Épült: 1837-1847 Budapest
1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a mûvelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyûjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentõs alakját, aki addigra már komoly hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A múzeum 109 x 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belsõ udvarral. A párkány magassága a felszíntõl mérve 24 m, beépített alapterülete 7894 nm, köbtartalma pedig 157 600 köbméter. A nyolcoszlopos, római stílusú portikusz 34,7 m széles és 27,3 méterrel lép ki a homlokfal elé. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotása: középen Pannónia nõalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és mûvészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítõjének nyújt át. A jobb sarokban lévõ alak a Dunát, a bal sarokban lévõ a Drávát szimbolizálja. Az épület belsõ kiképzése a klasszicista stílusnak megfelelõ. A fõlépcsõ falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

Több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1802. november 25-én Széchényi Ferenc a magyar nemzetnek ajándékozta gazdag gyűjteményét, megteremtve ezzel a Nemzeti Múzeum alapjait. Itt kapott helyet a könyvtár, de itt indultak a történelmi, művészeti, néprajzi és természettudományi gyűjtemények is. Ezért ma elmondhatjuk, hogy ez a múzeum teremtette meg valamennyi országos múzeumunk alapját.

A gyűjteményi anyagok felszaporodtak, így idővel külön vált a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Természettudományi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Nagy lehetőséget teremtett a múzeum fejlesztéséhez, hogy 17 évvel ezelőtt, 1985-ben a Széchényi Könyvtár mai helyére költözhetett, s ez fokozódott, amikor a Természettudományi Múzeum is saját, különálló épületet kapott. Így lett meg a lehetősége annak, hogy az épületbe költöztessék a budavári palota "A" épületből a Legújabbkori Történeti Múzeumot, s a Nemzeti Múzeum a magyar történelem múzeumává válhatott.

• Dosszié: Tudás fája
• A Halászbástya
• A Szent István Bazilika
• Budapest III. kerület
• Budapest II. kerület
• Budapest IV. kerület
• Budapest VII. kerület
• Budapest VI.kerület
• Budapest V.kerület