Ha így folytatod nem leszel jóba city315el. Mellesleg onnan kanyarodtunk el már megint ide,hogy city315 nem hajlandó megnézni az éjjeli menedék c. műsort,ahol imre kertesztől is idéztek. Te hajlandó vagy?

Gyermekek emlékei a holokausztról Egy 7 éves kisgyerek így beszélt a megtapasztalt borzalmakról: "Hatalmas barna patkányokat láttam szétszaladni mindenünnen; úgy futottak el mellettünk, mint a csirkék. Először borzaszóan meg voltam ijedve, de aztán hozzászoktam. Jobb patkányokkal lakni, mint a németekkel - a patkányok nem tudják megkülönböztetni, ki a zsidó, és ki nem. De a németek tudják, hogyan kell a zsidókat mind egy szálig meggyilkolni." 1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. Minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt; Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. 1945. január 27-én, a haláltábor felszabadításakor mindössze 7500 túlélőt találtak.

Az életedben kiemelkedő szerepet játszik a szám misztika. A hatos szám nálad varázserővel bír.. 6 százezer,6 millió... Azt nem értem csak,hogy miért a citynél vagy? A 6x6-nál lenne a helyed! :)))

Kb másfél hete láttam,kora reggeli időpontban az M1-M7 bevezető szakaszán az Egér út elött a barna Budapest táblára rá volt szerkesztve egy nagyméretü kartonpapír jó minőségü nyomtatásban Tel-Aviv felirattal !

Kb másfél hete láttam,kora reggeli időpontban az M1-M7 bevezető szakaszán az Egér út elött a barna Budapest táblára rá volt szerkesztve egy nagyméretü kartonpapír jó minőségü nyomtatásban Tel-Aviv felirattal !

Remélem sikerült pihenned ,s tiszta fejjel kérlek fejtsd ki történelmi ismeretem hiányát. Érdeklődve várom.

Nem tudom hallottál e róla,hogy kertészedről bebizonyosodott,hogy nagy mesemondó,nem igazán illik a képbe a története.

A történelmi ismereteid enyhén szólva hiányosak. Nézz utána jobban! Nekem most már pihennem kell mert vasárnap is meló van! Jó éjt! Mellesleg tisztelettel kérdezem,hogy miért nem vagy képes megnézni azt a műsort? Mi megnéznénk amit te raksz fel. Ez is egy különbség... :(

Nem félek hidd el. De tényleg nem nézem meg. Kérdezném tisztelettel Tőled a Kertész Imrét miért kisbetűvel irtad, de öszintén.Nem tartja magát magyarnak? Öszinte lehetek meg is tudom érteni érte. A Te Magyarjaid tétlenül nézték ,hogy ártatlan gyerekként koncentrációs táborba vitték s a családját elpusztitották a másik 600000 ártatlan magyarral.Erröl mi a véleményed?

Hírtv! Célpont most!! A szavazóbázisotok! :(

Mellesleg igazad van. A műsor dióhéjban: Az utca emberét kérdezik ,tudja e mi köthető okt. 23. -hoz. Magyar és "magyar" íróktól idéznek. Mint pl.:Wass Albert és imre kertész. imi igazán szennyes dolgokat mond. Tulajdonképpen nem is tartja magát magyarnak. Nézd meg ciki315,ne félj!

Itt a baj... Elvakult vagy. :(

Elnézésedet kérem de én ilyen szennyes dolgokat nem nézek sajna.

Nézd meg te is amit belinkeltem,na meg a verset ne feledd elolvasni. Akkor talán rádöbbensz és nem fogsz ilyen cikit írni 315.

