Tisztelt Főpolgármester Úr!

Budapest Főváros Közgyűlése a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. § (3)-(4) bekezdésében, valamint a 49. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva alkotta meg a 31/2013. (IV. 18.) számú rendeletét.

Engedje meg, hogy a hivatkozott jogszabályokat idézzük:

Alaptörvény 32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;

2012. évi XVL. törvény 12. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyszállítási szolgáltatások végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit, továbbá az e tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyéb feltételeket a Kormány a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben határozza meg.
(3) Az adott település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(4) A helyi önkormányzat - a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi-szolgáltatató működését - ideértve a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.

2012. évi XVL. törvény 49.§ (3) Felhatalmazást kap a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő testülete, a főváros esetében a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése
a) a közlekedésszervező kijelölésére, valamint a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára adható rendelkezései kereteire,
b) a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének - a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli - műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjére,

1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.13
(2)14 A termék hatósági árát az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat a központi költségvetés támogatja.15
(3)16 A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselő-testület - a helyi körülmények mérlegelésével - legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.

A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, fentebb említett rendeletre, valamint a rendeletben meghatározott felhatalmazottságra tekintettel a

Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete

PANASZT

nyújt be Tisztelt Főpolgármester úrnak.

Szervezetünk az elmúlt időszakban több esetben tette kétségessé a jogosított közlekedésszervező eljárásait. Több esetben kérdeztük Dr. Komáromi Endre urat, illetve Dr. György István Főpolgármester-helyettes urat is kérdeztük e-mail formában arról, hogy milyen eljárási rend alapján végzi ellenőrzési tevékenységét a B.K.K. Mi magunk sejtettük azt a tényt, hogy ilyen rend nem létezik. Erre bizonyíték, hogy a kérdezett tisztségviselők a mai napig nem válaszoltak ilyen egyszerű kérdésre. Mivel tevékenységükben, mint az az Alaptörvényben is olvasható, helyi közügyet képviselnek, így a kérdésünk a 2011. évi CXII. számú, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3.§ 5. pontjában meghatározott közérdekű adatnak minősül.

Idézzük:

26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

Ezért panaszt nyújtunk be a nevezett személyek illetve szervezetek kötelességének megszegése miatt. Amennyiben kérdésünkre nincs meghatározható rendelkezés, úgy annak tényét is közölni kellett volna.

Továbbiakban panaszt nyújtunk be a Budapesti Közlekedési Központ részéről a taxi-gépkocsivezetőket ért jogtalan ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban, valamint a 2014 februárban megjelent Taxisok Világa című újságban elhangzott Dr. Komáromi Endre úr által adott interjú tartalma miatt. Egyúttal szeretnénk bizonyítani, hogy a BKK, Dr. Komáromi Endre úr vezetésével, törvénytelen eljárásával sérti Magyarország Alaptörvényét, a jelenleg hatályos, valamint a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit.

Idézzük a cikk egy részét:

„A BKK nem államigazgatási szerv, nem hatóság. Így a helyszínen, amikor az ellenőrzést a taxi-gépkocsivezetőnél végrehajtottuk, nincs jogunk jegyzőkönyvet felvenni. Még egyszer mondom, nem vagyunk hatóság. Mi tudatos utasként viselkedve, a forgalomban való részvételünkkel hajtjuk végre az ellenőrzéseket. Olyan utazni szándékozó állampolgárok vagyunk, akik nem hagyják magukat becsapni.”

Panaszunk indoklása.

Az Alaptörvény (2011. április 25.) Magyarország életében jelentős előrelépés volt a magyar emberek szabadsága, a jogállamiság, a törvényesség területén. Felszámolta a kommunista diktatúra idején alkotott Alkotmány diktatórikus szellemiségét, az elnyomó államhatalmi erőszakszervezetek emlékét.

Alapjogi alapelv a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az, hogy senkit nem érhet joghátrány, amíg annak oka bizonyítást nem nyert. Ugyanilyen alapelvet képvisel a Polgári Törvénykönyvről szóló, jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvény 4.§ (1) bekezdése, mely a jóhiszeműség és tisztesség elvét rögzíti, továbbá a Ptk. 5.§-a, mely a joggal való visszaélést tiltja. Mivel 2014. március 15-e egy korszakváltást jelent, meg kell említenünk, hogy előbbi elvek, melyek a jogállamiság alappillérei, a 2013. évi V. törvény 1:3.§-ban, illetve az 1:5.§-ban is megtalálhatóak, jelezve azt, hogy a tisztességtelenség, az önkény nem elfogadható magatartás. Jelen pillanatban, tekintettel Dr. Komáromi Endre úr nyilvánosan megjelentetett interjújára, jelentős hiányosságokat fedezünk fel előbbiek terén.

