Mi lett volna? Szóltam nekik, hogy ne fárasszuk egymást, úgyse mondok semmit. - De hiszen legutóbb mondtál! Húsz embert meg vállalkozást köptél be, hogy nekik hordtad a Kulcsár pénzét. -
És mi voltam én akkor faszikáim?
Tanú.
Na ugyebár. Arról nem beszélve, hogy a Főnök ügyféllistájáról úgyis tudnak 141 nevet, annyi meg eszembe se jutott, csak azok, akik nem fizettek jattot. Most viszont azt találták ki az ügyész urak, hogy legyek pénzmosási gyanúsított.
Én! Egy ártatlan taxis.
Ez olyan, mondta még egy zsernyák is, mintha buszsofőröket kéne bûnsegédként kihallgatniuk, mert az ő járatán vitte valaki kofferban a fölaprított asszonyt.
És ha még ez sem volna elég, akkor fölvilágosítanám a jogban járatlan közönséget, hogy a pénzmosási gyanú rég nem is áll, hiszen többek közt ezért ment ki a Főnök Ausztriába. Ahol csak olyan pénzt lehet mosni, amit más lopott el, a saját lopást maximum a mosógépben, ha valaki benn felejti a nadrágjában.
Gyuszinak, a taxisnak attól is szép lehet az élet, hogy egy méternyit nem kell dolgoznia. Hónaphosszat a Főnökre vár, de az is lehet, hogy csak néhány év múlva találkoznak, mint két büntetlen előéletû, vastag úr, akiktől ráadásul fél a politikai meg a gazdasági felvilág.
Azért biztosan lennének, akik próbálkoznának. - Hé, Gyuszikám, szólnának be, lenne itt egy kis fuvar a Rózsadombra meg a Szabadság-hegyre. Csak annyit mondjon, hogy az új banktól jött meg az új elszámolás! -
Dokumentum? - kérdezném. - Miféle dokumentum, bambulnának, én meg mondanám, hogy olyan Székely-féle, amit rögtön filmre, magnóra is vesznek, már persze, ha mûködik az apparát. Mert ezek a marhák nem fogják föl, hogy a magyar bûnüldözés egy csapatának mostantól az a dolga, hogy figyelje a Taxis Gyulát, ha már másokat nem figyelhet. És ha valaki megkérdezné, hogy másokat miért nem figyelhetnek, akkor tudnám, hogy na, ez egy ügyészi nyomozó vagy hogy a rossebbe hívják.
És ha a Taxis Gyuszi lennék, akkorákat röhögnék otthon, újságolvasás közben, hogy ha lenne még egy kezem, a térdemet csapkodnám. Főleg, mikor ahhoz a részhez érnék, hogy a rendőrök négyzetméteres papíron rajzolják föl a cégeket, a pénzek útját, meg a mögöttük álló "gazdasági eseményeket”, mert én tudnám, hogy minden gazdasági esemény minimum kétszer lett hol ide, hol oda utalva, miközben én nejlonszatyrokban vittem őket a hátsó ülésen, hogy ne legyen gond.
Egyébként, ha valami nincs, az nincs. Gond. Egy szál se.
A Demeter Ervinék is el vannak foglalva, plusz a publicitás, hogy minden tévécsatornán elmondhatják, hogy az érintett kormányoldal (az érintett ellenzék) obstruál, mert azok vitték el a pénzt házépítésre, pártkampányra, úgyhogy a tisztelt lakosság lesz szíves levonni a konzekvenciát.
Ha Taxis Gyuszi volnék, csak azt nem szeretném, ha a Főnököt gyalázzák. Hogy nem volt brókervizsgája, se érettségije, csak a nyolc általános, ami pedig nem jelent mást, mint hogy ki kéne tüntetni azt az elemi iskolát, amelyik ilyen diákot produkál, miközben a diplomásoknak kinn van az összes seggük a nadrágból. Miért, szerintük N. Éva, a Rábaköz egykori szépségkirálynője miből doktorált? Vagy a fiúja, aki szólt, hogy hiszen szívem, te is ott vagy a csornai K&H-nál! Ha egy kicsit fölhúzod a térdeden a szoknyát, van neked olyan rábeszélő képességed, hogy az értékpapíros ügyfelek ész nélkül nálad fektetik be a hozamukat, te meg a retikülödbe a pénzüket. A különbség annyi, hogy N. Éva saját zsebre dolgozott, tehát lebukott. K. Attila meg, ha a Jóisten és mások is úgy akarják, nem fog. Amiből majd, ha a legtanulságosabb magyar népmesék egyikét meséljük az unokáknak, soha ki ne hagyjuk Taxis Gyulát.

R. Székely Julianna

Magyar Hírlap
2003-11-29

• Még több régiség
• Havi három-négyszázezer forintért fuvarozta a milliókat taxis Gyuszi
• Taxis Gyuszi is a Zóna Taxit erősíti