Két mentorom volt a FŐTAXI-nál a 1980-as években. TYUTYU és a Dagadt. Az első egységvezetőm lett miután áthívott Virág elvtárs brigádjából. Minden segítséget megkaptam Tőle, amit egy majdnem kezdő fiatal taxis megkaphat. Új autó, kitűnő URH, fantasztikus kollégák, segítőkész műhely, príma focicsapat. Ja, és még valami, kaptam Tőle az öreg, de mindig vidám Moha bácsit és a Lakatos Sanyit. Igen, megosztotta velem Őket, pedig Ezek az Urak ( Ricsi, Moha, Lakat, Cica, Bohóc, Cigány ) az Ő társai és testi-lelki igaz, hű barátai voltak. De Ő sosem volt irigy, sőt rettentő bőkezű, a barátaival szemben mindig elfogult, olyan mértékben, hogy 1990-ben az esküvőmön akkora virágcsokrot hozott a feleségemnek, hogy még az anyósom is elájult. Rettenetes, ami történt, szavakba önteni képtelenség. Nekünk mára csak az anekdoták maradtak. Nyugodj békében drága barátom, Te a mindig mindenkinek önzetlen TYUTYU.