteret – közte a világ legnagyobb légikikötőjét, a londoni Heathrow-t.
A nagy hitelminősítő intézetek az adósságai és a Budapest Airportért kifizetett rekordár – 1,3 milliárd font, azaz 465 milliárd forint – miatt leminősítették a brit céget. Ám úgy tűnik, sem a Standard & Poor’s, sem a Moody’s hitelminősítése nem szegte kedvüket a most konzorciumba tömörülő vásárlóknak, s talán már ezen a héten megvehetik a BAA-t. Bár az is lehet, hogy az utolsó pillanatban még magasabb árat kínál az ausztrál vagy az olasz cég, netán ringbe száll a szintén brit Star Capital befektetési társaság…
Ha a BAA nem birtokolná a budapesti repteret, akkor bizony csak egy rövidhír lehetne a multiügylet, így azonban célszerű figyelemmel kísérnünk a londoni fejleményeket. Nem mindegy ugyanis, hogy az új tulajdonosok – ha lesznek – milyen tempóban és hogyan fejlesztik tovább a ferihegyi légikikötőt. Aggodalomra, úgy érzem, nincs ok. A régi és a leendő tulajdonosokat ugyanazon cél vezérli: a minél gyorsabb és minél nagyobb haszon a budapesti befektetésből is. Ehhez pedig erőteljes, talán még az eddig bejelentettnél is gyorsabb és nagyobb fejlesztésekre van szükség Ferihegyen. Ha a zászlócsere ezt is jelenti majd, egy cseppet sem bánjuk.

 Szakonyi Péter munkatárs