Pár szóban összefoglalnád? :)

Azéé nézd is végig:-)))

Hmm... :)

http://index.hu/video/2013/02/23/orban_halalra_untatta_a_hallgatosagot/ :-)))

...hm...a 4. pont, remélem csak véletlen, mert akkor az egész arról szól, hogy a hatalmat átmentik a jobbikba....

Elnézést, de a tomajert kérdeztem... Nem akarom, kogy kielégíts.

A káros nyugati befolyás műve volt, hogy a tatárral, törökkel (testvérnépeinkkel) hadakoztunk. A Tatárok és Törökök elleni háborúink nem magyar érdekeket szolgáltak

Sokkal inkább a Töröktől, Tatártól, és később az úniótól. Persze nem az európaitól.

Szálka mester, megszoktuk, hogy khmm.. :) sajátosan értelmezed a történelmet. Azt azért elismered ugye, hogy az un. nyugattól nem sok jót kaptunk. :)

:-)))

Nem valószínű, hogy történelemből hosszabb eszmecserébe bonyolódok veled, de...jobb ha tudod, István és Gizella házassága még Géza fejedelem életében megköttetett. Sőt ő maga kérte meg a bajor lányka kezét a fia számára. Szó sem volt trónharcról. Vagy!? Géza hazaáruló volt. A szentségit a kikeresztelkedett kurafinak. Mi lesz így veletek Turul-nemzetségbéliek?

Na ne má! Mégis tartanak tőle. Orbán: "Kampány van, ki kell fogni a szelet a Jobbik vitorlájából" - uniós szinten tovatűnik a szabadságharcos retorika A Fidesz "belső fogyasztásra" szánt retorikájához képest Orbán olyannyira uniópárti volt egy rendezvényen, hogy az a résztvevőket is meglepte. II. Rendszerváltó szerint Magyarország helye az EU-ban van, még a brit kilépési törekvések is veszélyesek. EU-kritika csak a Jobbik miatt van. További részletek: http://kuruc.info/#ixzz2ta7pqoTC . Partiarc:

1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

Azért az nem baj,ha bővíted a történelmi tudásod.Hogy értsd pl:Szt István felesége Gizella ,aki II Henrik bajor fejedelem leánya volt,ők szorgalmazták Istvánnal a házasságot.Vajon miért?Nem Ő következett volna a szeniorátusi,levirátusi jog szerint,hanem Koppány,aki a nagybátya volt Istvánnak.Ott tülekedtek a nyugati számítók az Árpád-háziak körül.Az az előtti időkben nagy részben keletről,vagy saját fajtájából választottak feleséget,feleségeket.Addig nem is volt különösebb gondunk.Én a nyugatiakról beszéltem,ha értelmezted volna a mondani valómat a "nyugatról".

Azért az nem baj, ha a történelemből annyit ismersz, az Árpád-házi királyok 1301-re kihaltak. Addig viszont csak férfiak uralkodtak, akik jellemzően választottak maguknak feleséget, és nem őket választották. A korona sorsa -a vezérek idején- törzseken belül dőlt el, később a királyság korában viszont születési rend, illetve a legidősebb férfirokon elsőbbsége alapján. A feleségválasztásnak meg talán több köze volt ahhoz, hogy éppen a Bizánci birodalom vagy a Nyugat-római volt ellenség, esetleg barát. Így lett aztán bajor arája Istvánnak. Viszont a sorban megtalálható a kijevi fejedelem lánya, a lengyelé is, bizánci előkelőség, és "nyugati" is bőven. Meg szerb és kun.

Még egy kis adalék így választások előtt:-))) A demagóg, populista diktatúrák tízparancsolata egy amerikai professzor szerint Noam Chomsky (1928 – ) amerikai tudós, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyelvész professzora, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója, köztiszteletben álló filozófus, történész, a XX. század egyik legjelentősebb szabad gondolkodója, – és egy felmérés szerint az egyik legtöbbet idézett amerikai értelmiségi – megírta a populista – demagóg diktatúrák tízparancsolatát. Talán nem kell hangsúlyoznunk, hogy nekünk magyaroknak, most, 2013 -ban, Orbán Viktor rezsimjének harmadik évében miért olyan aktuális a felsorolás minden szava! A lista minden pontja mintha csak rólunk szólna, és minden bekezdés kezdődhetne úgy is, hogy “egy populista diktatúrában … ” 1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz. 2. A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását. 3. A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be. 4. A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”). 5. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására. 6. Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt. 7. Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze. 8. A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni. 9. A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni. 10. Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Titkos nyilvántartásokat kell létrehozni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. A lista nem is lehetne aktuálisabb és ránk nézve időszerűbb! Mintha 2013 Magyarországáról szólna … Vagy csupán a véletlenek furcsa összjátéka? democrat /a KMH vendégszerzője

