Az amerikai Kongresszusi Könyvtár hihetetlen dolgokat rejt.
Például Thomas Alva Edison filmjeit. Amúgy valami korai indiános filmet kerestem, hogy leírhassam az élményeimet az ORTT Filmfesztiválján látott Xantus-dokumentumfilmmel kapcsolatban, ami persze nem található meg a neten és a tévékben történő újranézése is eléggé valószínűtlennek tűnik. Tudom, hogy nem jó a törzsválasztás, mert sziúkkal nem találkozhatott Xantus, mivel azok északon éltek, ő meg délen tevékenykedett, de mit csináljak, ha apacsokról nem csinált filmet Edison.

A fenti filmről minden információ megtalálható itt.     Video

A másik filmről pedig a következőt tudom elmondani:

A mustra név alatt futó, az ORTT támogatásával létrejött alkotásokat bemutató filmszemlén futottam bele a Világjáró bakancsok - Avagy magyar volt-e Old Shatterhand című filmbe. Az amúgy elég gagyira sikeredett doku arról szólt, hogy Xantus János a Karl May által megírt Winettou könyvsorozat egyik pozitív fehér szereplőjének az alteregója. A jótollú germán kollega róla mintázta Old Shatterhandet.

A fent látható film sziú harcosai kábé úgy viszonyulnak Ülő Bikához, mint Old Shatterhand Xantushoz. Amíg a sziúk William Cody, művésznevén Buffalo Bill vadnyugati cirkuszának szereplői, azaz egy már letűnőben lévő kor és életérzés újrarátszói a civilizált amerikai nézőknek, addig Old Shatterhand az új kalandokra éhes, romantikus Európa számára jelentette a hős, minden veszéllyel megküzdeni képes férfiút. (Annak ellenére, hogy mindenki számára köztudott volt: Karl May nem járt soha az Újvilágban. A sziúk legalább tényleg sziúk voltak és próbálták saját magukat adni a rivaldafényben.)

Xantus, akinek a nevét Győrben múzeum és állatkert is őrzi tényleg sok időt eltöltött Amerikában. Többek között az új vasútvonal (a fehér embernek az a beavatkozása, aminek hatására a civilizáció mindenhová eljutott és az indiánokat rezervátumokba szorították vissza) felmérésénél segédkezett, mint rajzoló. De vezetett tudományos expedíciót a Smithonian Museum felkérésére. A vadonban átélt élményeiről és tudományos felfedezéseiről nem csupán leveleiből értesülhetett a nagyérdemű, hazatérte után több tudományos turnét is tartott Európa nagyvárosaiban.

A filmben nagy szerepet kap egy bizonyos Henry karabély, (az elnevezés persze csak fordítói baki, hiszen henryék sosem gyártottak rövidített csövű puskát) aminek John Xantus névvel ellátott ezüstözött változata Gödöllőn került elő és jelenleg a győri Xantus János Múzeumban látható. A Winnetou regény pedig egy Henry nevű fegyverkovács műhelyében kezdődik, aki a Zöldfülűnek ajándékoz egy medveölőt.

A Gödöllőn talált fegyverről egyébként kiderült, hogy nem a szériában gyártott fegyverről, hanem egy korai prototípusról van szó. Ami egybevág azzal, hogy Xantus jobbára 1860 előtt mászkált Amerikában, mielőtt a szabadalmat bejelentette Benjamin Tyler Henry és megvolt az esélye, hogy találkozzon vele.

Plusz adalék, hogy a Xantus által leírt munkatársak némelyike hihetetlen módon hasonlít a Karl Maynál megírt szereplőkre.

[kempelen]

Könyvajánló:
Xantus János: Xántus János levelei Éjszakamerikából. Pest, Lauffer és Stolp, 1858.
Xántus János: Tündérszép tájakon. Bukarest, Ifjúsági Könyvkiadó, 1962.
Karl May: Winnetou 
William C. Davis: A vadnyugat hőskora: 1800-1899. Budapest, Helikon Kiadó, 1994.


Fénnyel írt történelem

• Kultúra