- Piros negyven száz ulti - mondta óvatosan körbenézve Tatám.
- Felőlem mehet - legyintett Taxicar.
- Hohohogy? - kérdezte Gabikao - az előbb még töh-töhbe volt ugyanez.
- Na vezesd elő édes gyerekem - mosolygott a pallér, aki nagy kártyás volt - kontra ulti, kontra száz, én üssem a végét!
Tut óvatosan indult, meghúzott néhány pirosat, majd áttért tökre, az igazi hajtószínére, de hamar kifújt.
- Csak ennyi volt? - kérdezte Fellegvári, miközben letette a tök alsót - adjál még nekem ilyet, vagy tedd bele a piros nyolcast.
- Ájájáj, meg vágy cipve - csapkodta térdét nevetve a babaseggű fekete építésvezető.
Tut belerakta a pirosat, és fancsali arccal gondolt rá: ebben a játékban sincsen nagyobb szerencséje, vagy elszámítja mindig magát, mint a házasságában. Az asszony válni akar, megismerkedett egy fiatal suhanccal, aki Tatámnál négy évvel volt igazából fiatalabb, de szinte a gyerekének nézett ki, mivel ő korán megőszült, kopaszodott, és volt rajta túlsúly is bőven.
- Na... figyelj mán Ámon, ne álmodozz - szólt rá Taxicar - piros az alja, tedd bele a hetest!
- Mennyi volt az? - kérdezte Tatám mélán.
- Hát na mennyi? - felelt Fellegvári - piros negyven száz ulti bukva kontrázva az három húsz per kopf.
Ámon kényszeredetten lökdöste körbe az aprópénzt, gondolatai visszatértek házasságához, rádöbbent ő már nem tud asszony nélkül élni, ha otthagyja a felesége, akkor gyorsan nézni kell valakit.
Öcci, és Salvatore érkezett meg, a sörgyárban voltak, hoztak két nagy táska csatos kőbányait, beváltották a maradék sörblokkot.
- Na erről van itt nagyba szó! - derült fel Taxicar arca - hol a picsába voltatok eddig? Mán szomjan halunk itt.
- Figyelj, Demizson, ne tudd meg mennyien voltak! Kinn állt a kapunál a sor vége - felelte Salvatore, miközben már nyomkodta a kezekbe az éltető nedűt.
- Látom vége a munkaidőnek. Szevasztok! - köszönt be Jazz Lali, akit csak muslicának hívtak, mivel azonnal megérezte a cefre szagot.
- Nem mindegy Lala? - röhögött Salvatore - a lényeg megérkezett. Kérsz egyet?
- Hú... megtisztelsz Salvatore bátyám - mondta Lala, pedig ő volt az idősebb néhány évvel.
Medve a főnök sietett a buszhoz.
- Figyelj, baszd meg Tatám! Miért nem mentek arrébb, itt isztok éppen, ahol mindenki lát?
- Főnököm - itt van az árnyék, meg itt a söröd is. Hogy vagy? El voltál ma tűnve, nem is láttalak.
- Na jól van már, reggel együtt kávéztuk a büfében, nem emlékszel? Mesélted az asszonyt. Na itt van a szatyrom rakjátok bele a söröm, aztán húzok vissza.
- Főnök, majd beszélünk, van egy kis gondom. Holnap bemegyek hozzád - szólalt meg Hektor, aki eddig csak bambult kezében a csatos üveggel - összejöttem egy csajjal, kéne valami kéró.
- Jó rendben, valamit kitalálunk - kiabálta távozóban Medve.

A két nagy sporttáska gyorsan kiürült, még a vén Pujának is kellett adni, neki is volt benne blokkja. Úgy döntött a társaság, hogy átmegy a Birka nevű kocsmába, amit egyesek csak "körül szarosnak" hívtak.
Jani bá, meg az öreg Vili már foglalták a hosszú asztalt, és megrendelték a kaját. Legtöbben pacalt kértek, néhányan azonban a vesevelőre, vagy a pirított májra esküdtek friss házi kenyérrel, és kovászos uborkával.
"A kaját szét kő csapatni valamivel." - A vén Pujának mindig ez volt a jelszava. Rögtön kért is egy kör szilvapálinkát a társaságnak.
A pálinka megtette hatását, a "fogtechnikus" Demizson is kért egy újabb kört (már biztos berúgott).
Jani bá meg Salvatore szkanderozni kezdett, erre mondta a kancsal pincér, a Lajos, hogy "kimehetnétek mán a faszba a fák alá, ha megkajáltatok, ott lehet basztatni egymást!"
Úgy is történt, de itt már Salvatore, és Jani bá meg is verekedtek, birkóztak a porban. Szegény Salvatorén nem volt póló, és ledörzsölődött néhol a bőre, elég rosszul mutatott, amikor végre abbahagyták az állatkodást.
Baxi hozott egy deci pálinkát, és lefertőtlenítették a kis Salvatorét.
Nyolc óra tájt már borzasztó részeg volt a csapat, Gabikao beszédet mondott, és javasolta, hogy alapítsák meg a Fék utcai köztársaságot, a Közép Afrikai Köztársaság mintájára.
Ki is jelölte a kormányt. Természetesen az elnök, a főnök, ő lenne. A miniszterek: Salvatore - igazságügyi, Taxicar - közlekedési, Tatám - családügyi, a vén Puja (fél lábával, és csapatós pálinkájával) - egészségügyi, Baxi, a cigány - kisebbségi, Jani bá - sport, Fellegvári - szerencsejáték, Hektor - szerelem-ügyi, Öcci a pénzügy (ő gyűjti a sörblokkokat). Jazz Lali (a muslica) lenne a vámparancsnok, az öreg Vili a élelmezést irányítaná. Ő maga, (Gabikao) pedig a fővarázslói posztot is ellátná. Feladata lenne a csajok megszerzése, és kiképzése, valamint minden nap mesélne történeteket Afrikáról, az őserdőről, emberekről, szellemekről, érdekes állatokról.
Szépen eltelt az idő. Tizenegy körül kizavarták a "köztársaságiakat" a Birka udvaráról is. Átdülöngéltek a bázisra, a laktanyába, ahol hegyén-hátán elfeküdtek, kinek hogy sikeredett.

Reggel csodálkozó szemmel méregették egymást.

- Na, tegnap jól megalapítottuk a Fék utcai köztársaságot!
- Hát meg... muszáj is volt már - motyogták többen.
- De hol az elnök-varázsló, Gabikao? - nézelődtek.

Hektor rúgott be legkevésbé, már beszélt az ügyeletessel, és megrökönyödve közölte:
- Gabikao elutazott hajnalban, kiment a reptérre. Azt üzeni egy cetlin, hogy kicsit előrehozta a franciaországi utazását. Köszöni a támogatást, amit valutában összespóroltunk neki - mi és a kolléganők - annak reményében, hogy meghozza francia honból, amit felirkáltunk.
A legvalószínűbb azonban, hogy hazautazik. Ennyi pénzzel és tudással otthon biztos kormánytag lesz, ha nem is elnök, de igazi építésügyi miniszter.


tokio170
© http://rokalyuk.mlap.hu

• Olvasóink küldték
• Taxis ötperc
• Verseljünk