Loptamm!!! "Kedves Olvasó! Választások jönnek. Pártjaink satnya hülyegyerekek maradtak, akik vagy beszédképtelenek s tehetetlenek, vagy szövegük delejesen kábító, ám minduntalan levesedbe hánynak, így nincs könnyű dolgod. Ha most nincs is igazán jó választás, hosszú távon rajtad is múlik, lesz-e. Fentiekből mazsolázd ki a hihetőt, elfogadhatót, s ha ezt a jövőben elvárod, s talán mások is, idővel akár párt is kerül hozzá. Akár te magad hozhatod létre. Liberálisnak ne hívd, mert tudni fogják, hogy olyan hülye szemüveges vagy, és mert a liberális nem cél, csak eszköz, ahogy a demokrata is. Egyszerűen csak tudj gondolkodni és beszélni, tudj a másik fejével is gondolkodni (vitában is jól jöhet!), fölöslegesen senkit ne baszogass, és ha belül jószándékú vagy, egyszer még valami jó is kisülhet belőle. (Most meg szavazz arra, akiről legkevésbé gondolod, hogy elveszi legalább a lehetőségét e normális jövőnek, de nagyon azért ne aggódj, hosszú távon ócska rendszert úgyis leráz ez a nép is, szóval nézz távolabbra, te magad mindig gondolkodj -- ebből ne engedj! --, sose figyelj arra, aki magasztosan beszél, mert valami helyett teszi, és ha még sok ilyen akad, idővel tán felülre is kerül pár vállalható darab.) 1. Szereti-e Ön, ha idegenek belepofáznak az életébe? (Olyan részeibe, amivel nem sért törvényt, nem okoz másoknak hátrányt.) Ha nemmel válaszolt, Ön már félig liberális. 2. Belepofázik-e Ön mások életébe? (Olyan részeibe, amivel azok nem sértenek törvényt, nem okoznak Önnek hátrányt.) Ha nemmel válaszolt Ön elveiben teljesen liberális. Az utolsó kérdés sajnos itt és most eldöntetlen marad, mert sajnos nem Ön tudja megválaszolni: 3. Mások szerint Ön belepofázik-e az életükbe? (Olyan részeibe, amivel azok nem sértenek törvényt, nem okoznak Önnek hátrányt.) Ha azok a mások nemmel válaszolnának, Ön elveiben és életvitelében egyaránt liberális (még ha ez most szíven is üti, de ne aggódjon, a teszt anonim). Liberálisnak lenni ugyanis szimplán a fentieket jelenti: egyike azon együttélési szabályoknak, mint nem köpni az asztalszomszéd levesébe, nem fújni orrunkat a kabátjába, nem hamuzni az urnába, és társai. Ennyi. Minden más csak vagy következik ezekből, vagy rábonyolították. Nincs közvetlen köze jobb- vagy baloldalhoz, és a neoliberálisnak nevezett gazdaságpolitika is csak egy közvetett vadhajtása (egy végletesre sikerült átültetése a gazdaságba). Szintén már nem közvetlenül a liberálisság, de közvetve kapcsolódik hozzá a mások gondolkodásának megértése, hogy mit miért tesznek úgy, ahogy, és szükség esetén olyan megoldások keresése, melyek az érintett felek számára a leginkább elfogadhatóak. Ez annyiban lép túl a fentieken, hogy már nem csupán nem baszogatom a másikat, de esetleges problémáinkat többségi helyzetből se izomból nyomom le a torkán, hanem veszem a fáradságot megérteni a gondolkodását, az ő szempontjait, és kihozni a közösen kihozható legjobbat, mert hosszú távon úgyis visszaüt, ha nem. Sajnos ebben már nem vagyunk olyan jók, pedig ehhez sokszor nem képesség kell, csupán némi türelem: hogy mielőtt leugatunk valakit, rászánjunk 15 másodpercet gondolkodni kicsit az ő fejével. Néha meglepően könnyű, pl. mikor megugrasztjuk a gyalogost, majd kiszállva öklöt rázunk az autósra. Vagy ügyintézőként elhajtjuk az ügyfelet, miért ezt a melléket hívta, aztán máshol ügyintézve megsértődünk, mégis honnan kéne tudnunk az összes hülye melléküket?! +++ Már maga a liberalizmus is egy olyan tudományoskodón hangzó szó, ami árt ennek az egésznek. De azért most én is így fogom hívni, mert egyszerűbb nevét nem ismerem. A politika hadszínterén leggyakrabban baráti tűzben hal meg. Legnagyobb ellenségei ugyanis maguk a liberális pártok, akik legtöbbször túllihegik s -bonyolítják, -okoskodják, olyan dolgokat is belemagyarázva, melyek nem következnek belőle, s ezzel túl messzire dobják át annak a lónak a túlsó oldalára. Rigolyásan tabuként kezelnek bizonyos dolgokat, így sok olyan téma van, amiben egyszerű szemlélő számára vitaképtelennek tűnnek. Nyilván lehetetlen lefolytatni olyan társadalmi vitákat, amiben cigányokról, hajléktalanokról, melegekről nem lehet