2005.12.12.
Felfelé tart a svájci kamat, lefelé görbül a magyar száj
A magyar háztartások új hiteleik 60, a vállalkozások 80-90 százalékát devizában vették fel, nagy arányban svájci frankban A hónap közepén 0,75-ről 1 százalékra emelkedhet a svájci alapkamat, mivel a svájci gazdaság a harmadik negyedévben 1 százalékkal nőtt az előző negyedévi stagnálás után - adta hírül a Reuters.
Az elemzők azt sem zárják ki, hogy jövőre tovább nő a svájci kamatszint, ugyanis a gazdaság további élénkülésére lehet számítani, fellendülőben az export és a belföldi fogyasztás is. Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke a közelmúltban arról beszélt, hogy a 0,75 százalékos kamat túl alacsony az egy százalékkal növekvő GDP-hez mérve.
A változás hatással lehet a magyar adósokra is, hiszen a lakosság új hiteleinek 60 százalékát, a vállalkozások 80-90 százalékát devizában vették fel, nagy arányban svájci frankban. Ezzel párhuzamosan gyengül a forint, miután a Fitch a múlt héten lerontotta a magyar államadósság besorolását. Mind a két folyamat növeli a devizahitelek törlesztőrészleteit.
Az elemzők azt sem zárják ki, hogy az Európai Központi Bank is tovább emeli a kamatszintet a jelenlegi 2,25 százalékról. A Moody's például 3 százalékos európai alapkamatot vár 2006 végére. A magyar kamatszint mértékéről megoszlanak a vélemények. Oblath Gábor, a monetáris tanács tagja szerint semmi nem indokolja, hogy a december 19-i ülésen emeljék az alapkamatot. A szakember úgy látja, hogy a legutóbbi inflációs jelentés óta nem változtak az alapvető makrogazdasági fundamentumok, és továbbra is kedvezők az inflációs kilátások.
Járai Zsigmond, az MNB elnöke ugyanakkor olyan nyilatkozatokat tett, amelyek arra utalnak, hogy ő hajlana a kamatemelésre. A jegybank vezetője a Fitch leminősítése után úgy nyilatkozott: ha a kormány nem lép a költségvetés szigorítása érdekében, akkor "a jegybank kényszerül rá".
Mennyi az annyi?
A forint árfolyamának változása akár évi százezer forintos többletkiadást jelenthet azoknak a családoknak, amelyek devizában adósodtak el - közölte Navracsics Tibor. A Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetője úgy vélekedett: ha az euró értéke 260 forint fölé emelkedik, akkor egy devizában felvett "átlagos mértékű hitel" törlesztőrészlete havi 8-10 ezer forinttal drágulhat.
Barcza György, az ING Bank Rt. vezető elemzője viszont úgy látja, hogy nem árt tisztázni, mit értünk átlagos mértékű hitelen. A lakáshitelnél ez átlagosan 4-5 millió forint körül mozog, a többinél alacsonyabb az összeg. Egy 10 év futamidejű, 5 millió forintos kölcsön törlesztőrészlete mintegy 42 ezer forint, amely 260 forintos euróárfolyam mellett havonta kevesebb mint 3 ezer forinttal növekedhet.