Ha egy mondatban akarom összefoglalni a feladatát, akkor azt mondhatnám: az ASR feladata a rendelkezésre álló nyomaték még éppen hasznosítható értékre csökkentése. Csakhogy egy autókedvelő azt szereti, ha az autója minél erősebb, gyorsabb, minél jobban gyorsul, ez az "okosság" meg csökkenteni akarja a nyomatékot, amivel én gyorsítani szeretnék. Micsoda egy butaság - gondolhatnánk elsőre.
Kipörgésgátlóval találkozhatunk például a Forma-1-ben. Azok az autók nagy teljesítményűek, hátsókerék-hajtásúak. Ha nem használnának kipörgésgátlót, akkor egyrészt nehézkes lenne az elindulás az autóval, mert úgy kéne bánni a gázpedállal, mint a hímes tojással, másrészt egy kanyar kijáratánál lehet, hogy az autó feneke jelenne meg először. Tehát a kipörgésgátlónak nagyon fontos szerepe van az autó irányíthatóságának megőrzésében.

Nézzük meg ezeket az előnyöket egy normál közúti autó estében. Kipörgésgátlóval egy normál autó is könnyebben elindul, főleg ha az út nedves, hiszen az aktuális tapadási viszonyokhoz illeszti a motor nyomatékát, növeli az aktív biztonságot, és még azt is jelzi a vezetőnek, hogy beavatkozott. Tehát egy átlagos autó estében is nagyon jól működik a rendszer.

Persze mindig lesznek ellenzői ennek a rendszernek, hiszen egyesek szerint "megöli" az autózás sava-borsát: nem tudunk csikorgó kerekekkel elindulni egy lámpánál, vagy nem tudunk erőcsúsztatást csinálni a kanyarban. Azért a vadulni vágyónknak sem kell búslakodniuk, hiszen egy gombnyomásra kikapcsolható a szerzet, és aztán olyan mintha ott sem lenne.

Aki viszont szereti biztonságban érezni magát, az úgy sem fogja nyomkodni a kikapcsoló gombot, ő csak vezet, és hagyja hogy az autó korrigáljon helyette. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, sok eszközt kell beépíteni az autóba. Kellenek fordulatszám érzékelők a kereknél, és egy a motornál, kell olyan szenzor, ami a fojtószelep mindenkori helyzetét figyeli, kell egy központi egység, ahová összefutnak az adtok, és ott kiértékelésre kerülnek. Ezzel még nem teljes a kipörgésgátló rendszerünk, mert kellenek olyan szervomotorok, amik elvégzik az utasításokat, pl. megváltoztatják a fojtószelep szögét.

Amint beindítjuk a motort, a rendszer rögtön aktivizálódik, és értékeli a jeladóktól jövő adatokat. A kerektől jövő impulzusokat a rendszer összehasonlítja egymással, és kiszámítja, hogy mennyi a kerekek kipörgése. Ha egy előre meghatározott értéknél nagyobb, a rendszer automatikusan működni kezd, és megpróbálja csökkenteni a kerékre jutó nyomatékot. Ezt úgy teszi, hogy változtat a fojtószelep nyitásán - kisebb nyitásra állítja - ezáltal csökkenti a leadható nyomatékot. Akkor is csökkenti a teljesítményt, ha a vezető épp ellenkező utasítást ad, azaz nyomja a pedált, mint bolond gyerek a csengőt. Ha ez sem hoz eredményt, akkor belepiszkál a gyújtásba is, az utógyújtás irányba állítja a motorvezérlést, és ezzel is csökkenti a motor nyomatékát. Miközben ezeket a dolgokat csinálja, vadul villogtatja az ASR visszajelző lámpát, így figyelmeztetve a sofőrt.

A kipörgésgátló rendszert össze szokták kapcsolni a blokkolásgátló (ABS) és a menetstabilizáló (ESP) rendszerrel. Ilyenkor a három egység összehangoltan dolgozik, azaz egy egységet képeznek. Ha 40 km/h-nál kisebb sebességgel haladunk, akkor a fentebb említett motornyomaték-csökkentés mellett a féket is működésbe hozza, a kipörgő kereket lassítja, és az ESP pedig a kijelölt pályán tartja az autót. Ha 40 km/h-nál gyorsabban haladunk, akkor már nem fog a fékekhez nyúlni, mert akkor a jármű megcsúszna, így marad a leadható nyomaték csökkentése.

Vannak bizonyos körülmények, amikor az ASR-nek ki kell kapcsolnia. Ilyen például a fékezés. Ha rálépünk a fékpedálra, akkor az ASR kikapcsol, és az ABS rendszer minden befolyás nélkül dolgozhat. Ha van az autónkban ESP, akkor természetesen az ABS vele összhangban fog dolgozni, és a kellő mértékben, az éppen szükséges kereket fogja fékezni. Bizonyára sokunkban felötlött a kérdés, hogy mi történik, ha havas útviszonyok közepette hólánccal kell közlekednünk. Ilyenkor kell a kikapcsolni a kipörgésgátlót, még annak is, aki szereti ha üzemel, mert ilyenkor szükség van bizonyos kipörögésre.

Vannak olyan gyártók, akiknek nem tetszik az ASR (Antriebsschupfregelung) "kódnév" használata és ezért más neveket, rövidítéseket találnak ki az ugyanilyen elven működő rendszerükre. Ilyen például az ASC (Automatic Stability Control), vagy az ETC (Electronic Traction Control), illetve a TCS (Traction Control System).

Gyulai Tamás

A5.hu

• mégtöbb technika
• A Wankel-motor
• Mit jelent a DSG?
• Mit jelent a VALVETRONIC?
• Vége a száguldásnak? - Ellenáll a gázpedál