kimondani a többségi társadalom vélt és valós félelmeit s panaszait (mert igen, vannak jogos félelmei és panaszai is). És akinek egy vitában nem hallgatják meg jogosnak akár csak érzett panaszát, az abból a vitából kiszáll, és máshol keresi igazát. S lesz, aki megadja neki. Márpedig demokráciában meg kell győzni a többséget, magas lóról orrfelhúzva észt osztani csak az tegye, akinek van akkora tehetsége népet kábítani, mint jelenbéli Urunknak. Aki a Máguson fanyalog, és demokráciáért sír, az tanuljon meg egyszerű, érthető nyelven beszélni, érvekkel vitatkozni, bármilyen véleményt meghallgatni, aztán ha hallotta, nem sápítozni rajtuk, hanem vitatkozni velük (((vagy akár elfogadni, ha -- nagy ritkán -- jobb érv a mienknél...))). A népet az győzi meg, aki hajlandó leereszkedni hozzá, hogy beszéljen vele. Nem kell neki gügyögni, mert (sokan nem hiszik, de) felnőtt: de aki nem hajlandó értelmesen magyarázni neki, az ne picsogjon, ha olyan után megy, aki legalább mélyen a szemébe nézve tud egyszerű szavakkal hazudni. És akkor ki mondja el ennek a népnek... ...hogy megéri a cigányság felemelésébe pénzt/paripát ölni, mert magunkkal szúrunk ki, ha nem tesszük, persze nem szimplán segélyezve, hanem értelmesen, de hogy mi az értelmes, az is csak értelmes vitákban forrhat ki, és ezek is csak akkor vihetők végbe, ha a társadalom egyetért bennük és mögéjük áll, ...hogy a hajléktalanok drága köztereken tartását illene már akkora pazarlásnak érezzük, hogy megérné elegendő szállót építeni, és akkor hülyék lennének huzatos padokon aludni, és hogy aki még képes rá, annak felemelésébe érdemes fektetni, de meleget annak is adjunk, kibe már csak hálni s inni jár ide a lélek, mert annyi emberségre tartsuk már magunkat, főleg ha kényesek vagyunk szép köztereinkre, hogy embert utcán megfagyni nem hagyunk, pláne, ha büszkék vagyunk rá, hogy népünk jó vérből való és nem tuskó, ...hogy ha belebeszélek hogy a szomszéd férfival vagy nővel léphet házasságra, mert akkor érzem jól magam e világban, ha mindenki az én vallásom szerint él, s az efféle tiltások törvénybe öntését divatba hozzuk, nagyon hamar lesznek ötletek, amik a mi levesünkbe köpnek, sőt: hánynak. Itt emlékeztetnék a Római Birodalom oroszlánjaira, akik az akkori társadalom szemében hasznos tevékenységet végeztek bizonyos bajkeverő szekták megfékezésében. Kevés olyan abszolút igazság van, ami minket mindig szeret, s ne ennék meg boldogan az oroszlánok. ? Ha senki, akkor a nép maga keres igazságot vagy olyat választ, aki egyszerű igazságokat hirdet. Mély és olcsó kínai igazságokat, melyek kevésből kijönnek, gyorsan hatnak, a többség fülének kedvesek, s bár hosszú távon szívunk velük, Mohács óta szeretünk kéjesen szenvedni. +++ Sem a liberalizmus, sem a demokrácia nem önmagáért imádni való érték, csupán praktikus eszközök, melyek védenek minket: ...a demokrácia azzal, hogy olyan dolgainkban, amiket társadalmi méretekben tudunk csak játszani, hosszú távon minél inkább a többség véleményét próbálja érvényre juttatni, és ugyan kijátszható (ld. pl. ...), de épp' ezért kell védeni, míg hatékonyabbat nem találunk, (mert a puha diktatúra rövid távon lehet hatékonyabb, csak ahhoz nagyon bölcs vezér kell, aki tényleg mindig a legjobban tudja, és ebbe később se szédül bele, és ez annyira ritka, hogy nem érdemes kockáztatni (mondjuk az utódját ugyanazon hatalommal, mert a demokrácia nem épül vissza magától hirtelen a bölcs vezér halála után)) ...a liberalizmus meg azzal, hogy a többségnek se enged belepofázni olyan dolgainkba, amihez nincs köze. Sokszor nehéz kérdés, mihez van, mihez nincs, de ha az elv sincs, akkor mindenhez van köze, és aztán majd semmin ne csodálkozzunk... +++

Sajnos általában a nyugat nekünk mindig az ellenségünk volt, sunyi, alávaló módon. Így a történelmünket is ők írták. Pl. finnugor eredet. Nem véletlen volt, hogy igyekeztek az Árpád-házzal rokonságba kerülni. Aztán mikor sikerült végre meggyengíteni a magyarságot, már pofátlanul hamisították a történelmünket. Előbb-utóbb úgyis kiderül az igazság.

Valószínű, hogy van mert mi nagyon régi székelycsaládból származunk tudod! Nem fattyúk! kielégítő?