Október utolsó vasárnapjának hajnalán állunk át a téli időszámításra, ez azt jelenti, hogy az órákat egy órával vissza kell állítani. Pálóczi Györgyi orvosmeteorológus szerint, az egészségi állapotunkra kifejezetten pozitív hatással lehet az, hogy hatvan perccel tovább alhatunk, mivel a szervezetnek több ideje lesz regenerálódni. Érdemes az időigazítással nyert plusz órát aktív pihenésre fordítani - tanácsolta. A szakember szerint az időátállítás mellett a négynapos hosszú ünnep is segíthet abban, hogy a stresszes hétköznapokat feledjük, többet törődjünk magunkkal, és szeretteinkkel. Megjegyezte: a meleg őszi napokon érdemes kirándulni, kimozdulni a négy fal közül.
A szakemberek szerint az időátállítással rengeteg pénzt spórol az ország: hiszen a fogyasztók kevesebb áramot használnak. Tihanyi Zoltán, a Magyar Villamosipari Rendszerirányító Rt. (Mavir) osztályvezetője lapunknak elmondta: az időátállítás a normál életritmus és a sötétedés-világosodás között teremt összhangot. Az időigazítással 120 gWh energiát, azaz egy kisváros - például Eger - egész éves villamosenergia fogyasztását spóroljuk meg - magyarázta. Ez mintegy 2,4 milliárd forint megtakarítást jelent az országnak. Az óraigazítás valódi nyertesei egyébként az ipari fogyasztók, és a nagyobb irodaházak. A szakember elmondta továbbá, bár Magyarországon márciustól szeptemberig tart a nyári időszámítás, az Európai Uniós összhang miatt - 10 évvel ezelőtt - kitolódott október végére. Európa országaiban egyébként mindenütt egységes rend szerint működik az időátállítás, ami elsősorban a menetrendekre van hatással- írja a Népszava Online.


Az óraigazítás a MÁV belföldi vonatait nem, a nemzetközi járatokat viszont érintik. A Budapest-Bukarest-Budapest útvonalon közlekedő Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri a vasárnap hajnal: Lőkösházán várják be a téli időszámítás szerinti indulási idejüket. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Budapestről Belgrádba tartó járata Kelebián várakozik az új időszámítás szerinti indulási időre.


A tavaszi óraátállítás gondolata a 18. században ötlött fel. Az amerikai államférfi, Benjamin Franklin nem sokkal a függetlenségi háború után, 1784-ben energia-takarékossági okból javasolta, hogy a márciusi napéjegyenlőség környékén a valós időhöz képest az órák járjanak egy órával előbbre. Magyarországon a nyári időszámítást 1980-ban vezették be hivatalosan. Az Európai Unióban 2001-től egységesítették az óraátállítás rendszerét. Anglia a brit birodalomban ezt már 1908-ban megtette.

Stop!