Név
Becenév panka
Honlap
Taxitársaság:

Felhasználó hozzászólásai

Kedves energizer! Embertelenül sokat dolgoznak. A többségre felnézek ezért a hihetetlen szorgalomért. Egy részük viszont túlmegy az ésszerűség határán. És ez azért baj, mert nemcsak maguknak ártatnak vele... Bármelyikünk lehet az áldozat egy ájult taxis őrült ámokfutásánál - és ez már biztosan nem éri meg. De én attól a taxistól is félek, aki nem-zónásként rohan a címre, nem nézve közélekedési lámpát, stoppot, jobbkezet... És attól a "hiénától" is, aki a Westend előtt úgy parkolt, hogy alig lehetett elférni tőle gyalogosként, és amikor a szatyrom (amiben két könyv volt) hozzákoccant a kocsijához, (természetesen semmiféle sérülést nem okozva, még a koszt sem leszedve!), akkor kiugrott és majdnem megütött... Egyábként internetezik a nagy többségük. Az IWIW-en a fele társaság fent van:)
Kedves littlevoice! Nagyon örültem annak, hogy azt írtad, nem az emberekkel van problémád!:) Mert én embereknek látom őket: ilyennek is, olyannak is, de semmiképpen nem általánosítható negatívan az egész csapat. Minden cégnél vannak gondok, ez a mai gazdasági helyzetben érthető. Kiszolgáltatott helyzetben vagytok (mind a vállalkozók, mind a "droidok"), nem éltek jogbiztonságban, nincs igazi, működő érdekvédelmetek... Egy gondolattal úgy mondhatnám, hogy semmiféle szociális háló nincs körülöttetek. Pedig fantasztikusan kitartó, jó humorú, segítőkész a legtöbb taxis - még ha nem is mindig engedheti meg, hogy önmaga legyen. Szerintem ahhoz, hogy ebben a szakmában eredményeket tudjatok elérni, egészen rendkívüli alkalmazkodó-képesség, kitartás, és sok-sok olyan tulajdonság kell, ami kiemel Titeket a szürke emberáradatból. Arról, hogy milyen egy taxis, ha épp nem szerepet játszik egy másik taxis előtt, rengeteget tudnék mesélni, mert Közöttetek nőttem fel: a nagyapám is, apukám is taxis volt. (Pontosabban apukám még mindig dolgozik.) Egészen kiváló emberek vagytok. Az az energia, ami csak itt, ebben a fórumban megnyilvánul, az nem hegyeket, hanem földrészeket képes lenne megmozgatni. Kell keresnetek egy embert, akire felnéztek, aki hiteles, aki megszervezi, hogy ezt hihetetlen mennyiségű munka-emergiát, amivel most egymás ellen fordultok, azt a jövőtök érdekében egy közös "építkezésre" használjátok fel. Vannak jó példák, hozzánk egészen közel. Járnak hozzánk európai taxisok nyaralni, akik szívesen megosztják a tapasztalataikat. De bármelyik osztrák vagy német taxiscég is szívesen megmutatja, hogyan működnek. Nem kell kitalálni, ami máshol már bizonyírott. Első lépésnek adoptáljátok a működést egy hirtelen "műtéttel" ide, Magyarországra. Ne hagyjátok, hogy a társadalom dolgozó csöveseivé tegyenek titeket! 200 Ft/km-es (meg még alacsonyabb) tarifákkal max. másfél milliós beruházás a megengedhető, de Titeket 4-6 milliós adósságokba kergetnek bele a cégtulajdonosok. Erről kéne beszélgetni.
Végigolvastam. Kis kihagyással 478 oldalt. Először csak nem értettem, miért gyűlölitek ennyire ezeket a fiúkat? Lehet, hogy írígylitek őket? Mert szép autóval suhannak, karakánok, férfiasak ?... Utána leesett: azért pocskondiázzátok őket, mert fel sem veszik a lapot! Nem nagyon válaszolnak a véleményetekre, egyszerűen élik tovább az életüket. Hát... van mit tanulnunk! :)
Sziasztok! Tudom, nem fogok osztatlan sikert aratni a véleményemmel, de nem baj.:) Már elég régóta semmilyen kapcsolatban nem állok a Rádió Taxival, de azért még emlékszem jól arra a 4 évre, amit ott töltöttem. És most rossz nekem azt hallani, hogy a Górét mindenki bántja. Ezért engedjétek meg, hogy én mégis úgy emlékezzem rá, hogy ő volt az, akit a legnagyobb üvöltözése közt is le lehetett szerelni avval, hogy "Góré, játsz már le a focicsapatod indulóját!"; ő volt az, aki egy olyan csapatot kordinált, ahol jó hangulatban pörgött a munka, (akkoriban még MI vittünk át címeket a mostanra túlfényezett Cityhez reggelente), ahol a kollégák kölcsönösen tisztelték egymást, sőt igaz barátságokat ápoltak egymás között; ahol ha reggel 8-kor elkezdett szakadni a hó, és a költői kérdésre"Uramatyám, akkot ki visz majd este minket haza?!" hatalmas összenyomás kerekedett; ahol ha elromlott otthon a mosógépem, akkor bejött a kolléga, elkérte a kulcsomat, elment, megnézte, megcsinálta, kulcs vissza és amikor csak néztem, hogy most én ezt hogyan tudom meghálálni??? akkor ő: "Ugyan, adj egy puszit!"... sorolhatnám holnaputánig, mert annyi jó dolog történt, annyi mindent magammal hoztam és örzök szeretettel, hogy csuda! Persze értem én, hogy ezek az én EMLÉKEIM, de a tényeket se felejtsétek el: az általa kinevelt diszpécserek ma oszlopos tagjai vagy vezetői a "nagy" taxistársaságoknak. A Rádiótaxinál, Palinál tanultak MINDENT. Mert ebben jó volt: hagyott teret az ember körül, lehetett jól dolgozni. Amikor én ott voltam, a fiai már nem voltak kicsik: már besegítettek. És Pali büszke volt rájuk, és csillogó szemmel elmondta ezerszer is, hogy nekik építette... (Lehet hogy túl tágra hagytad körülöttük a teeret, Pali?...) Nem szaporítom a szót. Mert nem ismerem a mostani helyzetet. Csak azt látom, hogy pocskondiáznak egy Embert. És ezt rossz nézni. Velem is volt, hogy üvöltött - de ha belátta, hogy nincs igaza, egyszerűen abbahagyta és kiment. Ha meg igaza volt, végighallgattuk. Hogy hangulatember? Hogy túl vehemens? Hogy nem egy vérprofi gazdasági szakember? Mindent mondhattok, mindenben lesz igazság is, meg nem is. De... mielőtt "leírjátok", keressetek még egy embert, aki a kocsi kormányánál ülve álmodott egy nagyot, és meg is valósította! Ha nem találtok, akkor mindenképp kijár neki némi tisztelet, nem gondoljátok? Köszönöm, hogy elmondhattam. Rossz lett volna, ha nem tehetem.