A Halászbástya

2005.11.17.

Tudás Fája
A Halászbástya nappal, este, gyakori uticél. Szinte minden Budapestre látogató turista felkeresi. Mutassuk be nekik!

Az építmény voltaképp egy fedett sétány- és lépcsõrendszer, helyenként kilátóként használt tornyokkal. Az eredeti tégla várfalra épült rá, anyaga fehér mészkõ, a lépcsõfokok gránitlapok. Déli folyosója az egykori, az alatta fekvõ, fõleg halászok lakta negyedrõl elnevezett Halász-bástya elfordított L-alakú szakasza, a bástya déli tövébõl induló, szintén átépített, immár hangulatos Jezsuita-lépcsõvel, mely a Víziváros felé vezet; északi töve díszes kapuval csatlakozik a középsõ, H-alakú díszlépcsõhöz, mely a mai Hunyadi János útról jön fel; a díszlépcsõ felsõ kapujától pedig az északi folyosó az egykori Híradás-bástya vonalát követi, a bástya kiszögellésén ülõ emeletes, kõcsipkés jelzõtoronnyal, ennek a szakasznak a végét pedig Julianus barát késõbb odaállított szobra zárja le.

Az egész építmény pedig a korábbi épületek közül kiszabadított Mátyás-templom tövében keletkezõ tér keleti falául szolgál, illetve a fõ gyalogos feljárási útvonalat biztosítja. Az eklektikus fogantatású építményen a neoromán stílusjegyek uralkodnak, a félköríves nyílászárók és a gyakori "kõcsipkék" varázsolják történelmi hangulatúvá ezt a modern térszervezésû alkotást.

Nagyobb kép

 Schulek Frigyes
(Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.): építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, Schulek János apja.

Akadémiai tanulmányait Bécsben Van der Hüllnél, majd Friedrich Freiherr von Schmidtnek, a bécsi Stephansdom építőjének mesteriskolájában végezte. 1870-ben Pesten telepedett le. Ezután Steindl Imre irodájában dolgozott. 1871-ben a Mintarajziskola tanára, 1872-ben a Műemlékek Országos Bizottságának építésze lett. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1917-ben rendes tagjává választották. 1903 és 1911 között a középkori építészet tanára volt a budapesti műegyetemen. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel.

Tervei szerint épült:

a szegedi református templom (1880 – 83);
a budapesti Halászbástya (neoromán, felavatva: 1903),
a budapesti jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony (1910).