Autó nyílik, kulcs elfordul, és a motor felbőg. Tükrök rendben, urh-át bekapcsolja és maga elé mered. Fáradt vagyok.
Lámpa felkapcsol és megindul alatta az autó. Egy újabb nap.
Ködös egy este - állapítja meg. Nem baj, majd óvatosabb leszek. Az autó gyorsul és benne is felpörögnek a gondolatok.
Ma sem intéztem semmit. Annyi dolgom lenne, de olyan fáradt vagyok. Közben az URH-ban egy kellemes női hang dobálja a címeket. A hang is, és a folyamatos beszéd is olyan megnyugtató. Megnyugtató, hiszen azt sugallja, hogy van cím, van munka, be lesz fizetve a befizetnivaló, csak ne lenne ennyire fáradt.
Túl van az első fuvaron. Nem volt semmi rendkívüli, egy kellemes házaspár, végigbeszélgették az utat és két mosolygós arcot látott kiszállni. Jó dolog taxisnak lenni, van ebben valami extrémitás, intimitás. Ezen a gondolaton elmosolyodik, és közben belenéz a visszapillantó tükörbe. Jézusom, ki vagy te? Majd szemét lesütve megállapítja, hogy ez bizony ő. Kicsit kócosan, karikás szemekkel, fáradtan. Visszapillant a tükörbe, és még egyszer szemrevételezi magát.
Valami tűz van abban a szemben, valami elszántság. Nem, nem adhatom fel. Küzdenem kell, menni és menni.
Még egy fuvar. Fiatalok, szórakozni voltak és vidáman mentek haza. Roxyt kérték. Bekapcsolta, pedig a tücc-tücc nem az ő világa. Nem baj, ezen is túl vagyok - gondolta.
A kellemes női hang most egy messzi címet dobál. Nem akarja senki elvinni, mindenki fáradt.
Messze van, de a pénz kell. Nyom rá és megkapja, szinte már bánja, de megkapja. Visszajelez és megy. Fáradt vagyok, nagyon fáradt. Nem baj, majd a fiúkkal iszom egy kávét. Ezen ismét mosolyog, szereti ezeket a srácokat, mindegyik más és más, de mind remek fickó.
Suhan, a köd még nagyobb, az út csúszik, de ez nem jelenthet gondot, hiszen biztos kezek fogják a kormányt.
A rutin, a beidegződött mozdulatok jól jönnek most, hiszen szinte már lecsukódott a szeme. Egyetlen gondolat villan az eszébe, ébren maradni.
Valami hirtelen kizökkenti az álmodozásból, valami szokatlan.
Persze, hasít a gondolat belé, hiszen piros a lámpa, nem a megszokott ritmusban vált.
Csúszik az autó, hallani azt a kegyetlen, kíméletlen rossz csúszó hangot és nem lassul, az istenért sem lassul...
Még hallotta a csattanás irtózatos hangját, de fájdalmat nem érzett.
Érdekes, még kellemes is az érzés. Lassan kinyitja a szemét és meglátja az arcát, a visszapillantó egy darabkájában.
Nem karikás a szeme, arca szinte sima, és a fény, az a bizonyos fény még mindig ott van a szemében.
Fáradt, még mindig fáradt.
Lassan lecsukja szemét, és egy mosoly jelenik meg arcán.
Végre aludhatok, végre nem zavarnak, végre nem kell a csekkekkel foglalkoznom.
Végre aludhatok.


2003. ősze

• Valaki mindig rádtalál
• Hello kolléga..!
• Egy pillanatra megáll az idő
• Egy perc figyelmetlenség
• Csogu jelenti