– Először tiltakoztam, mert már úgy megszoktam a teherkocsit, de azt mondták a főnökeim: vagy vállalom a személytaxit, vagy megkapom a munkakönyvem – mesélte a Takaréktár utcai droszton tegnap Magyari Ferenc, hogyan is lett belőle taxisofőr. Az ultimátumot 1959-ben kapta, de Feri bácsi azóta is a volán mögött ül – ő Szeged legrégebbi, ma is dolgozó taxisa.

A jogsit még a néphadseregben szerezte: egy amerikaiak által kiszuperált, háborús Dodge-on tanult meg vezetni 1954-ben. A leszerelés után nehezen kapott munkát: volt rakodó és napszámos is. Utána a Taxi 3 egykori elődjéhez, a Volánhoz került – szintén rakodómunkásként. Később a szamárlétrát végigjárva a szervizben tanulta meg az autószerelést, majd „segédvezető" lett, végül tehertaxira került. Eztán kapta a visszautasíthatatlan „felkérést" – amit viszont azóta sem bánt meg.

– Akkoriban összesen négy droszt volt Szegeden, én a Takaréktár utcaira kerültem. 60-70 taxis jutott 30-40 kocsira: minden kocsin ketten dolgoztunk. Az alapdíj 4, a kilométerdíj 3 forint volt – emlékezett a 76 éves kora ellenére jó kondiban lévő sofőr, aki ma már csak reggel 7 és délután 1 között vállal fuvart. Utána – tavasztól őszig – legtöbbször a család subasai telkén kertészkedik.

– Egy Warsava volt az első vállalati kocsim, utána jött még egy, majd két Volga és 11-12 Zsiguli meg Lada. Mióta saját kocsival dolgozom, 2 Lada és egy Audi 80-as kopott ki alólam – összesítette eddigi gépkocsifogyasztását a jelenleg Volkswagen Jettával furikázó veterán taxis. A kedvencei a Volgák voltak – megbízhatóságuk és a korban egyedülálló kényelmük miatt. Mint mondta, a rendszerváltásig másfél millió kilométert taxizott – azóta úgy 7-800 ezret. Ezzel az eredménnyel közel 60-szor végigjárhatta volna az Egyenlítőt. Csak egyszer érte komolyabb baleset: 1994-ben egy kamion nem adta meg neki az elsőbbséget, és ledarálta Audija jobb oldalát. Bár a kocsi totálkáros lett, ő megúszta sérülés nélkül.

– Fuvaroztam Vaszy Viktort, Gregor Jóskát, de Mészöly Kálmánt és Korda Györgyöt is, amikor még a legendás Szeged Bárba járt fellépni. De hogy mennyi jattot adtak, vagy kikkel utaztak, arra nem emlékszem – idézte a múltat mosolyogva a taxis, aki szerint munkája egyik legfontosabb része a diszkréció. Ezért vannak dolgok, amelyekről még ma sem beszélhet.

Azt viszont szívesen elmondta: ezt az ötven évet biztosan nem tudta volna végigcsinálni, ha családja, főként felesége nem támogatja. 49 éve kötött házasságánál csak taxiskarrierje hosszabb. A hivatás egyébként a családban marad: egykor öccse, ma pedig unokaöccse fuvaroz utasokat. Feri bácsi úgy tervezi, ő fél évszázad után idén adja le a taxiórát.

Tombácz Róbert

• Szegeden 320 taxis dolgozik, de 200-220 is elegendő lenne