Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!

Szeretném figyelmükbe ajánlani a www.taxiplus.hu weboldalt, ahol önköltségi ár alatt (140,- Ft./km) kínálja szolgáltatásait a Taxi Plus, nem beszélve arról, hogy ha egy cég szerződést köt velük, úgy egy hónapig ingyen fuvarozza őket. (Nincs az a tőkeerős taxicég a világon, aki ilyet be tudna vállalni!) Ez nem a fogyasztók megtévesztése kategóriába tartozik? Illetve az önköltségi ár alatti fuvarozás nem meríti - e ki a dömpingár tiltott fogalmát? (Korábban a Tesco is el lett marasztalva emiatt!)

Kérem szíveskedjenek az ügyet kivizsgálni, mert ilyen versenyfeltételek mellett több ezer taxiscsalád mehet tönkre!


Üdvözlettel: egy aggódó cégvezető

Tisztelt ………… úr!

Köszönettel megkaptuk a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) részére küldött azon beadványát, amelyben azt sérelmezi, hogy a Taxi Plus Kft. internetes honlapján önköltségi ár alatt (140,-Ft/km) kínálja szolgáltatását, továbbá azon cégek esetén akik egy évre szerződést kötnek a társasággal, az első teljes havi taxi költségét átvállalja a cég helyett.

Beadványával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

A honlapon szereplő tájékoztatás szerint, a vállalkozás a beadványban szereplő 140,-Ft/km-es viteldíjat kizárólag kiemelt ügyfelei (VIP) esetén alkalmazza. A telefonos megrendelőknek és „törzsutas”-oknak 150,-Ft-ot, az utcán történő leállítások, a vendéglátóhelyekről történő rendelés esetén az utasoknak 230,-ot kell fizetniük kilométerenként.

Az Ön által kifogásolt önköltség alatti ár alkalmazása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának h) pontjában szabályozott, a versenytársakéhoz viszonyított, túlzottan alacsony ár alkalmazása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik formája. Az ún. felfaló ár alkalmazásának feltétele, azon túl, hogy az adott piaci szereplő gazdasági erőfölényes helyzetének fenn kell állnia, az olyan túlzottan alacsony szolgáltatási ár, mely a versenytársakéhoz képest nagyobb hatékonysággal nem magyarázható, illetve amely alkalmas a versenytársak érintett piacról való kiszorítására, illetve a piacra lépés megakadályozására. Gyakorlati kritériumként az ár (önköltség illetve változó költség alatti) nagyságán túl fontos még a megítélésnél a magatartás tartóssága is. A felfaló ár alkalmazása a fenti kritériumok együttes fennállásakor állapítható meg.

A Tpvt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Gazdasági erőfölényt a GVH a Tpvt. 22. §-ának (2) bekezdése alapján több szempont együttes figyelembe vételével állapíthat meg, melynek hiányában a magatartás visszaélésszerűsége már nem vizsgálandó. A gazdasági erőfölény megítélése mindig az érintett áru illetve földrajzi piac viszonylatában történik, mérlegelve a keresleti illetve a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.
Általában egy piacgazdaságban, így Magyarországon sincs olyan kötelező szabály, amely előírná, hogy az eladási áraknak a felmerülő költségekhez kell igazodnia. A szerződéskötési szabadság elvéből az eladási ár szabad meghatározása is következik minden olyan piacon, ahol a termékek/szolgáltatások – és természetesen azok árai is – versenyben vannak egymással.

A beadványban érintett ügyben a releváns szolgáltatási piacot a taxi szolgáltatását nyújtó vállalkozások alkotják. Az érintett piac szereplői nem domináns erőfölényes piaci helyzetű cégek, így szolgáltatásaikat annyiért nyújthatják amennyiért akarják.

A beadványban érintett taxi vállalkozás árképzési üzletpolitikájából egyértelműen kitűnik, hogy a sérelmezett 140,- Ft/km-es viteldíjat és az érintett vállalkozás első hónapi taxi költségének átvállalását csak azon szerződéses partnereinél alkalmazza, akik előre jól kiszámíthatóan biztosítják számára a rendelkezésére álló személygépkocsi parkjának, jobb, egyenletes kapacitáskihasználtságát.

A taxis érdekképviseleti szervektől származó információk szerint, Budapesten a taxik kapacitás kihasználtsága kb. 30-40 %-os, és mivel a szolgáltatás nyújtása során felmerülő költségek jelentősebb része állandó költség, így könnyen belátható, hogy a kapacitás kihasználtság növelésével az egységnyi távolságra jutó átlag költség jelentősen csökkenthető.

A GVH álláspontja szerint, a panaszolt vállalkozás által, a szerződéses partnerei számára nyújtott kedvezmények nyújtása, nem eredményez a taxi társaság piaci részesedésében olyan mértékű változást, amellyel erőfölényes, domináns piaci helyzetbe kerülne a többi taxi szolgáltatást nyújtó vállalkozással szemben.

Az erőfölény hiányát az is alátámasztja, hogy a piacon éles verseny folyik. Erre jó bizonyíték, hogy az egyik vagy másik vállalkozás által indított reklámozási célú árcsökkentő akciókra válaszul a másik, vagy a többi hasonló helyzetű taxis vállalkozás is árcsökkentéssel, vagy más, hatásosnak vélt reklámozási, értékesítést ösztönző akcióval reagál.

Jelen esetben a szóban forgó taxi vállalkozás részéről nem vélelmezhető, hogy gazdasági erőfölényes helyzetben volna a többi piaci szereplőhöz képest – azaz a versenytársai piaci magatartásától függetleníthetné saját piaci magatartását –, melynek következtében a további kritériumok (így a visszaélésszerű magatartás) vizsgálata szükségtelenné válik.


Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Üdvözlettel:

Hódyné Sütő Sarolta
HÓDYNÉ SÜTŐ Sarolta
vizsgáló tanácsos
Ügyfélszolgálati Csoport
Gazdasági Versenyhivatal

• Taxis problémák Magyarországon 2010 ??? Nem nem! Taxis érdekvédelem Magyarországon 2010!!! :-(