Tavalyi adatok:
halálos áldozatok száma 927
súlyos sérültek száma 6.045
könnyű sérültek száma pedig 13.946

A balesetek bekövetkezésének fő okai között a sorrend: a sebesség helytelen megválasztása (3.917), elsőbbségi jog meg nem adása (3.284), kanyarodás szabályainak megszegése (2.642), gyalogosok hibája (1.156). Kilenc hónap alatt a személygépkocsi vezetők 9.366, a kerékpárosok 1.392, a gyalogosok 1.156, a tehergépkocsi vezetők pedig 1.366 esetben voltak okozói a baleseteknek.

A járművek őszi-téli felkészítésére elérkezett az idő. A köd, a szitáló eső, a nyálkás utak, mindennapossá válnak. Az éjszakai fagypont körüli hőmérséklet következményét, a síkosságot már megtapasztalhattuk. Az ősz egyik kellemetlen, de elkerülhetetlen velejárója a köd. Olykor foltokban helyezkedik el, ezért váratlanul is belefuthatunk. Száraz és vizes utak hirtelen válthatják egymást, mely különös óvatosságot és figyelmet kíván. A megelőzés olcsóbb, mint a rehabilitáció. A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A megfelelően megválasztott téli autógumikkal vészfékezés esetén jelentősen lerövidül a féktávolság, mely főleg az autópályákon nagy sebességgel való közlekedés esetén akár életet is menthet. "Téli gumival rövidebb a fékút!". Pl.: egy személyautó keményre döngölt havon 50 km/h sebességgel haladva, fékezésnél több mint 20 méterrel távolabb áll meg nyári gumival, mint télivel. A téli gumik használata a csapadék kellő elvezetésével és a biztonságosabb úttartással a zord körülmények közötti az egyenletes haladást biztosítja.

A téli mintázatú gumikkal célszerű a járműnek mind a négy kerekét felszerelni. Ha viszont csupán kettő van belőle, hajtástól függetlenül a hátsó kerekekre ajánlatos felszerelni. Ugyanis sokkal veszélyesebb, ha az autó fara fékezéskor kitör a nyári gumik gyengébb tapadása miatt, mintha kisebb a fékhatás és kevésbé irányítható az autó eleje. Az új gumiabroncsok kisebb-nagyobb mértékben kiegyensúlyozatlanok, ezért felszerelés előtt centíroztatni kell. Bejáratás - kb. 500 kilométer - után a kiegyensúlyozást célszerű ellenőrizni, mert mind az abroncs, mind a futómű károsodhat. Téli gumival is válasszuk a biztonságos haladási sebességet. A lengéscsillapítók állapotát műszeres méréssel ellenőriztessük, mert az autó úttartását, a stabilitást, a fékút hosszát jelentősen befolyásolja. A fékhatást is méréssel kell ellenőrizni. Télen sok-sok meglepetéssel szolgál az útfelület, melyet csak a megfelelően karbantartott, pontosan működő fékrendszer segítségével tudunk kivédeni. Fontos ellenőrizni a fékbetétek vastagságát, a kézifék huzalját, a futómű alkatrészeinek védelmét, a féltengely gumiharangokat, a gömbfejeket védő gumisapkákat. A kipufogó tömítettsége nagyon fontos, mert a sérült, lyukas kipufogóból a karosszéria nyílásain bejuthat a kipufogó gáz a zárt kocsiszekrénybe, ami fejfájást, rosszullétet okozhat.

Télen a gépjármű világítását is többet használjuk. Lényeges, hogy a fényszóró jól legyen beállítva, és fényereje is megfelelő legyen. A lámpák segítségével jól kell látnunk, azokat rendeltetésszerűen kell használnunk, másokat ne vakítsunk el, ne zavarjunk. A ködlámpákat csak akkor kapcsoljuk be, ha köd van! Műszaki állomáson, szervizben ellenőriztessük és állíttassuk be a fényszórót. A sebesség növelésével a nappali órákban a látótér beszűkül. Így a veszélyt mind nehezebb észlelni és kivédeni. A "látni, látszani és alkalmazkodni" elv gyakorlati alkalmazása jelentősen javíthatja a közlekedés biztonságát. Éjszaka kellő közvilágítás mellett is mindössze 400-500 méterre lehet ellátni. Lakott területen kívül, országúti fényszóró használatával 300, tompított fény mellett csupán 40-80 méterről vehető észre az akadály. A lámpabúrákat rendszeresen tisztítsuk meg! Ronthatja még az éjszakai látást: a fényszóró rossz beállítása, a színezett fényszóró üveg, a bukósisak füstszínű szemvédője. Az életkor előrehaladtával például csökken a szürkületi látásélesség. A szélvédőn való átláthatóságot biztosítja a megfelelően működő párátlanító rendszer, a jól működő hátsó ablakfűtés és a jó minőségű ablaktörlő lapátok és gumik.