Na erröl beszélünk mi nem jobboldali vakok s hülyék:-(( Aki nem azt a követ meri fujni s még ráadásul le is meri írni az huzzon innen. De az egész családjával persze nehogy 1 ellemszavazat is legyen.Éljen s virágozzék a 100% os nyerés. De ha lemennék a szintedre, amit semmi képpen nem szeretnék!!!! Akkor azt is irhatnám hogy a nickneved minősit. Valóban nagyon egyszerű s primitiv vagy. S azt is irhatnám hogy te meg anyáddal oda ahova gondolom ,de ugye ezt nem tenném a világ kincséért sem:-)))

[url=http://tdyweb.wbteam.com/EjjeliMenedek0123.htm]neduggi,nagyon ajánlom fegyelmedbe ezt az éjjeli menedék c. műsort,az előbb is belinkeltem,de ugye ismétlés a tudás anyja. Nézd meg és akkor majd remélem megérted mi a bajunk veletek! Az eszterháziaitokkal,kertész imikéitekkel...[/url]

Patkányok honfoglalása A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Öszszegyűjtötte a veteményt, és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, a rétekről a szénát és az erdőből a tüzelőfát. Tél kezdetén beterelte állatait a legelőről, meleg istállókban adott szállást nekik, és gondoskodott róluk. Így élt az ember. Még tudni kell azt is, hogy a ház kéményén tavasztól őszig gólyák álldogáltak, s az eresz alatt egy fecskepár fészkelt. Tudni kell, hogy tavasszal rügyező nyírfák illata vette körül a házat, s nyáron madárdal és sok virág. A háznak nagy vaskos falai voltak, s az ember évente egyszer fehérre meszelte őket, kivéve ott, ahol a vadrózsa kúszott reá. Ez a vadrózsa június derekán virágzott, s olyankor a szélesre tárt ablakon keresztül az illat beömlött a szobákba. Így élt a ház és benne az ember, sokáig. Egy borús őszi napon, mikor az eső zsinóron lógott az égből, valahonnan két kis ázott patkány érkezett. Messzirõl jöttek, fáztak, éhesek voltak. Meglátták a házat, besurrantak a nyitva hagyott ajtón és elrejtőztek a pincében. Ennivalót bőven találtak, jóllaktak, és hamarosan hízni kezdtek. Télen már fiaik voltak s tavaszra megint. A fiatal patkányok, akik ott nőttek fel, már otthonuknak érezték a házat, és úgy futkostak a pincében, mintha övék lett volna. Az ember eleinte meg sem látta őket. Később észrevette ugyan, hogy valami eszi a veteményt, de nem törődött vele. Volt elég. Jutott belőle annak, aki éhes. Egyszer aztán meglátott egy fal mellett elszaladó patkányt. – Milyen apró, és milyen félénk – gondolta. – Éljen hát ő is, ha akar. És telt az idő, és a patkányok szaporodtak. Először feltúrták a pincét. Aztán ásni kezdték a falakat. Kanyargós, mély lyukakat fúrtak belé, keresztül-kasul, és itt-ott már a szobákba is eljutottak. Az ember csóválta a fejét, mikor szobájában az első patkánylyukat meglátta. És mert nem szerette a rendetlenséget: betömte, és bemeszelte a nyílást. Másnap reggelre újra ott volt. Az ember háromszor egymás után tömte be, és a patkányok háromszor egymás után fúrták ki megint. Akkor az ember legyintett, és azt gondolta: – Ők is kell, hogy éljenek. S ha nekik csak így jó, hát legyen. És attól kezdve nem tömte be többé a lyukakat. A patkányok pedig rohamosan szaporodtak tovább, és szaporodtak a lyukak a ház falában is. Már nemcsak a pincében, hanem a kamarában, a padláson, sőt éjszakánként a szobákba is besurrantak, és megrágtak minden megrághatót. Egyszer aztán, amikor az ünneplő csizmáját kezdték rágni, az ember megharagudott, és odasújtott botjával. Az egyik patkányt fejbe találta éppen, s a patkány kimúlt. Vérig sértve röffentek össze erre a patkányok, és azonnal kihirdették, hogy az ember ellenség, aki nem hagyja õket élni, szabadságukat korlátozza, jogaikat mellőzi, gyilkos, gonosz és önző. – Nem leszünk a rabszolgái tovább! – visította