A jelenlegi gyakorlat szerint a taxi-gépkocsivezetőnek, illetve a taxis vállalkozónak nagyon sok feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy tevékenységét megkezdje, folytassa. E tevékenyégét, több jogszabály, mint a 89/1988. (XII.20.) MT rendelet (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról), 1988. évi I. törvény (a közúti közlekedésről), 2012. évi XLI. törvény (a személyszállítási szolgáltatásokról), 1990. évi LXXXVII. törvény (az árak megállapításáról), a Fővárosi Közgyűlés 31/2013. (IV. 18.) számú rendelete, a jövőben várható kormányrendelet, valamint a munkavédelemről, tűzvédelemről szóló jogszabályok, mindez a teljesség igénye nélkül.

Mindez bizonyítja, hogy a taxizás, mint foglalkozás fontos szerepet tölt be Magyarország életében, a taxi-gépkocsi üzemeltetése, taxi-gépkocsi vezetése kiemelkedő gazdasági, kulturális, idegenforgalmi érdekeket szolgál. Ezekkel szemben ma egy olyan eljárásnak nem is nevezhető hatalmi visszaéléssel találkozunk, melyre nemhogy magyarázat nincs, de mindenképpen megérett arra, hogy ezt tovább szervezetünk ne hagyja, és azt jogánál fogva minden lehetséges fórumon támadja. A Budapesti Közlekedési Központ egyik felelős vezetőjének önkényuralma hatja át az egész ellenőrzési procedúrát, az ellenőrök büntetés-orientált munkája, valamint az ellenőrzésben található hibák elfogadhatatlanok. Minden olyan esetben, amikor az ellenőrzést követően más helyszínen készül jegyzőkönyv, akár a gondatlan tévedés, akár a csalás lehetősége fennáll, úgy, hogy az ellenőrzött taxi-gépkocsivezető nemhogy jelezni nem képes az esetleges tévedését, de jogorvoslati joga sincs. Hogyan fordulhat elő ez 2014-ben? Erre példaként felhozzuk azt a megtörtént esetet, mikor az utólag átadott jegyzőkönyvben a jogsértésre a nyugtán szereplő adatokat hozták fel bizonyítéknak úgy, hogy a végén a „nyugtát nem adott” fogalmazás szerepelt. De ilyen eset az is, hogy az ellenőrzésen átesett gépjármű megfelelt, majd később azzal az indokkal büntették meg, hogy nem volt a gépkocsivezető fényképes igazolványa megtalálható. Mi ez, ha nem visszaélés? Márpedig államunk felépítésében, az állampolgárokat megillető jogok körében a jogorvoslati jog elvitathatatlan, elkerülhetetlen, az kizárólag szűk esetben, az ellenőrzött személy beleegyezésével válhat egyedi gyakorlattá.

Most nézzük a jogi hátteret:

A BKK a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazása alapján végzi tevékenységét. Mint az a Fővárosi Közgyűlés rendeletének első mondatában is látható, a Fővárosi Közgyűlés több, magasabb szintű jogszabály alapján alkotta meg a taxikra és fuvarszervező irodákra vonatkozó rendeletét, és fontos tény, hogy a hivatkozott jogszabályok valóban lehetőséget biztosítanak arra, hogy az Önkormányzat saját működési területén megállapítsa a szabályokat. Azt lehet természetesnek is mondani, hogy egy jogszabály akkor éri el a hatását, ha annak betartása megvalósul. E cél érdekében pedig természetes az ellenőrzés. Azonban az ellen nyilvánosan is fel kell lépnünk, hogy a láthatóan fontosnak tartott intézmény, mint a taxi-üzem, olyan magánjellegű eljárásoknak a tisztességtelen voltától függjön, melyről Dr. Komáromi úr beszélt a nevezett lapnak.

A cikkben elhangzottak szerint az ellenőrök nem hatóság. Ennek fényében kérdezzük: akkor mi is? A cikk szerint öntudatos utasok, akik nem akarják, hogy becsapják Őket. Ennek fényében magánfeleknek kell tekinteni őket. Amennyiben ezt tesszük, úgy a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak, mely egyértelműen fogalmaz, miszerint a jogviták bírósági útra tartoznak. Szeretnénk megjegyezni, hogy ez a jelenleg hatályos, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyvnek is alapvetése! Ezek alapján jelenleg törvénytelennek kell minősíteni azt, hogy magánfelek bizonyítatlan, esetekben bizonyíthatatlan állítása alapján olyan vállalkozástól vonják meg a megélhetésük gyakorlását, mely foglalkozás keretét maguk a többszintű jogalkotók is fontosnak tartanak. Ha a büntetőjogi vetületét nézzük, és mint tudjuk a büntetőjog nem más, mint a jogtalan cselekedetek elleni ultima ratio, és alapvetésnek tekintjük, hogy ennek alapján a jogellenes cselekmények között csak azok társadalomra gyakorolt hatásában van különbség, akkor elfogadhatjuk, hogy a jogellenes cselekmények, mint például a taxis túlszámlázása, esetében is fennáll az ártatlanság vélelme. Ezek alapján, valamint az Alaptörvényben meghatározottak alapján is mindenkit megillet az a jog, hogy az ellene felhozott vádakat tisztességesen és pártatlanul bírálják el, bizonyítékok nélkül senkit nem érhet joghátrány. A polgárjogi viták eljárására is létezik jogszabály, az 1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról. Dr. Komáromi úr interjújában elhangzottak alapján a vélt vagy valós jogsérelmek esetén az eljárás nem az, hogy a droszt-engedély visszavonásra kerül, hanem a jogszerű, minden magyar állampolgárt megillető eljárás alapján, bizonyítékokkal alátámasztva a valós cselekményeket bíróság értékelje.