Télire az ablakmosó tartályt fagyálló ablakmosó folyadékkal töltsük fel. Tartsuk készenlétben a jégoldót, a jégkaparót, kesztyűt és lapátot. Télen gyakran találkozhatunk a szélvédő és az ablakok bepárásodásával. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával együtt szüntethetjük meg. A felkelő és a lenyugvó nap olyan alacsony szögben süt a szemünkbe, hogy alig lehet látni. Figyeljünk erre is ! Kedvezőtlen időjárási viszonyok között mind az irányjelzővel, mind pedig a féklámpával hamarabb kezdjük meg és hosszabb időn át jelezzük szándékunkat, de az ne legyen megtévesztő ! Így a többi közlekedő időben kap információt szándékunkról, és mi is nagyobb biztonsággal vezethetünk. Sűrű ködben célszerű konvojban haladni, természetesen kellő követési távolság tartásával. Ilyenkor az élen haladó vezető megterhelése a legnagyobb, ezért ő fárad el legelőbb. Az udvariasságon kívül a biztonság is megköveteli, hogy az élen haladók váltsák egymást. A pára, a köd, a derengő napsütés erősen rontja a távolságbecslő képességet: a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk. Ez a tévedés különösen előzésnél életveszélyes lehet. A kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpár tompított fényszórónál legfeljebb 37 méterről, távolsági fényszórónál is csak 75 méterről válik láthatóvá. A jól kivilágított és prizmával is ellátott kerékpár már 500 méter távolságból is jól látható. Sötét színű ruhát viselő gyalogos nappal kb. 1000, éjszaka távolsági fényszórónál már csak 110 méterről észlelhető. A ruházaton lévő fényvisszaverő anyagok az éjszakai láthatóságot a többszörösére növelik. Lakott területen kívül mindig a forgalommal szemben haladjanak a gyalogosok !!! Esős, latyakos időben, amikor a járda mellett széles sávban áll, vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. A gyalogos ilyenkor arra figyel, hogy ne lépjen a tócsába. Az autósnak tehát számítania kell arra, hogy a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos a következő pillanatban az úttestre, a jármű elé kerülhet.

Azon akkumulátoroknál, ahol a folyadékszint ellenőrizhető és hiányzik a folyadék, desztillált vízzel pótoljuk azt. A tisztán tartott pólusok, és a jól rögzített tiszta, fémes érintkezésű saruk biztosítják, hogy az akkumulátor megfelelő kapacitással forgassa meg a jó állapotú önindítót. Idősebb akkumulátorokat érdemes szakműhelyben megnézetni. A téli hidegindítást elsősorban a megfelelő állapotú gyertyák biztosítják. Az ólommentes üzemanyag használatával megnőtt a gyújtógyertyák élettartama is. Befolyásolja a biztos indítást az elektronikához csatlakozó vezetékek jó érintkezése és tisztasága is. A régebbi típusoknál a megszakító, a gyújtásbeállítás ellenőrzése is feladat lehet. Ellenőrizni kell a levegőszűrő tisztaságát, a meleglevegős fűtés útját. Dízel motoroknál fontos a jó kompresszió, a megfelelő tisztaságú üzemanyag és a kifogástalanul működő porlasztócsúcs. Az üzemanyagszűrő cseréje is ajánlott a megfelelő üzemanyag ellátás érdekében. A vizes benzin "elhajtható" 1-2 dl (festékboltban kapható) denaturált szesz benzinhez történő hozzáadásával. A kezdő járművezetőknek és azoknak, akik a tavaszi, nyári hónapokban tanultak vezetni, érdemes gyakorolni egy kicsit forgalommentes úton már az első lefagyás, az első hó megjelenésekor. Vezetéstechnikai pályákon azonban biztonságosabb körülmények között tudnak gyakorolni, szakképzett oktatók segítségével. A téli gépjármű közlekedésnél minden esetben számítanunk kell arra, hogy közlekedő társainkat beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat is, ugyanúgy meglepik a megváltozott útviszonyok. Figyelembe kell venni, hogy a hirtelen mozdulatok, meglepő forgalmi helyzetek gyakorta okoznak veszélyhelyzeteket, balesetet. Ha megpróbálunk odafigyelni másokra is, talán sok veszélyes helyzet elkerülhető.
Az őszi-téli útviszonyok jóval óvatosabb vezetési stílust kívánnak!

Kicsit lassabban, kicsit nagyobb követési távolságot tartva, a biztonsági övet becsatolva közlekedjünk!