A lipótvárosi plébánia 1817-ben alakult meg. A gyülekezetnek otthont adó, Zitterbarth János által építtetett kis templom 1849-ben, a szabadságharc idején tönkrement. A városi tanács azonban már ezt megelőzően, 1845-ben döntött egy nagy, reprezentatív templom építéséről, amelynek tervezésével Hild Józsefet bízták meg. A viszontagságok közepette zajló építkezés előkészületeit 1848-ban kezdték el, de a szabadságharc miatt csak 1851-ben tudták folytatni. 1867 márciusában Hild József elhunyt. Helyette még az év áprilisában Ybl Miklós vette át a munkálatok irányítását. Az épülő kupola azonban 1868 januárjában beomlott, ezért Ybl több részletében is átdolgozta Hild terveit. Változtatásai következtében a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi. 1891 januárjában Ybl Miklós is meghalt. Ekkor Kauser Józsefet bízták meg a folytatással, akinek irányításával 1905-ben fejezték be a csaknem hat évtizedig tartó építkezést.

A Szent István-bazilika Budapest legnagyobb, Magyarország rangban második temploma, 8500 fő befogadására képes. Az épület görögkereszt alaprajzú. A kilenc osztású térben a középteret az impozáns, az egész épületen uralkodó kupola, a görögkereszt rövid szárait dongaboltozat fedi. A templom formai kialakításában Ybl építészeti megoldásai dominálnak, ezért elsősorban Ybl-alkotásnak tekinthető. Érdekessége még, hogy a Duna közelsége miatt hatalmas alapokat és három föld alatti pinceszintet kellett alá építeni, így majdnem akkora ház van a föld alatt, mint a föld felett. Homlokzata és belső tere képzőművészeti alkotásokban gazdag. A szobrokat és a képeket a kor és a magyar képzőművészet olyan jelességei készítették, mint Fessler Leó, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Stróbl Alajos, Ferenczy Béni és Pátzay Pál.

A templom elrendezésében, építészeti szerkezetében nem bazilika, de a Szentszék 1931-ben "basilica minor" rangra emelte. Itt, a Szent Lipót-kápolnában őrzik a keresztény magyar államiság legnagyobb becsben tartott ereklyéjét, a Szent Jobbot, Szent István király mumifikálódott jobb kézfejét.

• Tudás Fája dosszié
• Budapest, Halászbástya