a főpatkány egy zsírosbödön tetejérõl. – Követeljük a szabadságunkat és a jogainkat! És a patkányok elhatározták, hogy harcot kezdenek az ember ellen. Az ember minderről nem tudott semmit. Haragját hamar elfeledte, vett más ünneplő csizmát magának, és nem törődött a patkányokkal tovább. Pedig akkor már rengeteg sokan voltak. Megették a pincében az összes veteményt, a kamarában az összes lisztet és az összes sajtot, sőt már a szalonnát is rágni kezdték, pedig tudták, hogy az az ember legféltettebb kincse, amiből még a kutyájának sem ad. Az ember, mikor ezt észrevette, fogta a megmaradt szalonnát, rúdra kötözte, s a rudat a dróttal fölakasztotta a gerendára. Ebből lett csak az igazán nagy felháborodás a patkányok között. – Szemtelenség, gyalázat! – kiabálták, mikor rájöttek, hogy nem férkőzhetnek hozzá. – Elrabolja az élelmünket, kifoszt, kizsákmányol! Nem tűrjük tovább! És föllázadtak. – Mienk a ház – hirdették ki maguk között –, mienk is volt örökké, csak megtűrtük benne az embert, amíg jól viselte magát! De most elég! S egy éjszaka, amikor aludt, rárohantak az emberre, összeharapták, kikergették a házból, messzire elüldözték, s aztán büszkén kihirdették a kertnek, fáknak, az állatoknak és a madaraknak – még a virágoknak is –, hogy a ház nem ember-ország többé, hanem patkány-ország, jog és törvény szerint. S azzal uralkodni kezdtek patkánymódra. Mindent felfaltak, ami ehető volt, és mindent megrágtak, ami nem volt ehető, de szemük elé került. Kiürült rendre a pince, a kamara és a gabonás. Elköltöztek a madarak, elpusztultak a virágok, a ház fala omlani kezdett és megfeketedett, fák és virágok illatát bűz váltotta föl. A vetemény ott pusztult a földben, mert nem szedte ki senki. A gyümölcs megérett, lehullt, és elrohadt. A gabona aratatlan maradt, kimosta az esõ, kicsépelte a szél. És eljött a tél, és a patkányok addigra már megettek mindent, ami ehető volt, megrágtak mindent, ami rágható volt. És akkor éhezni kezdtek, mert nem volt egy szem gabona több, és az ajtók hasadékain, meg a falak odvain besüvített a szél, a megrongált tetőn behullott a hó, és nem tudtak segíteni magukon. Elõször veszekedni kezdtek, marták és ölték egymást, rágták és ették egymást, de végül is nem tehettek egyebet: fölkerekedtek és otthagyták a tönkretett birodalmat. Az ember pedig tavaszra szépen visszajött megint, rendbe hozta a tetőt, kitakarította a házat, a falakat megigazította, kimeszelte, a földet felszántotta, vetett és ültetett, s mire megjött a nyár, újra virágillat és madárdal vette körül a házat. Őszire ismét megtelt a pince, a kamara és a gabonás, és mire megjött a tél, olyan volt már minden, mintha semmi sem történt volna. Azonban elrejtőzve maradt mégis néhány patkány a falakban, vagy a pince gödreiben. És amikor az ember észrevette, hogy újra szaporodni kezdenek, hosszasan elgondolkodott, hogy mit is tegyen velük. Ti is gondolkodjatok, s aszerint cselekedjetek! (Wass Albert)

Wass Albert: A patkányok honfoglalása

Ezért utállak titeket neduggi,nézd meg,egy bizonyos eszterházy miket mer mondani...kb.9 perctől

Bármit mondhat bárki... Nem vezethet olyan ember (és olyan párt) akiről kiderűl, hogy évekig hazudott a népnek-választóiknak!!! E felől nem lehet vita!!!Mindegy kinek ki a szimpi, hazug ember(és kormány) nem maradhat tovább egy percig sem!!!Szégyen gyalázat hogy ennyi birka van ebben az országban akik még ezt sem tartják egyértelműnek és mindezek ellenére továbbra is éltetik a hazugokat!!! Széchenyi és Kossuth karddal verték volna ki őket a parlamentből!!! Senkiházi a gyurcsányi, aki csak táncolgat örömében mert éltetik a birkák még ezek ellenére is!!!