Biztosak vagyunk abban, hogy amikor a jogszabály lehetőséget adott az Önkormányzatnak arra, hogy közlekedésszervezőt hozzon létre, majd a taxi-üzletág felügyeletét a közlekedésszervezőre bízza, nem az volt a cél, hogy több jogszabályban szabályozott szakma felett magánszemélyek önkényességén alapuló, tisztességtelen tevékenysége törjön pálcát.

A Fővárosi Rendeletben az alábbi rendelkezés olvasható:

13. § (1) Az e rendelet II. Fejezetében (6-12. §), továbbá a mellékleteiben foglaltak megtartását Budapest közigazgatási területén belül a közlekedésszervező ellenőrzi.
(2) A taxiállomás használatával kapcsolatos szabályok betartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok mellett a Fővárosi Önkormányzat közterület-felügyelői is jogosultak és kötelesek ellenőrizni. Az ellenőrzést az érintett szervek közösen is végezhetik. A Fővárosi Önkormányzat közterület-felügyelői ellenőrzésük során, amennyiben a szabályok megsértését észlelik, a megtett intézkedésről kötelesek értesíteni a közlekedésszervezőt, aki erről nyilvántartást vezet.
(3) A közlekedésszervező az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát az illetékes közlekedési felügyelőség, vagy más hatóság részére a jegyzőkönyv felvételét követő 15 napon belül a szükséges intézkedések megtétele céljából át kell adni. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a közlekedésszervező írásba foglalt álláspontját is.
(4) Aki az e rendeletben foglalt, a taxi-szolgáltatásra vonatkozó előírásokat megsérti, vagy a taxiállomást nem rendeltetésszerűen használja - ideértve különösen a szándékos vagy súlyosan gondatlan szennyezést, rongálást -, attól a közlekedésszervező a taxiállomás-használati hozzájárulást, a taxiállomás-használati megállapodás azonnali hatályú felmondásával visszavonja.
(5) A közlekedésszervező a taxiállomás-használati hozzájárulás visszavonásáról a vállalkozás mellett az illetékes közlekedési felügyelőséget is értesíti.
(6) A taxiállomás-használati hozzájárulás visszavonásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a vállalkozás a részére átadott kártyát köteles a közlekedésszervező ügyfélszolgálatán leadni, és a személytaxiról a matricát eltávolítani.
(7) A helyszíni bírság megfizetése, a közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése nem mentesít a díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá a közlekedésszervezőnek a taxiállomás helyreállításával kapcsolatban felmerült költségei megfizetésének kötelezettsége alól.

A rendelet 13.§ (4) bekezdése ellentétes az összes vonatkozó jogszabállyal, ellentétes a modern demokratikus berendezkedéssel, ellentétes az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel.

Ennek alapján, valamint Dr. Komáromi Endre úr által nyilatkozottak alapján elmondható, hogy büntetés-orientált magánszemélyek önkényes eljárásukkal tehetnek tönkre hazánkban tisztességes vállalkozókat. Ugyanis ha csak egy esetben merül fel a tévedés gyanúja, az már pont egyel több visszavont engedély, mint ami jogállamunkban lehetséges, mindezt úgy, hogy a jogorvoslatra semmilyen lehetőséget nem biztosít a Közgyűlés rendelete. Véleményünk szerint, amennyiben a hivatali helyzetének megfelelő komolysággal Dr. Komáromi úr által előadottakat is figyelembe vesszük, a helyes eljárás az lehetne, hogy az ellenőr, mint bármelyik magyar állampolgár, bizonyítékait benyújtja az érintett hatósághoz, majd ennek a hatóságnak a határozata alapján a BKK a droszt-engedélyt esetleg visszavonja.
Magyarország területén a hiteles mérésnek kizárólag az erre a célra hitelesített mérőeszköz szolgálhat. Cáfoljuk azt a kijelentést, hogy egy másik taxi-gépjármű taxamétere megalapozhat bármilyen gyanút a csalásra! Sőt, ilyen indok a taxigépkocsi-vezető oldaláról megalapozza a rágalmazás bűncselekményét! Az ellenőröknél lévő GPS berendezés Magyar Mérésügyi Hivatal által hitelesítettnek kell lennie. Biztosak vagyunk benne, hogy nem lehet az, hiszen a navigációs rendszerek lakosság részére biztosított technológiája nem hitelesíthető hivatalos mérésre, tekintettel arra, hogy a mérési pontossága, jelfogó képessége nem alkalmas a szabvány adatokkal való összehasonlításra.

