– Laptop és öltöny, egyik sem kimondottan kerékpároseszköz. Mi kell ahhoz, hogy valaki kerékpárügyi miniszteri megbízott legyen?
– Régóta foglalkoztam kerékpárosügyekkel, sőt bicikliztem is.
– Ennyi elég is? Elég sok ember pályázhatna a helyére.
– Korábban terület- és turizmusfejlesztéssel foglalkoztam. Kapcsolatba kerültem a kerékpáros turizmussal, infrastruktúra-fejlesztési projektekkel. A civil ügyekkel is én foglalkoztam, és azt mondták: jó, most próbáld meg így.
– Megpróbálja. De miért éppen a kerékpáros szezon után?
– A szeptemberi Critical Mass felvonulás jelentette az áttörést. A kormány részéről eddig is volt valamilyen kedves támogatás, de különösebben nem vette komolyan a biciklistákat. Aztán megjelent húszezer ember az utcán, a politika meg elgondolkodott. És rájött, a kerékpározás nem csupán néhány ember hóbortja.
– Ráadásul ez a húszezer ember Budapesten vonult fel, ahol igen kevés a bicikliút. Eddig mindenki csak ígért, mégsem épültek külön kerékpárutak. Hogyan változtat ezen?
– Budapest kiemelt fejlesztési terület kerékpárosszempontból. A hozzáállás is sokat változott. Eddig önálló utak építésében gondolkoztak, most a felújítások mellett alakítják ki a bicikliutakat. Praktikus, így csak egyszer kell felvonulniuk a munkagépeknek. A költségek és a felfordulás tekintetében is hatékonyabb.
– A kerékpárosok szempontjából kevéssé tűnik hatékonynak, mondhatnánk esetlegesnek is. Hogy áll így össze, majd egésszé a budapesti bringaúthálózat?
– A fővárosi utak felújítása új lendületet vett. Így hosszabb szakaszokon épülhetnek kerékpárutak, igaz, a hálózat lassabban, lépésről lépésre alakul. Kár, hogy ez az ötlet korábban nem jutott a városvezetés eszébe. Mondjuk a Nagykörút felújításánál.
– Hány kilométer kellene a meglévő 145-höz, hogy Budapest kerékpáros város legyen?
– Legalább annyi, mint Bécsben, ahol csaknem kilencszáz kilométeren tekerhetnek.
– Budapesten merre lehetne bővíteni a kerékpárutakat?
– A parkoló autók helyén vezetném a bringautakat. Egy olyan fontos felületen, mint a körút, sokkal hasznosabb lenne, ha a kerékpárosok is biztonságban közlekedhetnének.
– Ezt azért lesz, aki vitatja majd. Miniszteri biztosként lesz ráhatása a bicikliutak elsőbbségére?
– Hivatalból kell a kerékpárosok érdekeit védenem, de magánemberként is luxusnak tartom, hogy a Nagykörúton vagy a Bartók Béla úton közlekedés helyett parkoljanak.
– A kerékpározás lehet alternatívája a tömegközlekedésnek is?
– A rövid távú, öt kilométeren belüli utazásoknál megoldható lenne. A mindennapi utazások többsége ilyen. A bicikli ráadásul gyorsabb, környezetbarát, egészséges.
– Sokaknak ezek nem érvek.
– Én is ismerek olyan autóst, aki nem szállna ki a kocsijából, mert kényelmes. Őket érdekeltté kell tenni.
– Hol kezd neki?
– Elsőként az infrastruktúrát kell kiépíteni. Országos és regionális hálózati tervek kellenek. Hiába van kétezer kilométer bringaút Magyarországon, ha külön szakaszokból áll. Tulajdonképpen ezért neveztek ki, hogy összeálljon a hálózat.
– Milyen eszközei vannak?
– Nem sok. Nekem kell megtalálni a forrásokat. Bár a költségvetés már zárt, remélem, 2007-re több pénzt tudunk szétosztani útépítésre. Az elmúlt években sajnos elég változatos dolgokat finanszíroztak bicikliút-építés címén. Sok járda épült így.

– Tehát több pénz nincs, csak máshogy osztják el a meglévőt?
– Inkább célzottan osztjuk el a támogatásokat. És önálló tételként szerepeltetnénk a kerékpárút-építést.
– Azt állítja, lesz sok bicikliút. De mi várható még?
– Szeretném, ha a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok oktatása bekerülne a Nemzeti alaptantervbe. Emellett a KRESZ-t is bringabarátabbá kellene tenni.
– Szemből is bemehetnek majd a kerekesek az egyirányú utcákba?
– Akár ez is szóba jöhet, de még az egyeztetések elején járunk, nem mondok konkrétumokat. Most a kerékpárosoknak ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint az autósoknak, pedig sokkal védtelenebbek.
– Hogyan tompítaná az autósok és a biciklisek feszült viszonyát?
– Mindkét félben tudatosítani kell, hogy a másik is egyenrangú fél a közlekedésben. Tisztelni kell egymást.

Munkácsy Márton

fotó: Soós Milán

forrás: Magyar Hírlap Online