Szigorú intézkedéseket tartalmazó csomagot fogadott el múlt héten az Európai Parlament a terrorizmus elleni harc jegyében: az európai kommunikációs cégek hat hónaptól akár két évig is kötelesek lesznek megőrizni távközlési adataikat arra az esetre, ha szükség lenne rájuk terrorista tevékenység vagy súlyos bűncselekmény kivizsgálásához. Rögzíteniük kell, hogy a felhasználójuk kivel beszélt, mikor, hol és mennyi ideig, de magát a beszélgetést nem veszik fel. A rögzítési kötelezettség szinte minden távközlési adatot érint: a vezetékesen kívül a mobiltelefonos és VoIP-beszélgetéseket, az SMS-t, e-mailt, internetet, fájlcserélőket, fórumbejegyzéseket stb.

Az adatok rögzítési kötelezettségének pontos időtartamát a kormányok határozhatják meg – az előirányzott hat és 24 hónapos perióduson belül – a várhatóan jövőre életbe lépő jogszabály szerint. Az uniós tagállamok nagy részében most is kötelező a szolgáltatóknak bizonyos adatok tárolása, igaz, országonként három hónap és négy év között változik az előírás. A magyar szolgáltatók három évig kötelesek megőrizni a legfontosabb adataikat, s ezeket adott esetben ki is kérhetik a hatóságok bűnfelderítési célból. Az új uniós jogszabályt Nagy-Britannia és az Európai Bizottság a júliusi londoni robbantások nyomán terjesztette elő, és a britek különösen nagy nyomást gyakoroltak a tagállamokra az elfogadása érdekében. Az elmúlt években egyébként számos terrorakció tetteseit hasonló adatok meglétének segítségével sikerült elfogni. Az Európai Unió új, terrorizmus elleni intézkedéscsomagját számos kritika érte. Egyrészt a telefonálási és egyéb adatok rögzítése sértheti a magánélethez való jogokat, valamint szintén problémásnak tartják a szakértők a rögzítendő adatok pontos meghatározását. Konkoly-Thege Szabolcs, az informatikai biztonsági rendszereket, adattárolási, adatmentési megoldásokat kínáló Symantec igazgatója az MTI-nek nyilatkozva tisztázandó kérdésnek nevezte a spamek és a milliós mennyiségben azonos tartalommal szétküldött reklámküldemények tárolását, példaként említve a kampány-SMS-eket.
Másrészt a tömérdek adat rögzítése és tárolása komoly technológiai hátteret, új beruházásokat igényel, ami sokba kerül. Mivel a végleges jogszabályból végül törölték azt a bekezdést, amely szerint a tagállamoknak meg kellene téríteniük a távközlési cégek beruházási és adattárolási költségeit, nagy valószínűséggel a fogyasztók fogják fizetni a biztonsági csomagot. Tehát végső soron az uniós polgárok fognak fizetni azért, hogy lehallgassák őket. Persze a biztonságuk érdekében.

Németh Márk

Magyar Hírlap Online

 

 

• Ki felügyelje a világhálót?
• Okos telefonokat támad a vírus