A cikkben elhangzik, hogy az eddigi ellenőrzéseknél minden ellenőrzött személy elfogadta az ellenőrök bizonyítékait. Elfogadta, mert nem volt más választása. Aki bírósággal fenyegetőzött, annak fel lett ajánlva, hogy ismét vásárolja meg a droszt-engedélyt, és dolgozhat tovább. A cikkben szereplő statisztika csupán arra jó, hogy az arra érdeklődőket megtévessze. A taxisok, tekintettel arra, hogy családjukat akkor is el kell tartani, ha pereskednek, kénytelenek „elfogadni” a felajánlott alkut.

Mindezek mellett visszautasítjuk azt az elképesztő arroganciát, mellyel Dr. Komáromi Endre azt sugallja a cikkben, hogy a taxisok csalók! Ahhoz képest, hogy saját maga kijelenti, hogy nem hatóság, mégis nyilatkozatában illetve általános megnyilvánulásaiban hatalmi helyzetével jelentősen és tisztességtelenül visszaélő személy benyomását kelti. Megjegyezzük, ez a sugallat már többször felmerült beosztásban lévő személyektől. Önnek, mint városunk elsőszámú vezetőjének tisztességére vethet csorbát az ilyen fajta megalázó viselkedés, egy társadalmi csoportnak, (mely egyben és összességében jelentős számú állam-, és választópolgár is), a meggyalázása, önkényuralmi eszközökkel való félelemben tartása, és alantas alkukkal történő megalázása. Véleményünk szerint az a tény, hogy a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazásával, adófizetők pénzéből előteremtett költségvetésből tevékenykedik a BKK, ennél sokkal felelősségteljesebb eljárásra, és nem utolsó sorban sokkal felelősségteljesebb vezetőkre lenne szükség. Jelenleg Dr. Komáromi úr valamilyen érthetetlen oknál fogva nem partnerként kezeli a taxisokat, hanem levadászandó vadnak. Ugyanakkor a fuvarszervező irodák (lásd: Budapest Taxi engedménye) jogszabályellenes tevékenységei felett szemet huny. Vajon milyen oka van erre?

Tisztelt Főpolgármester úr!

Kérjük, hogy szakszervezetünknek biztosítson lehetőséget személyes meghallgatásra. Kérjük, hogy Ön fogadjon minket. Eddig az Önnel történő együttműködés során Tisztelt Főpolgármester úr jóindulatában nem kételkedtünk. Azokban az esetekben, amikor más személlyel tárgyaltunk, valójában eredménytelen és értelmetlen időhúzásokon vettünk részt. Vagy a teljes dilettantizmussal, vagy az érdektelenséggel, vagy a rosszindulattal találkoztunk.

Kérjük, hogy levelünket átolvasva biztosítson lehetőséget arra, hogy a problémát meg tudjuk tárgyalni, esetleg egy olyan változást tudjunk megalapozni, ahol az ellenőrzések a jogszabályokban foglaltaknak megfelelnek, ahol a BKK törvénytisztelő magatartása felismerhető, ellenben a jelenlegi törvénysértő fellépésekkel. Tervezzük, hogy a problémánkkal az összes fórumon megjelenünk, megkeressük az illetékes Kormányhivatalt, az Alapvető Jogok Biztosához, valamint a jövőben lehetőséget biztosítunk minden tagunknak, hogy problémájában a Szakszervezet segítséget nyújtson, és amennyiben felmerül az igény, minden esetben Bírósághoz fordulunk.

Bízunk benne, hogy a számunkra biztosított időben valamilyen megnyugtató megoldást találhatunk. A probléma megoldására természetesen fenn áll az esélye egy komolyabb demonstrációnak is, melyen eddig még nem látott számban szervezzünk járműveket.

Budapest, 2014.03.11

Tisztelettel:

Farkas Zsolt
elnök

Telegdy Gábor                                                                         Szőke Antal
alelnök                                                                                    alelnök

Újjá alakul a TGFSZ!

A Főváros és a többiek... tárgyalásainak eredménye. FŐVÁROSI TAXIRENDELET