Elméletileg szeptember 1-től csak sárga taxival lehet utazni Budapesten. A taxisoknak évente meg kell újítani az engedélyüket, ennek pedig a taxirendelet egy évvel ezelőtti bevezetése óta egyik feltétele a jármű sárgára színezése. „Mintegy ezren (pontosan 1150) azonban éppen a rendelet hatálybalépése előtt újították meg a drosztengedélyüket, így nekik még szeptember végéig nem kell átfestetniük az autóikat” – hangsúlyozta a Piac&Profitnak Metál Zoltán, az Országos Taxisszövetség (OTSZ) vezetője.
A 2013. szeptember 1-jén életbe lépett új taxirendeletben egyebek mellett rögzítették az autók küllemére vonatkozó szabályokat. Ennek alapján a taxisok csak akkor kaphatták meg évente megújítandó droszthasználati engedélyüket, ha ennek az előírásnak is megfeleltek. Az új taxirendelet szabályozta a járművek életkorára, felszereltségére vonatkozó előírásokat is: minden taxiban kell lennie bankkártya-terminálnak, működő légkondicionáló berendezésnek, és kötelezővé tették az évszaknak megfelelő gumiabroncs használatát is.
Emellett a taxiknak a maximált ár helyett fix tarifát kell alkalmazniuk: az alapdíj 450 forintra, a kilométerdíj 280 forintra, a percdíj pedig 70 forintra emelkedett. A korábbi maximált árat 1998-ban vezették be, az akkori rendelet 300 forintos alapdíjat, 240 forintos kilométer- és 60 forintos percdíjat állapított meg. (
Aki eltér a megszabott ártól, az az engedélyét kockáztatja.)
Van, aki a nyugdíjat választotta
Mint azt
korábban megírtuk, több érdekvédelmi szervezet attól tartott a szabályozás kapcsán, hogy ezrével adják vissza majd az engedélyeket a taxisok és az áremelkedés hatására jelentősen csökken majd az utasforgalom is. Metál Zoltán szerint az elmúlt egy év tapasztalataiból világosan látszik, hogy ezek a negatív hatások nem következtek be. „A taxisok mintegy tíz százaléka nem újította meg az engedélyét az elmúlt időszakban, (jelenleg mintegy 5000 taxis van Budapesten) de ők is csak részben a szabályozás hatására, a legtöbben nyugdíjba mentek. Az utasforgalom viszont nem csökkent, sőt pozitív visszajelzéseket kaptunk a fogyasztóktól, akik értékelik a magasabb minőségű szolgáltatást, a kiszámíthatóságot és a biztonságot” – hangsúlyozta az érdekképviseleti vezető.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a gépjárművek műszaki állapotára vonatkozó követelményrendszer jövő nyári életbelépésével még a taxisok 10-15 százaléka hagyhat fel a tevékenységével.
Még mindig vannak hiénák
A szakember szerint reális esélye van, hogy a nagyobb vidéki városok is követik majd a főváros példáját. „jelenleg hat nagyobb vidéki központban van életben szabályozás a taxikra, de a pozitív visszajelzések várhatóan azokat az önkormányzatokat is elgondolkoztatják majd. Igaz, hogy a vidéki piac lényegesen kisebb és a helyzet elsősorban Budapesten volt „durva” a szabályozás előtt” – tette hozzá.
Az ipát is helyben kell fizetni
A nem budapesti székhelyű taxis szolgáltató, aki tevékenységének jelentős részét Budapesten végzi, bevételének túlnyomó többségét is itt szerzi, tehát használja a főváros útjait, terheli annak környezetét, így iparűzési adójának egy részét Budapesten, és nem egy esetleg kedvezőbb adókulcsot biztosító vidéki településen kell megfizetnie. A fővárosi kormányhivatal a vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet egyes rendelkezései törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt nyújtott be a Kúriához. A Kúria önkormányzati tanácsa azonban elutasította az indítványt, és
azt mondta ki, hogy a módosított taxirendelet törvénybe ütközése nem állapítható meg.
Forrás: