[youtu=SZzfeCN8BUw]

Az én kedvencem is írt világ csodájáról. :) Pl. itt: "Egy bosszus leány A bokrok közé dobta csengőjét S most halványan figyel az elveszett csengő szavára."

Imádom. :) József Atilla levele Vágó Máriához-részlet Pest, 1928. okt. 10. „Tükröm, szívem, mennyezetem, a napi politika aljas, sőt minden politika, az viszi csődbe minduntalan az emberiséget, amire pedig te vállalkoztál [ti. Vágó Márta szociológiát tanul, és ekkor a szegénynegyedekben dolgozik Londonban.], az annak a kölyke. És más nem is segít, csak a makulátlan idealista filozófia-metafizika a szellemiekben és a tiszta erkölcsiség a lelkiekben. És akkor segített az ember a legtöbbet, ha mint egyén azt mondhatja: tégy úgy, mint én. Gondolkozz a gondolatért, s szeress a szeretetért, költs a költészetért – és egy emberélettel közelebb van a jóság és a szolidaritás teljessége, mindenki számára. Mindaddig balgaság az önfeláldozás, amíg az ember saját maga Istennél kisebb szempontok szerint irányítja, tehát olyan szempontok szerint, amelyek lehet hogy az igazság hordozói, de ha kétségkívül azok, akkor – gyakorlatról lévén szó – csak a történeti igazságra vonatkoznak, nem pedig az ezeknél százszor elvontabb örökkévalóra. Aki segíteni akar, az ne tegye elvvé a segítséget, annak ilyen tekintetben ne legyen elve és ne válasszon ki magának bizonyos esetcsoportot, mert így sohasem fogja megtudni, hogy vajon köd-e vagy pedig fényesség az, amibe legmagányosabb pillanataiban, amikor édes testvére lesz az abszolútumnak és így mindenkivel, akivel ez bármikor megtörténik, belebámul. Édes szerelmem, az ember egyszerre él az életben és az örökkévalóságban és ha ezt tudja, akkor könnyen választhat, azazhogy azonnal rátalál az Ethoszra: mindent úgy tegyen, mintha csak egy élete volna, és pedig nem történeti, hanem örökkévalósági, tehát lehetőleg ne fizikai, hanem szellemi, fizikai csupán annyi, amennyi saját egyéni történeti életéhez szükséges. Ezért olyan borzasztó az amerikanizmus és általában a kapitalizmus, mert minél több fizikai tevékenységre kényszerít, értsd ebbe az olyanokat is, mint a könyvelés – azonban mindezekből nem az következik, hogy no, most elmegyek proletárgyerekek nevelőjének, hiszen ezt már nem lehet nézni tovább! – mert ezáltal történelmi életemnek nyitok nagyobb és nagyobb tért, mert az a kevés szellemiség és lelkiség, amellyel ez a munka kecsegtet, csupán csalétek a legjobbhiszeműek számára (akik ezzel nem »állást« akarnak szerezni), és arra való, hogy a magát erre adó ember örökkévalóságát megölje. Hiába mondod azt, hogy ennek meg kell gyökeresen változnia, ennek a kizsákmányolásnak, amely nem azért kizsákmányolás, mert a tömegek éheznek stb., hanem azért, mert vannak tömegek, mert tömegekké tette az embereket az, hogy vagy lemondottak, vagy lemondatták őket szellemiségükről részben jobb fizikai előnyökért, részben kényszerítették őket, – tehát hiába hívod a gyökeres változást azzal, hogy most egyelőre mégis segíteni kell: mert így tetteid belekapcsolódnak az üzembe, tehát hozzájárulnak, még ha gondolatod tagadja is a hozzájárulást. Ne érts félre, nem azt akarom, hogy »forradalmár« légy a szó politikai és történelmi értelmében, mert a kettő egy kutya. Mindkét esetben megölöd belső látásodat külső káprázat kedvéért, tehát tulajdonképpen nemhogy hozzásegítenéd az embereket örökkévalóságukhoz, tehát az igazsághoz, testvériséghez, egyenlőséghez és szabadsághoz, hanem föladván a magadét, mindezt hátráltatod.”

Naugye. Még az a szerencse hogy a mieink köré is rajzolt az Úr embereket. :DDD

Ez mi ez? Ez meg miez:)

Ez meg miez?

Na mivan? mindenki meggyógyult? :D Ááállítólag kagylók. :)

Drágám, úgy néz ki, hogy több szempontból is túlképzettek vagyunk a politikai rovatba, úgyhogy mostantól itt kell megbeszélnünk az igen dicső múltat meg a sokkal szebb jövőt is. :DDD

ismerős érzések:)

Most mondd meg... és még mi vagyunk az agybetegek.

Aki meg tud ölni egy ilyet.....azt én legszívesebben megölném.

De rég vót 2004... Azóta még tovább züllöttünk. :( Sebeők János Az állatvilág aprószentjei Brigitte Bardot öreg, s a fókabébik változatlanul fiatalok. Ez eddig senkinek sem tűnt fel? Pedig mily kiábrándító… A veterán azért szomorú, mert béke van. A természet- és állatvédelem veteránjai pedig azért szomorúak, mert háború van. Mert még mindig háború van. A harmadik világháború, az ember természet elleni háborúja, irtóhadjárata változatlan erővel s ütemben folyik tovább. Ballag már a vén diák tovább? Tovább? Az emberiségnek nem lesz érettségije soha. Most is, Kanada 350 000 grönlandi fóka lemészárlásához járult hozzá. A kvóta jövőre még több. Két esztendő alatt – 2004-ben s 2005-ben – egymillió fóka megölése a cél. Merthogy úgymond a sok fóka veszélyes, ha nem is az eszkimókra nézvést, hanem a tőkehalállományra. Mondhatnók, a fókák, ezek a tájidegen, odatelepített lények veszélyeztetik a kezdettől fogva tengerlakó s tengerjogosult ember halászatát. Eleszik a halhúst az ember elől. Ez a vadállati önzés ősemberközelben, az emberiség gyermekszobájában még indokolt lehet, ám jelenleg számomra már véghetetlenül anakronisztikus. És ezért keserít el, hogy Brigitte Bardot öreg. Beleöregszünk az értelmetlennek tűnő harcba, naponta fordul körülöttünk a világ, minden egyre abszurdabb és modernebb, anélkül hogy a természetpusztítás őseredeti folyamata csipetnyit is modernizálódna. Tudathasadás, ami való. Míg Észak-Kanadában bunkós bunkók bébifókákat vagdosnak százezerszám agyon, addig odébb épp nanotechnológiai konferencia folyik a milliméter milliomodrészéről elmélkedve. Micsoda precízió, micsoda finomság az egyik oldalon, s micsoda primitívség a másik oldalon. Sms? Puff. DVD? Durr. Laptop? Durr. Intelligens por, láthatatlan mikroszámítógépek? Az anyád, még élsz? Házimozirendszer? Figyusz, Jack, ott van egy, most megkapta. Félvezetők? Talált, süllyedt. Műholdas térfigyelő rendszer? A kutya úristenit, szemembe fröccsent a vér. Nem látok. Nem látok. Nem látok. Brigitte Bardot öreg. A fókabébik fiatalok. Brigitte Bardot még öregebb lesz. A fókabébiknek pedig felnőttkoruk se lesz. Fehér mártírokként, a természetirtás aprószentjeiként élnek majd emlékezetünkben, amíg világ a világ.

Én ilyen félős vagyok...tudod. :D

Ha már úgyis ott voltál a Hősök terénél, igazán oda jöhettél volna... Vagy később mikor toltak a fiúk....