Sárga villogóra állíttatta a főváros a lámpákat a Dráva utca- Népfürdő utcai, a Március 15.-e téri, valamint az Irányi utca- Károlyi Mihály utcai csomópontban, hogy ezzel segítse az árvíz miatt ellehetetlenült közlekedést. Többek között ezekkel az intézkedésekkel próbálkozik feloldani az árvíz miatti forgalmi káoszt a városvezetés.

Az áradás mellett azonban a párhuzamosan zajló útfelújítások is keserítik az autósok életét, s a dugókban ácsorgók számára érthetetlen, hogy miért nem lehet megelőzni, vagy ha már kialakult, akkor gyorsan feloldani a káoszt, mondjuk a közlekedési lámpák teljes programjának átállításával. Ez utóbbira csak egészen ritka és indokolt esetben kerülhet sor, akkor sem azonnal, s főleg nem, rövid időre - tudtuk meg a Városháza sajtóosztályán. A fényjelzés váltási idejének jelentősebb módosításához ugyanis tervek, és engedélyeztetés kell, s ez a procedúra ránézésre is több hetet jelent. Vagyis a pillanatnyi dugókra nem alkalmazható, már csak azért sem, mert az átállítás pénzbe kerül, s nemhogy néhány órára, de esetleg néhány hétre sem éri meg - indokolta a sajtóosztály munkatársa.

A helyzet azonban szerencsére mégsem ennyire kilátástalan. A főváros csaknem kilencszáz jelzőlámpás kereszteződését forgalomfigyelő kamerákkal ellenőrzik, s többségüket egy irányító központból vezérlik. Korábbi információink szerint a villanyrendőrök megtervezett programjait a kamerák képe, valamint a több száz útburkolatba épített detektoros érzékelő adatai alapján, korszerű irányító berendezés segítségével váltogatják. Több száz csomópont azonban ilyen szempontból védtelen, nincs beépített rendszer, amely jelezné a változást.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor már nincs az a korszerű rendszer, amely követni tudná forgalmi állapotot, s legfeljebb csak a csoda segíthet. Csodák azonban nincsenek. Budapesten ugyanis éppen annyi bosszúságot okoznak a dugók, mint Európa bármely más fő- vagy nagyvárosában. Kázsmér Tamás őrnagy, a BRFK forgalombiztonsági osztályának vezetője szerint némileg mégis lehetne javítani a helyzeten. Ideiglenes buszsávokra volna szükség, változtatni kellene a lámpaprogramokon, vagy helyenként akár ki is lehetne kapcsolni a jelzőket, hogy a tömegközlekedést segíthessék. Minden érintett szakembert egy asztalhoz kellene ültetni, hogy dolgozzák ki a lehető legkedvezőbb forgalmi rendet. Ez azonban egyelőre elképzelhetetlen.

A közlekedés-rendészet szakembereinek nincs beleszólása a főváros közlekedési rendjébe és a forgalomszervezésbe. A főváros időről időre kikéri véleményüket, javaslataikat meghallgatják, aztán vagy megfogadják, vagy nem. Most az áradás miatti útlezárások különösen érzékenyen érintik a város forgalmát. A Kálvin téri építkezés, az útfelújítások és a metróépítés miatt nincs hová terelni a rakpartok forgalmát.

A közlekedés-rendészet pedig próbál eleget tenni annak a lakossági elvárásnak, amelyet programjában a főkapitány is meghirdetett. Ez esetben azt, hogy segítik a folyamatos haladást. A lámpák működését a forgalmas csomópontokban az útburkolatba épített detektorok a torlódások idején nem tudják mihez viszonyítani a forgalom szabályozását. Ilyenkor kell a járőröknek beavatkozniuk. A főváros öt pontján - a Bajcsy-Zsilinszky út Andrássy út kereszteződésében, a Nyugati téren, a Roosevelt téren, az Alagútnál, valamint a Róbert Károly körút Váci út találkozásánál - rendszeresen segítik rendőrök a forgalmat.

Se lámpa, se tábla egy német városban


Leszednek mindent közlekedési lámpát és stoptáblát egy német város központjában, hogy kevesebb legyen a baleset. város Bohmte, belvárosi részében 13 ezer 500 autó fordul meg naponta. Szeptember 12-étől a gyalogosok és az autósok egyenlő jogokat élveznek.

Hasonló lámpátlanítás és táblátlanítás történt a hollandiai Drachtenben, sőt, ott még tovább mentek: megszüntették az összes táblát és az úttestre felfestett jeleket is. Az eredmény: számottevően csökkent a balesetek száma.Bohmte 600 ezer eurót (150 millió forintot) kap az Európai Uniótól a táblák leszereléséhez, aminek teljes költsége ennek a duplája - jelentette az MTI-Panoráma.