Van is, meg nincs is 56-osok tere a fővárosban; a forradalom tavalyi, ötvenedik évfordulójának megünneplése előtt vetődött fel, hogy valamely frekventált közterület átkeresztelésével is emléket kellene állítani 1956-nak. Volt olyan elképzelés, hogy az Üllői utat nevezzék át Magyar Forradalom útjának, végül mégis a Felvonulási tér átkeresztelésére esett a választás, az ott épült emlékmű miatt. Volt is ünnepélyes átkeresztelés a forradalom évfordulóján, és a tér új elnevezése már teljesen átment a köztudatba, pedig 56-osok tere továbbra sem létezik Budapesten. Az utcanevekről dönteni hivatott Fővárosi Közgyűlés ugyanis a mai napig nem hozott döntést a Felvonulási tér átnevezéséről. (Egyébként a Felvonulási tér sem hivatalos elnevezés, a terület a Városliget része.)

Ughy Attila, az utcanévadások előterjesztésére jogosult városházi szakbizottság vezetője lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: a teret csak szerették volna átkeresztelni, hivatalos indítvány nem volt, így döntés sem születhetett. Ennek okait az elnök nem tudja, és azt sem, hogy mikorra várható a tér hivatalos átnevezése.

Nem ez az egyetlen faramuci utcanévadási kísérlet Budapesten. A napokban vette fel a tavaly elhunyt legendás labdarúgó, Puskás Ferenc nevét a Bozsik Stadion melletti, korábbi Új Temető utca. A keresztelőt hosszas vita előzte meg, a főváros rendelete szerint ugyanis személyiségről utcát elnevezni csak halála után negyedszázaddal lehet. Kispest önkormányzata ugyan már korábban is kezdeményezte, hogy legyen Puskás Ferenc utca a XIX. kerületben, a városháza azonban a rendelet miatt a kérést az év elején visszautasította. A fővárosi MSZP-frakció nyomására fél évvel később, májusban Puskás kedvéért megváltoztatták a rendeletet, kiskaput nyitva Budapest díszpolgárainak. A módosított rendelet alapján a 25 éves türelmi idő a főváros rendszerváltás utáni díszpolgáraira nem vonatkozik, vagyis elvileg még életükben is el lehet róluk nevezni közterületet.

Bár Puskás esetében csak a szabályok nem engedték az utcanév-átkeresztelést - arról egyébként közmegegyezés alakult ki -, a fővárosban gyakran vált ki vitát egy-egy közterület névadása. Legutóbb Angyalföldön okozott polémiát az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő, korábban névtelen szervizút elnevezése. A XIII. kerületi SZDSZ-frakció a képviselő-testület legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy az irodaház-építések miatt kialakult új utcát Jászi Oszkárról, a magyarországi polgári radikalizmus vezéralakjáról, a Károlyi-kormány egykori tárca nélküli miniszteréről nevezzék el. A javaslatot a Fidesz és az MDF támogatta, a szocialisták viszont ellenezték, mondván, az említett utca túl rövid és túl szűk ahhoz, hogy méltó emléket állítson Jászinak. Ráadásul egy Jászi Oszkár utca kilógna a hídfőnél lévő utcanévbokorból, vagyis az egymáshoz logikusan kapcsolódó elnevezések közül. A testületben abszolút többségben lévő MSZP-frakció támogató szavazataival végül az a döntés született, hogy a Népfürdő utca és az Esztergomi út közötti közterületnek - egy védett rovar után - Dunavirág utca lesz a neve, Jászinak pedig 2008 végéig gondoskodnak méltó utcanévről a kerületben. Szabadai Viktor, a XIII. kerületi SZDSZ-frakció vezetője, a párt budapesti elnöke lapunknak azt mondta: szerinte méltatlan helyzet jött létre, Jászi - akinek fényképe Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dolgozószobájában is látható - halálának idei, ötvenéves évfordulója jó lehetőség lett volna, hogy utcát nevezzenek el róla a kerületben.

Egy hónappal ezelőtt egy hivatalosan nem is létező utca elnevezése borzolta a kedélyeket Csepelen. Németh Szilárd, a XXI. kerületi Fidesz-frakció vezetője nehezményezte, hogy több térképen is Munkásőr utcaként szerepel az egykori Csepel Művek területén lévő közterület, ahol korábban a Munkásőrség csepeli központja működött. Az ipartelep több utcájának 2005-ben adott hivatalosan nevet a csepeli önkormányzat, de az említett közterület nem került be ebbe a körbe, vagyis hivatalosan nincs is ilyen utca. Annak, hogy ennek dacára mégis szerepel a térképeken, az az oka, hogy ugyanabban az évben készült el a Csepel Művekről az első, hivatalos utcaneveket is tartalmazó térkép, ezen pedig a szóban forgó közterületet valaki Munkásőr utcaként tüntette fel, amit aztán a hazai és külföldi világtérképek is átvettek.

Van, amikor az elnevezésben van vita, de olyan is előfordul, hogy a városatyák átesnek a ló túloldalára; szeptemberben a Fővárosi Közgyűlésnek mindjárt két közterületet sikerült elneveznie Árpád-házi Szent Erzsébetről; az Árpád híd budai hídfőjénél lévő kis parkot, valamint a XVII. kerületi korábbi Nagyszénás teret.

Budapesten összesen körülbelül 7500 utca van, közülük a legtöbbnek, mintegy két és fél ezernek a neve helytörténeti emléket őriz. Az utcanévadók közül vitathatatlanul Kossuth Lajos a rekorder, az ő nevét 16 közterület viseli Budapesten, Petőfi 14, Szent István pedig 13 utca vagy tér névadója volt.